Áfa-regisztrált külföldi cég kifizetői kötelezettségei


Egy külföldi illetőségű cég, amely Magyarországon csak áfa-regisztrációval rendelkezik, belföldön építési-szerelési munkát végez és magánszemélytől vesz bérbe alkalomszerűen ingatlant, kevesebb mint 3 hónap időtartamra. Ebben az esetben a bérleti díj után fizetendő személyi jövedelemadó a bérbe vevő céget vagy a bérbe adó magánszemélyt terheli? Kell-e a külföldi cégnek ’08-as havi adó- és járulékbevallást benyújtania az adóhatóság felé?

Releváns jogszabályok:

2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről
2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 7. § 31. pont f) alpontja értelmében kifizető minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet.

Azon kitétel teljesüléséhez, hogy az adott szervezet „belföldön gazdasági tevékenységet végzőnek” minősüljön, szükséges lehet az egyes adónemeket szabályozó törvények értelmezése, tekintettel arra, hogy az Art. ezen összetett fogalom meghatározására nem ad iránymutatást.

Amennyiben az egyes adónemekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések (figyelembe véve az irányadó kettős adózás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezményeket is) alapján megállapítható, hogy egy külföldi vállalkozásnak telephelye keletkezik Magyarországon, akkor ez jelentheti egyúttal azt is, hogy a külföldi vállalkozás belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezetnek minősül az Art. fent hivatkozott pontjának alkalmazásában.

Az Art. 7. § 8. pontja alapján áfa-regisztrált adóalany: olyan, belföldön gazdasági célú letelepedéssel, lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező adóalany, aki (amely) belföldön általános forgalmi adóköteles tevékenységet folytat, amely tekintetében ő az adófizetésre kötelezett.

E szerint egy áfa-regisztrált adóalany is minősülhet belföldön gazdasági tevékenységet végzőnek, tekintettel arra, hogy maga a fogalom is utal rá, hogy belföldön általánosforgalmiadó-köteles tevékenységet (azaz gazdasági tevékenységet) folytató adózóról van szó (amely az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény teljesítési helyre vonatkozó szabályai alapján kerül megállapításra). Ezen megítélést nem befolyásolja, hogy a gazdasági célú letelepedettség (állandó telephely létrejötte) nem állapítható meg a vonatkozó rendelkezések alapján. Ez azt jelenti, hogy amennyiben Magyarországon egy áfa-regisztrált adóalany ingatlant bérel magánszemélytől, akkor kifizetőnek minősül.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 46. § (1) bekezdése értelmében eltérő rendelkezés hiányában az összevont adóalap adóját, valamint a vállalkozói személyi jövedelemadót – az adóbevallásban történő utólagos elszámolással – adóelőlegként kell megfizetni.

Az Szja tv. 46. § (3) bekezdése szerint, ha az a bevétel, amelyből az összevont adóalapba tartozó jövedelmet kell megállapítani, kifizetőtől származik – a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével –, az adóelőleget a kifizető állapítja meg.

Az áfa-regisztrált adóalanynak az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemből a magánszemélytől adóelőleget kell levonnia, befizetnie, továbbá az Art. 50. §-a szerinti ’08-as számú bevallásban be is kell vallania.

A kérdés és a válasz az Adó szaklap 2024/12-13as számában jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (3. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.

2024. december 6.

A civil szervezetekre vonatkozó szabályok a társasági adóban

A civil szervezetek gazdaságban betöltött egyedi szerepére tekintettel, ezen szervezetek társaságiadóalap-megállapítási és -fizetési kötelezettségeit a jogalkotó az általános, valamennyi gazdálkodóra vonatkozó szabályokat szem előtt tartva, de az egyedi sajátosságokat figyelembe véve határozza meg. Írásunkban a civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket és azok gyakorlati alkalmazását ismertetjük, figyelmet fordítva a közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetekre vonatkozó speciális szabályokra is.