Áfa-visszaigénylési lehetőség egy újabb Európai Bírósági döntés nyomán


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Bíróság egy friss magyar vonatkozású döntésében újfent kimondta, hogy a magyar Áfa törvény az uniós jogba ütközik. Az érintett gyógyszeripari vállalkozások a döntés értelmében visszakövetelhetik áfabefizetésük egy részét az állami egészségbiztosítótól.

Az Európai Bíróság közelmúltban meghozott ítélete, mely a magyar Áfa törvény uniós jogba ütközését mondta ki, egy magyar vonatkozású engedménykonstrukciókhoz kapcsolódóan született meg. A bíróság döntése szerint nem megalapozott a magyar adóhatóság megközelítése, amely nem teszi lehetővé egyes gyógyszeripari vállalkozások számára az áfaalap utólagos csökkentését az egészségbiztosító részére befizetett támogatások után.

Az értékesítési volumenhez kötött támogatási kedvezmény áfája került célkeresztbe

A konkrét esetben egy nagykereskedők részére értékesítő gyógyszergyártó cég támogatásvolumen-szerződést kötött a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK). A szerződés alapján a cég bevételének meghatározott részét volt köteles megfizetni az alapkezelőnek. A gyógyszereket az értékesítési lánc végén a fogyasztók vásárolták meg a gyógyszertárakban NEAK finanszírozással. Azaz a vételár egyik részét a fogyasztó fizette, a másikat pedig a NEAK utólag térítette meg a gyógyszertárak részére.

A magyar adóhatóság arra tekintettel tagadta meg az áfa-visszatéríttetési jogosultságot a gyógyszergyártó cégtől, hogy az alkalmazott konstrukció nem feleltethető meg teljesen a magyar Áfa tv-ben szabályozott üzletpolitikai célú pénzvisszatérítéses engedménykonstrukciónak.

A magyar bíróság az ügy kapcsán két szempontból is kérte az európai bíróság állásfoglalását.

  • Egyrészt arra várt iránymutatást, hogy megtagadható-e a gyógyszergyártó áfa visszatéríttetéséhez fűződő joga amiatt, hogy a fizetés nem üzletpolitikában előre rögzített módon és vásárlásösztönzési célból történt. Vagyis kizáró tényező-e, hogy a konstrukció nem azonos az Áfa tv-ben tételesen meghatározott áfaalap csökkentési tényállással.
  • Másrészt az is kérdésként merült fel, az áfaalap csökkentésére való jogosultság kizárólag a jogszabály által megkövetelt formában számlával, vagy más egyéb módon is alátámasztható-e.

Az áfakérdésben az EUB határozottan állást foglalt

Az EUB ítélet egyfelől kimondja, hogy a gyógyszergyártóval közvetlen értékesítési kapcsolatban nem álló NEAK-ot ilyen esetekben végső fogyasztónak kell tekinteni. Így, eltérően a korábbi hazai adóhatósági megközelítéstől, a gyógyszergyártó cég által a NEAK részére befizetett, visszatérített összeget nem lehet figyelembe venni az áfa alapjaként.

Másrészt a bíróság azt is leszögezte, hogy előállhatnak olyan esetek, amikor az áfaalap csökkentéséhez való jogosultság nemzeti jogban megkövetelt tárgyi feltétel beszerzése aránytalan nehézségeket okozhat az adóalapot csökkenteni szándékozó félnek. A konkrét esetben harmadik fél által kibocsátott számla hiányában az EUB szerint az áfa-visszaigénylési jogosultság a jogszabály által előírtaktól eltérő, más alkalmas módon is bizonyítható.

A döntés elvi tartalma független az adott konstrukció szereplőitől (pl. állami vs magánpénztár),továbbá attól is, hogy az engedmény nyújtására jogszabályi kötelezettség vagy a felek megállapodása alapján kerül sor.

Az EUB áfa ügyben hozott döntésének lényege úgy összegezhető, hogy a termékértékesítő vagy szolgáltatásnyújtó féltől nem követelhető több áfa, mint amennyit az a beszerzőitől véglegesen beszedett. Az áfa-visszaigénylési jogosultság tárgyi feltételei tekintetében pedig speciális esetekben és korlátozottan ugyan, de lazítható az Áfa törvény által előírt kötött bizonyítási teher.

Az adósemlegesség alapelve, amit a behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos ügyekben is nyomatékosított az EUB, most is megerősítést nyert a döntés egyik alappilléreként.

Kiket érint az ÁFA-visszaigénylési lehetőség?

A konkrét ügy mindenekelőtt egyes, a gyógyszeripari szektorban működő cégeket érint.

  • A NEAK-kal szerződésben álló cégek közül olyan gyógyszerkereskedő cégek számára jelent lehetőséget, amelyek támogatásvolumen-szerződéseket kötöttek,
  • Olyan cégeket is érint továbbá, amelyek egyéb iparági befizetések teljesítésére kötelezettek jogszabály vagy megállapodás alapján.

Kérdésként merül fel, hogy az olyan esetekben, amikor pl. a végső fogyasztóval kapcsolatban álló vállalkozás bármely okból (pl. azonnali fizetési rendszer használata stb.) mentesül a számlakibocsátás alól, úgy a vásárlásösztönzési célból pénzvisszatérítést alkalmazó adóalany milyen módon tudja igazolni az áfa-alapcsökkentéshez való jogosultságát.

Hogyan kérhetik vissza az áfát az érintettek?

Figyelemmel arra, hogy az EUB döntése egyedi ügyben született, nem jelent kötelező iránymutatást valamennyi hasonló esetre nézve. Ebből kifolyólag minden egyes ügyben ajánlott adószakértővel tisztázni az áfa-visszaigénylés törvényi feltételeinek fennállását/fenn nem állását és mérlegelni az igényérvényesítés lehetséges módjait.

A múltra nézve áfa-visszatérítést speciális kérelemmel lehet kezdeményezni a NAV-nál az EUB döntés közzétételétől (Európai Unió Hivatalos Lapjában történő megjelenésétől) számított 180 napon belül.

Az EUB döntés nyomán ugyanakkor az áfatörvény módosítására is lehet számítani, amellyel ma még pontosan nem ismert igényérvényesítési lehetőségek is megnyílhatnak (önellenőrzés; fizetendő adó csökkentése a pénzvisszatérítés időszakában önrevízió nélkül stb.) az adózók előtt.

A bejegyzés szerzője dr. Bulátkó Ottó, az RSM Hungary adóüzletágának menedzsere. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.



Kapcsolódó cikkek

2022. december 6.

A 2023. évi adóváltozások főbb irányai – NAV-Figyelő 48. hét

Megjelent az Adóvilág új száma – fókuszban a 2023. évi adóváltozások. A NAV saját hivatalos lapjának legújabb számában a bárki számára elérhető cikk a jövő évtől hatályos adóváltozásokat veszi szemle alá, amelyek az adminisztráció egyszerűsítésére, az európai uniós jogharmonizációra, illetve a gazdaság fehérítésére irányulnak.