Áfaanalitika: félmillió forinttól kötelező lesz

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Félmillió forintos értékhatártól válik kötelezővé jövő évtől a részletes áfabevallás, az úgynevezett áfaanalitika benyújtása. Ezt akkor is el kell készíteni, ha ugyanazon adóalanyok között a félmillió forintos limit több ügylet és számla kapcsán adódik össze a bevallási időszakban. A későket, hibázókat megbírságolják.

Félmillió forintot elérő vagy meghaladó adótételeknél kötelező lesz a részletes áfabevallás, más néven az áfaanalitika benyújtása jövő év elejétől. Az új dokumentációs kötelezettség lényege: az áfa bevallására kötelezett adózók részletesen nyilatkoznak minden olyan belföldi termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás kapcsán kibocsátott és/vagy befogadott számláról, amellyel összefüggésben legalább félmillió forintos áfafizetési kötelezettségük keletkezik, vagy amely után ilyen mértékű adólevonási jogot gyakorolnak.

A friss kormányzati adómódosítási javaslat szerint e körben az adózók olyan adatokat is kötelesek lesznek feltüntetni a bevallásokon nyilatkozatban, mint az adószám, a csoportos áfaszám, az áfa alapja és az áthárított áfa összege, vagy a számla sorszáma. A részletes adatközlésre az érintett elszámolási vagy adólevonási időszakról szóló bevallásban kell sort keríteni.

A tervek szerint ez a kötelezettség akkor is fennáll majd, ha ugyanazon adóalanyok között a félmillió forintos limit több ügylet és számla kapcsán adódik össze a meghatározott bevallási időszakban. Ugyanez igaz akkor is, ha a legalább félmilliós tétel számla módosításával vagy érvénytelenítésével születik meg.

A kötelezettség teljesítésének nyomatékosítása céljából mulasztási bírság fog kapcsolódni annak elhagyásához, illetve hiányosságához.

Az új megoldás valójában az eddig csak a közösségi termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetén megszokott áfa-összesítő nyilatkozatot honosítaná meg belföldön is. Minderről már tavaly döntött a kormány, hiszen év végén került az adózás rendjéről szóló (2003. évi XCII-es számú) törvénybe az áfaanalitika bevezetéséről szóló „elméleti” rendelkezés. Míg azonban korábban úgy tűnt, hogy az összesítő jelentés általánosan kötelező elemévé válhat az áfa-bevallásoknak, most csak szűkebb körben, magasabb számlaértékek mellett valósul meg az elképzelés.

A körültekintőbb előrehaladás összességében jó hír, félő azonban, hogy a kötelezettség értékhatárhoz kötése súlyos bonyodalmakat okozhat. Nehéz lesz ugyanis követni, hogy egyes – egymással adott esetben kapcsolatban álló – adózók mely számlákat mutatják be, és melyeket nem.

Akárhogy is, a cél világos. A Széll Kálmán Terv 2.0 frissítése ugyanis így fogalmaz: „A belföldi összesítő jelentésekből felépülő adatbázis – mint a kockázatkezelés, ellenőrzésre való kiválasztás eszköze – jelentős előrelépést jelent az áfa-visszaélések, -csalások felderítése és a számlagyárak felszámolása terén”.

A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM DTM Hungary Zrt. adóüzletágának vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.

---