Agresszív adótervezés: ütött az utolsó óra?

Szerző: BDO Magyarország
Dátum: 2015. október 6.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Közzétette a BEPS (Base Erosion and Profit Shifting) végső ajánlását hétfőn az OECD. Az agresszív adótervezés és az adóelkerülés visszaszorítását célzó akcióterv adótörténeti jelentőségű, és már 2016-tól alapvető változásokat hoz a multinacionális cégek adótervezésében; a magyar leányvállalatoknak is el kell kezdeniük a felkészülést. A BDO Magyarország cikksorozatban mutatja be az ajánlást és a felkészülés lehetőségeit.


Mi a bejelentés háttere?

Ahogy már korábbi cikkeinkben írtuk, az OECD két éve dolgozik a 15 pontból álló BEPS akcióterv összeállításán. Erre azért volt szükség, mert a kormányok és az adóhatóságok felfigyeltek arra, hogy a multinacionális vállalatok az elmúlt években egyre jobban kihasználták a nemzetközi adózási kiskapukat annak érdekében, hogy összességében minél kisebb legyen az adóterhük. E felismerést követően a G20-ak csoportja felkérte az OECD-t, hogy vizsgálja felül a nemzetközi adózási irányelveket és tegyen javaslatokat a fenti jelenség kezelésére. Mindezek alapján az elmúlt két évben az OECD folyamatosan közzétett és vitára bocsátott ajánlásokat a BEPS projekt keretein belül, míg végül bejelentette végső javaslatait és ajánlásait.

Mi a célja a BEPS projektnek és a most bejelentett végső javaslatoknak és ajánlásoknak?

A BEPS projekt célul tűzte ki, hogy létrehozzon egy olyan egységes konszenzusos nemzetközi adózási szabályzatot, ami nem ad tovább teret az agresszív adótervezés lehetőségének a cégcsoportok számára. E kiindulási pontból nézve a projekt fő céljai:

  • szorosabban kapcsolódó nemzetközi adózási irányelvek létrehozása;

  • annak biztosítása, hogy a gazdasági tartalom elve szerint adózzanak a cégcsoportok, tehát abban az országban, ahol a valós tevékenység, érték és így a bevétel keletkezik;

  • nagyobb átláthatóság az adóhatóságok számára a határon átnyúló, nemzetközi ügyleteket és globális cégstruktúrákat illetően.

A célokat az OECD akciótervekre fordította le, ezek közül a mostani bejelentéssel többet véglegesítettek. A legnagyobb hatásuk a következő elfogadott következtetéseknek lesz a multinacionális cégek számára.

Hibrid ügyletek

  • ezen ügyletek esetében fennállhat a kettős nem adóztatás veszélye. Az ilyen jellegű tranzakciók lehetőséget adnak például az igénybevevő fél országában a költségek adózási célú levonására, anélkül, hogy a másik fél országában az ügyletből származó bevétel után adófizetés történne, így egyik országban sem történik adófizetés.

  • az OECD ezzel kapcsolatos jelentésében (Hybrid mismatch arrangements) lehet arról olvasni, hogyan kívánja a hibrid ügyletek kettős nem adóztatási problémáját orvosolni. Ennek eredményeként az elsők között az Egyesült Királyság lépett és jelentette be, hogy adaptálni fogja szabályzatában az OECD javaslatit, melyeket 2017-től érvényesít.

Transzferár

  • Ezen a területen nagyon komoly változásokra lehet számítani, hiszen a BEPS egyik akcióterve alapján – Country-by-country (CbC) report – az országoknak a jelenleginél sokkal több adatot kell szolgáltatniuk az adóhatóságok számára az átláthatóság biztosítása érdekében.

  • A transzferárak szokásos piaci ár elvének való megfelelésének igazolására készülő fő és ország specifikus dokumentumok mellett most bevezetésre kerül az úgynevezett „CbC jelentés”. A jelentésben olyan, a cégcsoport egészére vonatkozó adatokat kell dokumentálni, melyre eddig nem volt szükség, például árbevétel, adózás előtti eredmény, munkavállalók száma és a megfizetett adó mértéke.

  • Az Egyesült Királyság, Spanyolország, Ausztrália és Hollandia már bejelentették, hogy a 2016. adóévtől kezdődően bevezetik hazai jogszabályaikba a CbC jelentéssel kapcsolatos OECD-javaslatokat. Továbbá, szintén a BEPS hatására Kína is közzétett egy tervezetet a dokumentációs szabályokra vonatkozóan, melyből látszik, hogy a fő és ország specifikus dokumentációk mellett Kínában is be fogják vezetni a CbC jelentést.

  • Az OECD a Transzferár irányelvek a multinacionális vállalkozások és az adóhatóságok számára 2010 c. kiadványának – mely másodlagos jogforrásnak számít Magyarországon a transzferár-szabályokat illetően – is több fejezete módosul a BEPS miatt a közeljövőben. A módosítások érinteni fogják a dokumentációs kötelezettséget, az immateriális javak és az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások kezelését, valamint a költség-hozzájárulási megállapodásokat. Ennek megfelelően, ezen a területen biztosan lehet számítani hazai jogszabályváltozásra.

Nemzetközi egyezményekkel kapcsolatos visszaélések

  • Ezen ajánlás a nemzetközi egyezmények megsértését, vagyis az adózási kiskapuk kihasználását próbálja megfékezni („treaty shopping”). Például oly módon, hogy nem teszi többé lehetővé az adóelőnyök kihasználását olyan államban, ahol a multinacionális cégcsoport mindössze egy holding társasággal van jelen, és valós tevékenység nem történik a holding országában.

  • Az OECD e javaslatát egyre több ország fogja átvenni, így a cégcsoportoknak érdemes lesz felülvizsgálniuk az ilyen jellegű holding struktúrájukat.

Ami látható, hogy bizonyos országok már most készen állnak az OECD ajánlások helyi jogszabályba történő átültetésére. Lesznek olyan országok is, akik várnak még, vagy az ajánlásokat külön-külön vezetik majd át saját szabályzatukba. Azonban egy biztos: a multinacionális cégcsoportoknak a jövőben még inkább tudatosnak és felkészültnek kell lenniük adóstruktúrájuk kialakításakor. A végső ajánlások bejelentésével a vállalkozásoknak most minden eddiginél nagyobb szükségük lesz a megfelelő adótanácsadóra mind globális mind lokális szinten, aki utat tud mutatni ebben a változásokkal teli új környezetben, valamint új megoldásokat kidolgozva hatékony adózási rendszer kialakításában képes segítséget nyújtani.

Mit tehetnek a multinacionális vállalkozások ebben az új helyzetben?

A vállalatok vezetőinek mindenképpen össze kell ülniük és át kell gondolniuk, hogyan fogja befolyásolni őket a BEPS hatása.

A multinacionális vállalkozásoknak szükséges lesz adóstruktúrájukat újratervezni, a következők figyelembevételével:

  • országra szabott megközelítéseket alkalmazva kell végiggondolniuk az optimális adózást.

  • a cégcsoportoknak szükségük lesz a jelenlegi működésük felülvizsgálatára, annak érdekében, hogy adózási rendszerük összhangban legyen a valós értékteremtő tevékenységükkel.

  • a transzferárak tervezésekor figyelembe kell venni az új transzferár dokumentációs struktúrát, például, hogy milyen adatokat és tényeket kell közölni a CbC jelentés keretében.

Az OECD a javaslatok kidolgozásakor szorosan együttműködött az Európai Unióval. Ennek megfelelően, mivel Magyarország nem csak OECD, de EU tag is, így a most véglegesített ajánlások a magyar szabályokat is érinteni fogják, ami alapján változásokra lehet számítani hazai szinten is a közeljövőben. Ami biztos, hogy a magyar leányvállalatoknak több adatot kell a jövőben szolgáltatniuk működésükről az adóhatóságok felé és erre alaposan fel kell készülni.

A fentiekkel kapcsolatban további, részletesebb információkat következő cikkeinkben olvashatnak.

A cikk szerzője Orbók Ilona, a BDO Magyarország tax managere és Siegler Zsófia tax partner. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere. 


Kapcsolódó cikkek:


Kapcsolt vállalkozások: idén rákapcsol a NAV
2019. március 19.

A LeitnerLeitner értesülései szerint idén várhatóan háromszor annyi célzott ellenőrzést végez majd az adóhatóság a kapcsolt - hazai és multinacionális vállalkozások körében, mint korábban.

Cafeteria: a 2019-es választék (x)
2019. március 18.

A béren kívüli juttatások idei választékát, a közlekedési eszközök és az áfa kapcsolatát, és az innovációs járulék hatályos szabályozását tekinti át többek között részletesen legfrissebb, 2019/3. számában az Adó szaklap.

NAV-figyelő, 11. hét: minden az szja-bevallásról
2019. március 18.

Az szja-bevallással kapcsolatos összes fontos kérdést tisztázta a NAV. Az adóhatóság ezen túl közölte a magánszemélyek, egyéni vállalkozók fizetési kedvezményi kérelmének elbírálásához szükséges dokumentumokat és szabályokat.