Ami tudni kell a megbízási díjról

Szerző: Kovácsné Álmosdy Judit
Dátum: 2015. december 7.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem annyira egyszerű a megbízási díj szabályozása, mint azt gondolhatnánk: több jogszabály is tartalmaz a megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket.


A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6. könyvének 272-280.§-a rendelkezik a megbízási szerződés általános szabályairól.

A megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles.

Ha a megbízott a feladat ellátását ingyenesen vállalja, a megbízó köteles a megbízott költségeit megtéríteni.

Az új Ptk. 6:278. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a megbízási szerződést bármelyik fél felmondhatja. A kommentár szerint ezt a felmondási jogot azonnali hatályú felmondási jogként kell értelmezni, ami nem azonos a Ptk. 6:213. § (3) bekezdése szerinti felmondási idővel történő felmondással. A megbízó felmondása esetén a megbízó köteles megtéríteni a megbízottnak a felmondással okozott kárt, kivéve, ha a felmondásra a megbízott szerződésszegése miatt került sor. Tehát a régi Ptk.-val szemben az új Ptk. – főszabályként – már csak az azonnali hatályú felmondás következményeként helyezi kilátásba a kártérítési kötelezettséget.

A Ptk-nak nem célja valamennyi megbízási szerződés beemelése a kódexbe. A megbízási típusú szerződések kibővítése ellenére sem szabályoz számos megbízási típusú jogviszonyt. Így nem került sor többek között sem az ügyvédi-, sem az orvosi-, sem a könyvvizsgálói-, sem az ügyvezetővel kötött megbízás szabályozására. Nem tartalmaz speciális szabályt a megbízási szerződés szabályai között arra sem, hogy például a megbízott milyen esetekben jogosult igénybe venni közreműködőt. Ezt a konkrét szerződésben kell megfogalmazni.

Példák az áfatörvény alkalmazásához

Jelen kiadványunk olyan gyakorlati példatár, amely az általános forgalmi adózás területén leggyakrabban felmerülő jogeseteket és azok megoldását tartalmazza.

Megrendelés >>

A Polgári Törvénykönyv szerint a megbízott köteles a megbízó utasításait követni. Ez viszont a gyakorlatban több tevékenység esetében sincs így. Például egy könyvvizsgálót a megbízója nem utasíthatja. Ez szigorúan tilos, hiszen a könyvvizsgáló pont a megbízóját ellenőrzi, és az a lényeg, hogy független legyen. A megbízási szerződéssel foglalkoztatott ügyvezető sem utasítható. Tevékenységét a jogszabályok, a cég érdekei, és a tulajdonosok legfőbb szerve határozza meg (határozatok).

Mindezek azt támasztják alá, hogy a megbízással kapcsolatban a Polgári Törvénykönyvön kívül más egyéb jogszabályok ismeretére is szükség van.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 24.§-a szerint nem önálló tevékenységnek tekintendő:

a) a munkaviszonyban folytatott tevékenység,

b) a közfoglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység,

c) a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése,

d) a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége, (például ügyvezető,)

e) a jogszabály alapján választott vagy kijelölt tisztségviselő (ideértve a felügyelőbizottság tagját és a Polgári Törvénykönyv szerinti küldöttgyűlés tagját, de ide nem értve a választott könyvvizsgálót) tevékenysége, ha ezt a tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végzi,

f) a segítő családtag tevékenysége,

g) nemzetközi szerződés hatályában a nem önálló munka, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszony,

h) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység,

i) az országgyűlési képviselői tevékenység, valamint

j) a nemzetiségi szószólói tevékenység.

A nem önálló tevékenységből származó bevétel egésze jövedelem, kivéve a nem önálló tevékenységre tekintettel költségtérítés címén kapott bevételt, melyből levonható – legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig – az szja törvény 3. számú mellékletének rendelkezései szerint elismert költség.

Az szja-törvény 16.§-a értelmében önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely a törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Ide tartozik különösen az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenysége, az európai parlamenti, valamint a helyi önkormányzati képviselői tevékenység.

Az önálló tevékenység bevételének része az ezzel összefüggésben költségtérítés címén kapott összeg is. Az önálló tevékenység bevételével szemben elszámolhatók a törvényben meghatározott költségek. Az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítása során a tételes költségelszámolás helyett alkalmazható másik módszer a bizonylat nélküli költségelszámolás, amikor a bevétel 10%-a – annak számlával történő igazolása nélkül – költségnek tekinthető.

Mind az önálló, mind pedig a nem önálló tevékenységből származó jövedelem az összevonandó jövedelmek körébe tartozik, és adójuk egységesen 16% 2015-ben.

Az 1997. évi LXXX. (Tbj.) törvény 5.§-ában foglaltak értelmében biztosítottnak minősül a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.A megbízási szerződés társadalombiztosítási szempontból munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak minősül.

Tehát ha a megbízási díj összege eléri vagy meghaladja a mindenkori minimálbér 30%-át, akkor ugyanazokat a járulékokat (nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulékok,) kell utána fizetni, mint más biztosítottak esetében.

A főfoglalkozású társas vállalkozónak ún. minimum járulékfizetési kötelezettsége van. Ez azt jelenti, hogyha máshol társadalombiztosítási szempontból nem biztosított (=főfoglalkozású), akkor Tbj. törvényben meghatározott, illetve a szociális hozzájárulási adóról szóló törvényben meghatározott járulékalap után kell a közterheket befizetni utána minden hónapban. Ez akkor is így van, ha egy ilyen ügyvezetőt megbízási szerződéssel foglalkoztatunk, mert ilyenkor társas vállalkozónak minősül a társadalombiztosítás szempontjából.

 

Szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettséget eredményez a megbízási díj, akkor is ha biztosítottnak minősül a tevékenységet végző, és akkor is, ha nem.

Kiskönyvtár az áfáról sorozat két új kötete + Vacsora-kódex

– Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban

– Különös adózási módok az áfa rendszerében és a

– Vacsora-kódex

Rendelje meg most >>

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvényben eldugott szociális hozzájárulási adóról szóló részben találnak egy teljesen értelmezhetetlen mondatot, melyben a szochó kötelezettséget előírják (455.§ 2. bekezdés). Eszerint szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettséget eredményez „a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti nem önálló tevékenység vagy önálló tevékenység (ide nem értve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény hatálya alá tartozó közérdekű önkéntes tevékenységet, az egyéni vállalkozói tevékenységet, a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet, a bérbeadói tevékenységet és az európai parlamenti képviselő e tevékenységét) végzésének alapjául szolgáló, az előzőekben fel nem sorolt olyan jogviszony (biztosítottak), amely alapján a tevékenységet Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam területén végzik.”

Az adó mértéke 27%.

Példa: Megbízási jogviszonyban munkavédelmi szabályzatot készítő megbízott a minimálbér 30%-át el nem érő díjazásban részesül. Mivel a Tbj. szabályai szerint nem minősül biztosítottnak, járulékfizetési kötelezettség a kifizetéssel összefüggésben nem merül fel, de a szociális hozzájárulási adót a kifizetőnek meg kell fizetnie.

 mivel az előzőek szerinti h) pont alá tartozó, adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló személy részesül adóalapot képező jövedelemben. A kifizetőnek a juttatással összefüggésében 27 százalék egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetnie.


Kapcsolódó cikkek:


Sérelemdíj és a személyi jövedelemadó viszonya
2018. november 19.

Ha peres eljárás keretében a bíróság ítéletében állapítja meg a sérelemdíjat, vagy a felek a per bármely szakaszában közvetítői eljárás során állapodnak meg a sérelemdíjról, amit a bíróság jóváhagy, az adómentes sérelemdíjnak tekintendő. Van viszont, amikor a sérelemdíj adóköteles.

Hogyan adóztak a rómaiak? – Augustus adóreformja (3. rész)
2018. november 16.

A történelem első ismert adóreformját Augustus római császár hajtotta végre. Az adóreform átfogóan változtatta meg az adónemeket, a beszedés módját, a beszedett adó kincstári kezelését. Az Augustus által bevezetett adóintézkedések hosszú távon fennmaradtak, biztosították a Birodalom működését az elkövetkező évszázadokban.

Január elsejétől a NAV-nál is kötelező a cégkapu
2018. november 15.

Január elsejétől a NAV-nál is kötelező a cégkapu

A gazdálkodó szervezetek január elsejétől kizárólag cégkapun keresztül intézhetik elektronikusan adóügyeiket a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) - mondta Kis Péter András, a NAV adószakmai szóvivője az M1 aktuális csatornán.

Fesztiválszervező csoporttal szemben nyomoz a NAV
2018. november 15.

Az ügyben érintett magyar cég által idén befizetett adó összege elérte a 90 millió forintot, míg a társaság az elmúlt 5 év alatt csupán 13 millió forintot fizetett be a költségvetésbe.