Ami tudni kell a megbízási díjról

Szerző: Kovácsné Álmosdy Judit
Dátum: 2015. december 7.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem annyira egyszerű a megbízási díj szabályozása, mint azt gondolhatnánk: több jogszabály is tartalmaz a megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket.


A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6. könyvének 272-280.§-a rendelkezik a megbízási szerződés általános szabályairól.

A megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles.

Ha a megbízott a feladat ellátását ingyenesen vállalja, a megbízó köteles a megbízott költségeit megtéríteni.

Az új Ptk. 6:278. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a megbízási szerződést bármelyik fél felmondhatja. A kommentár szerint ezt a felmondási jogot azonnali hatályú felmondási jogként kell értelmezni, ami nem azonos a Ptk. 6:213. § (3) bekezdése szerinti felmondási idővel történő felmondással. A megbízó felmondása esetén a megbízó köteles megtéríteni a megbízottnak a felmondással okozott kárt, kivéve, ha a felmondásra a megbízott szerződésszegése miatt került sor. Tehát a régi Ptk.-val szemben az új Ptk. – főszabályként – már csak az azonnali hatályú felmondás következményeként helyezi kilátásba a kártérítési kötelezettséget.

A Ptk-nak nem célja valamennyi megbízási szerződés beemelése a kódexbe. A megbízási típusú szerződések kibővítése ellenére sem szabályoz számos megbízási típusú jogviszonyt. Így nem került sor többek között sem az ügyvédi-, sem az orvosi-, sem a könyvvizsgálói-, sem az ügyvezetővel kötött megbízás szabályozására. Nem tartalmaz speciális szabályt a megbízási szerződés szabályai között arra sem, hogy például a megbízott milyen esetekben jogosult igénybe venni közreműködőt. Ezt a konkrét szerződésben kell megfogalmazni.

Példák az áfatörvény alkalmazásához

Jelen kiadványunk olyan gyakorlati példatár, amely az általános forgalmi adózás területén leggyakrabban felmerülő jogeseteket és azok megoldását tartalmazza.

Megrendelés >>

A Polgári Törvénykönyv szerint a megbízott köteles a megbízó utasításait követni. Ez viszont a gyakorlatban több tevékenység esetében sincs így. Például egy könyvvizsgálót a megbízója nem utasíthatja. Ez szigorúan tilos, hiszen a könyvvizsgáló pont a megbízóját ellenőrzi, és az a lényeg, hogy független legyen. A megbízási szerződéssel foglalkoztatott ügyvezető sem utasítható. Tevékenységét a jogszabályok, a cég érdekei, és a tulajdonosok legfőbb szerve határozza meg (határozatok).

Mindezek azt támasztják alá, hogy a megbízással kapcsolatban a Polgári Törvénykönyvön kívül más egyéb jogszabályok ismeretére is szükség van.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 24.§-a szerint nem önálló tevékenységnek tekintendő:

a) a munkaviszonyban folytatott tevékenység,

b) a közfoglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység,

c) a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése,

d) a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége, (például ügyvezető,)

e) a jogszabály alapján választott vagy kijelölt tisztségviselő (ideértve a felügyelőbizottság tagját és a Polgári Törvénykönyv szerinti küldöttgyűlés tagját, de ide nem értve a választott könyvvizsgálót) tevékenysége, ha ezt a tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végzi,

f) a segítő családtag tevékenysége,

g) nemzetközi szerződés hatályában a nem önálló munka, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszony,

h) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység,

i) az országgyűlési képviselői tevékenység, valamint

j) a nemzetiségi szószólói tevékenység.

A nem önálló tevékenységből származó bevétel egésze jövedelem, kivéve a nem önálló tevékenységre tekintettel költségtérítés címén kapott bevételt, melyből levonható – legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig – az szja törvény 3. számú mellékletének rendelkezései szerint elismert költség.

Az szja-törvény 16.§-a értelmében önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely a törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Ide tartozik különösen az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenysége, az európai parlamenti, valamint a helyi önkormányzati képviselői tevékenység.

Az önálló tevékenység bevételének része az ezzel összefüggésben költségtérítés címén kapott összeg is. Az önálló tevékenység bevételével szemben elszámolhatók a törvényben meghatározott költségek. Az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítása során a tételes költségelszámolás helyett alkalmazható másik módszer a bizonylat nélküli költségelszámolás, amikor a bevétel 10%-a – annak számlával történő igazolása nélkül – költségnek tekinthető.

Mind az önálló, mind pedig a nem önálló tevékenységből származó jövedelem az összevonandó jövedelmek körébe tartozik, és adójuk egységesen 16% 2015-ben.

Az 1997. évi LXXX. (Tbj.) törvény 5.§-ában foglaltak értelmében biztosítottnak minősül a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.A megbízási szerződés társadalombiztosítási szempontból munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak minősül.

Tehát ha a megbízási díj összege eléri vagy meghaladja a mindenkori minimálbér 30%-át, akkor ugyanazokat a járulékokat (nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulékok,) kell utána fizetni, mint más biztosítottak esetében.

A főfoglalkozású társas vállalkozónak ún. minimum járulékfizetési kötelezettsége van. Ez azt jelenti, hogyha máshol társadalombiztosítási szempontból nem biztosított (=főfoglalkozású), akkor Tbj. törvényben meghatározott, illetve a szociális hozzájárulási adóról szóló törvényben meghatározott járulékalap után kell a közterheket befizetni utána minden hónapban. Ez akkor is így van, ha egy ilyen ügyvezetőt megbízási szerződéssel foglalkoztatunk, mert ilyenkor társas vállalkozónak minősül a társadalombiztosítás szempontjából.

 

Szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettséget eredményez a megbízási díj, akkor is ha biztosítottnak minősül a tevékenységet végző, és akkor is, ha nem.

Kiskönyvtár az áfáról sorozat két új kötete + Vacsora-kódex

– Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban

– Különös adózási módok az áfa rendszerében és a

– Vacsora-kódex

Rendelje meg most >>

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvényben eldugott szociális hozzájárulási adóról szóló részben találnak egy teljesen értelmezhetetlen mondatot, melyben a szochó kötelezettséget előírják (455.§ 2. bekezdés). Eszerint szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettséget eredményez „a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti nem önálló tevékenység vagy önálló tevékenység (ide nem értve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény hatálya alá tartozó közérdekű önkéntes tevékenységet, az egyéni vállalkozói tevékenységet, a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet, a bérbeadói tevékenységet és az európai parlamenti képviselő e tevékenységét) végzésének alapjául szolgáló, az előzőekben fel nem sorolt olyan jogviszony (biztosítottak), amely alapján a tevékenységet Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam területén végzik.”

Az adó mértéke 27%.

Példa: Megbízási jogviszonyban munkavédelmi szabályzatot készítő megbízott a minimálbér 30%-át el nem érő díjazásban részesül. Mivel a Tbj. szabályai szerint nem minősül biztosítottnak, járulékfizetési kötelezettség a kifizetéssel összefüggésben nem merül fel, de a szociális hozzájárulási adót a kifizetőnek meg kell fizetnie.

 mivel az előzőek szerinti h) pont alá tartozó, adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló személy részesül adóalapot képező jövedelemben. A kifizetőnek a juttatással összefüggésében 27 százalék egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetnie.


Kapcsolódó cikkek:


Trump pert indított az adóbevallásait bekérő ügyész ellen
2019. szeptember 20.

Trump pert indított az adóbevallásait bekérő ügyész ellen

Donald Trump amerikai elnök pert indított az adóbevallásait peres úton bekérő ügyész ellen New Yorkban. A manhattani kerületi ügyész nyolc évre visszamenőleg kérte be Donald Trump és családja adóbevallási dokumentumait.

Kis magyar pénztörténet – Ezüsttől az aranyig (5. rész)
2019. szeptember 20.

A pénzeknek is megvan a maguk története. Ez gyakran kapcsolódik nevezetes történelmi eseményekhez, uralkodókhoz, de az is előfordult – többször is –, hogy magával a pénzzel írtak történelmet. Ilyen események a magyar históriában is előfordultak. Egyes esetekben ez nemzeti nagyságunkat tükrözte, máskor viszont sorstragédiánk megjelenési formája volt. Sorozatunk ötödik részében XIX. század második felének pénztörténetét, annak részeként az aranyalapú korona bevezetését mutatjuk be.

Használjuk az Ügyfélkaput, lépésről-lépésre! – 2. rész
2019. szeptember 19.

A mintegy négymillió felhasználó többsége a tapasztalatok szerint nem használja ki az Ügyfélkapu alapfunkcióit sem, pedig azok igazán hasznos lehetőségeket kínálnak. Sorozatunk második részében is azok közül a funkciók közül mutatunk be néhányat - lépésről-lépésre, kattintásról-kattintásra - amelyeket igazán hasznosnak találunk.

Idén kevesebb adózótól több civil részesült az egyszázalékos támogatsából
2019. szeptember 18.

Közel 16,5 milliárd forintot ajánlottak fel az adózók az egyházak, civil szervezetek és a kiemelt költségvetési előirányzat javára. Ez több mint 2 milliárddal haladta meg a tavalyi teljes 1%-ot. 165 millió Ft-tal, idén újra a Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány részesülhet a legtöbb felajánlásból - közölte a NIOK Alapítvány.