Amit a könyvvizsgálatról tudni kell

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Adó szaklap 2011/6. számában megjelent írás a könyvvizsgálat, a könyvvizsgálói tevékenység néhány fontos elemével foglalkozik, elsősorban a számviteli törvény által szabályozott számviteli információs rendszer előírásai alapján. A cikkből a társasági törvény könyvvizsgálattal kapcsolatos szabályait emeltük ki.

A gazdasági társaság legfőbb szerve által választott könyvvizsgáló feladata, hogy gondoskodjon a könyvvizsgálat elvégzéséről, és ennek során mindenekelőtt annak megállapításáról, hogy a gazdasági társaság beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá megbízható és valós képet ad-e a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről. Fontos tudni, hogy a könyvvizsgáló nem nyújthat a gazdasági társaság részére olyan szolgáltatást, amely a fenti feladatainak tárgyilagos és független módon történő ellátását veszélyeztetheti. (Külön törvény határozza meg a társaság könyvvizsgálója által végezhető kiegészítő tevékenységek körét, a szolgáltatásnyújtás feltételeit és korlátait.)

Ha a számviteli törvény szerint a könyvvizsgálat kötelező, vagy azt a társasági szerződés egyébként előírja, akkor a legfőbb szerv köteles könyvvizsgálót választani, meghatározva a vele kötendő szerződés lényeges elemeinek tartalmát is. Könyvvizsgálóvá az választható meg, aki a könyvvizsgálók nyilvántartásában szerepel. Ha jogi személyt választanak könyvvizsgálóvá, úgy a jogi személynek ki kell jelölnie azt a tagját, vezető tisztségviselőjét, illetve munkavállalóját, aki a könyvvizsgálat elvégzéséért személyében felelős. A személyében felelős könyvvizsgáló helyettesítésére – tartós távolléte esetére – helyettes könyvvizsgáló is kijelölhető.

Nem lehet könyvvizsgáló ugyanakkor a társaság alapítója, illetve tagja (részvényese), vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, valamint e személyek közeli hozzátartozója, élettársa, továbbá a társaság munkavállalója, e jogviszonya, illetve minősége fennállta idején, valamint annak megszűnésétől számított három évig.

A könyvvizsgálót határozott időre, de legfeljebb öt évre kell megválasztani. A könyvvizsgáló megbízatásának időtartama nem lehet rövidebb, mint az őt megválasztó taggyűléstől (közgyűléstől) az üzleti év számviteli törvény szerinti beszámolóját elfogadó taggyűlésig (közgyűlésig) terjedő azon időszak, amelynek a felülvizsgálatára megválasztották. Kiemelendő, hogy a könyvvizsgáló visszahívására nem adhatnak alapot a független könyvvizsgálói jelentésben tett megállapítások vagy a beszámolóhoz kapcsolódó könyvvizsgálói záradék megadásának az elutasítása sem. A könyvvizsgálói megbízás elfogadásának minősül, ha a könyvvizsgáló a megválasztását követő kilencven napon belül megbízási szerződést köt a gazdasági társaság ügyvezetésével. A határidő eredménytelen elteltével a könyvvizsgáló megválasztása hatálytalanná válik és a legfőbb szervnek másik könyvvizsgálót kell választania.

A könyvvizsgáló feladatának teljesítése érdekében a gazdasági társaság könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől, illetve a társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a társaság pénzforgalmi számláit, ügyfélszámláit, könyvvezetését, szerződéseit megvizsgálhatja. Ha a gazdasági társaságnál felügyelőbizottság működik, a bizottság kezdeményezheti a könyvvizsgáló bizottsági ülésén történő meghallgatását. A könyvvizsgáló is kérheti ugyanakkor, hogy a felügyelőbizottság az általa javasolt ügyet tűzze napirendjére, illetve, hogy a felügyelőbizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehessen. A könyvvizsgálót a társaság legfőbb szervének a beszámolót tárgyaló ülésére meg kell hívni, ahol a könyvvizsgáló köteles részt venni.

Ha a könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy a társaság vagyonának jelentős csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottság tagjainak felelősségét vonja maga után, köteles a legfőbb szerv összehívását kezdeményezni. Ha erre nem kerül sor, illetve a legfőbb szerv a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló erről köteles a cégbíróságot értesíteni.

Umenhoffer Ferenc cikke kimerítő részletességgel foglalkozik a könyvvizsgálat szükségességével, céljával, tartalmával, kapcsolatrendszerével, a könyvvizsgálat jogi szabályozásával és intézményrendszerével, beleértve a Magyar Könyvvizsgálói Kamarát és a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszert. Ismerteti a könyvvizsgálói törvény módosulásait, a könyvvizsgálati kötelezettséggel kapcsolatos előírásokat, illetve a saját elhatározásból vállalt könyvvizsgálatot, a könyvvizsgáló alkalmazásának szabályait, a könyvvizsgáló feladatait, jogait és kötelességeit. A cikk kitér a könyvvizsgálói jelentés tartalmával, kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés könyvvizsgálatával, a könyvvizsgálói záradékkal kapcsolatos kérdésekre és boncolgatja a könyvvizsgálat és a beszámolók nyilvánosságának kapcsolatát is.

---