Apadó adóbevételek – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kereken 5 billió forintra rúgtak tavaly a nettó adóbevételek, amelyek szintje, több ok miatt, alatta maradt az előző évben mértnek. Az InfoTandem heti infografikája azt is szemlélteti, hogy a döntő súlyt az áfa képviseli, a legnagyobb elmaradás viszont a személyi jövedelemadónál mutatkozik.


A rossz gazdasági helyzet, a jogszabályi változások és az uniós szigor egyaránt közrejátszottak abban, hogy 2011-ben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által beszedett nettó adóbevételek összességében 8,6 százalékkal elmaradtak a korábbi évitől. A kiemelt adónemek közül a legnagyobb mértékű, több mint 20 százalékos (385,1 milliárd forintos)visszaesés a személyi jövedelemadónál következett be, ami elsősorban a feltételek módosításának – jelesül az adóterhek csökkentésének –, illetve a jövedelemkiáramlás mérséklődésének tudható be. A kormányt nem érte váratlanul a romló egyenleg, amire az is utal, hogy az éves előirányzat így is 19,8 milliárddal túlteljesült. A nettó bevételek szaldóját javította, hogy a visszaigénylések valamelyest mérséklődtek.

A nettó bevételek között messze a legnagyobb súlyt az általános forgalmi adó képviseli: az ilyen címen befolyt nettó 2219,5 milliárd forint a 44,4 százalékát teszi ki a teljes tavalyi összegnek. Itt a bázisidőszakhoz mért csökkenés jóval kisebb mértékű volt, mint az szja esetében, mindössze 4,1 százalékos, ami 94,5 milliárd forintnak felel meg. Az eredeti tervhez viszonyítva viszont már lényegesen nagyobb,269 milliárd forintnyi az elmaradás. Ennek fő oka az Európai Bíróság úgynevezett megfizetettségi szabályra vonatkozó döntése, amelynek alapján az év végéig 247 milliárd forintnyi áfát kellett visszautalni az adóalanyoknak.

A társasági adó és az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) a fenti két adónemnél jóval kisebb – együttesen is 10 százalék alatti – arányt képvisel a nettó bevételek között. Mindkettőnél mérséklődött némiképp a nettó összeg. Érdemi (15 százalékos) növekedés csak a regisztrációs adónál történt, ám ennek részesedése elhanyagolható, az egy százalékot sem éri el. Súlyos tételnek számít viszont a jövedéki adó, ahol 2,2 százalékos növekedést mértek. Ezen belül az üzemanyagok utáni bevétel visszaesett, az egyéb termékeké viszont emelkedett. A keletkezett többlet főként annak köszönhető, hogy a tavaly novembertől életbe léptetett adómérték-emelés előtt megindult a készletfelhalmozás, ami alaposan megdobta annak a hónapnak a befizetéseit. A dohánygyártmányok jövedéki adója 2011-ben 25 milliárd forinttal lépte túl az előző évit.

Egyébiránt a NAV számláin tavaly – a járulékokkal és az egyéb tételekkel együtt – összességében 9323,8 milliárd forint nettó bevételt könyvelhettek el, amely gyakorlatilag megegyezik a 2010-es értékkel, mintegy másfél milliárd forinttal haladja meg azt.



Kapcsolódó cikkek

2022. január 27.

Hat lehetőség, amellyel szja-t spórolhat

Tovább bővült az SZJA-kedvezmények köre, így, ha valaki ma Magyarországon munkabérből él, jó eséllyel élhet valamelyikkel. A teljesség igénye nélkül személyi jövedelemadó kedvezményt élveznek a gyereket nevelő családok, a 25 év alattiak, a fogyatékkal és krónikus betegséggel élők, az első házasok, de azok is, akik a nyugdíjukról vagy az egészségükről szeretnének gondoskodni. Fontos azonban, hogy a kedvezmények nem automatikusak, hanem igényelni kell ezeket az adóelőleg-nyilatkozaton, méghozzá minél előbb, célszerűen még januárban, hogy a bérszámfejtés ezeket már az első SZJA-előleg levonásakor figyelembe vehesse. Ha a munkavállaló nem gondol ezekre, érdemes a munkáltatónak felhívnia rá a figyelmét, mert jelentős összegekről van szó. A BDO Magyarország szakértői összegyűjtötték, hogy milyen adóalap-kedvezmények érvényesíthetőek a 2022-es évre vonatkozó személyi jövedelemadó összegének megállapítása során. Természetesen az esetek egy részében a jogosultságot is igazolni kell.

2022. január 27.

Árukészlet értékesítése magánszemélyként

Adott egy volt egyéni vállalkozó, aki ruhaüzletét elévülési időn túl (2007-ben) megszüntette, a megszűnés során pedig magánszemélyként hozzájutott a maradék árukészlethez. Most úgy döntött, hogy megválna ezen készlettől, magánszemélyként értékesítené. A kapott bevételből (ruha ára plusz postaköltség) a vélelmezett bekerülési költség levonásával (a 75 százalékos szabály alapján) határozná meg a jövedelmet. Ezen kalkulált nyereség után befizeti a 15 százalék szja-t. A kérdésünk az lenne, hogy ez megállja-e a helyét? Az Adó szaklap válasza.