Arányosabb forrásmegosztással indokolják a különleges gazdasági övezeteket

Szerző: Adó Online
Dátum: 2020. május 20.
Címkék:
Rovat: ,
A különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló kormányzati előterjesztés általános vitájával kezdődött az Országgyűlés szerdai ülése.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára kiemelte: a javaslat arányosabb forrásmegosztást tesz lehetővé egy megyén belül, így több település is részesülhet egy nagyberuházásból származó adóbevételből. A különleges gazdasági övezetté nyilvánításra szigorú feltételek mentén kerülhet sor, nem lesz automatikus, és az állam semmilyen összeget nem von el az önkormányzatoktól – jelentette ki.

Emlékeztetett: az elmúlt években Magyarország jelentős gazdasági eredményeket ért el, növekedett a tőkevonzó képessége és a nemzetgazdaság teljesítőképessége. Hogy ezeket tovább növelhessék és az elért eredményeket megőrizzék, a javaslat lehetőséget biztosít, hogy különleges gazdasági övezeteket hozzanak létre, amelyekre eltérő szabályok vonatkoznak – mutatott rá.

Úgy vélte, a nagyberuházások hatása túlmutat egy település határain, ezt akarják kezelni a javaslattal, mert ez olyan probléma, amelyet a rendszerváltozás óta sok önkormányzat jelzett. A változtatással a megyei önkormányzat célzottan tudja felhasználni a befolyó adóbevételeket, arányosabb forrásmegosztás lesz lehetséges a megyén belül, több település részesülhet az adóbevételből – magyarázta. Hozzátette: ez egy lehetőség, nem kötelező egy beruházás esetében alkalmazni.

Dudás Róbert (Jobbik) elmondta: fontos megtalálni a megyei közgyűlések helyét, de ez nem mehet a települési önkormányzatok önrendelkezésének a kárára. Problémákat okozhat, hogy egy településen belül eltérő szabályozás érvényesülhet – közölte. Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint arról szól a javaslat, hogy “önök lopni készülnek”, forintokat csatornáznak át oda, ahol a kormány emberei dönthetnek róluk.

Nacsa Lőrinc (KDNP) arról beszélt, hogy a járvány után az életet és a gazdaságot újra kell indítani, és a gazdasági nehézségeket beruházásokkal, fejlesztésekkel, munkahelyteremtéssel fogják megoldani, ahogy 2010 után is tették – az adóemelés és a segélyek politikája elfogadhatatlan. Munkahelyek beruházásokból lesznek, ezért válság idején nem leállítani kell a beruházásokat, hanem felgyorsítani a megvalósulásukat – vélekedett.

Harangozó Tamás (MSZP) úgy értékelt, ez a törvényjavaslat egy politikai és gazdasági furkósbot a Fidesz és a kormány kezében, egyszerű útonállás, “hívhatjuk lex einstandnak” is. Hozzátette: a bosszút nem a kormánypártok politikai ellenfelei fizetik meg, hanem a településen élő emberek, tőlük vesznek el pénzt, ennek következtében pedig munkahelyek, civil, szociális vagy sporttámogatások szűnhetnek meg. Rámutatott, a javaslat első paragrafusának negyedik bekezdéséből világosan kiderül, a törvény a fővárosra és a megyei jogú városokra is vonatkozik.

Gyurcsány Ferenc (DK) közölte, “ha megöljük az önkormányzatokat, akkor minden bizonnyal megöljük a hazát”. Az előterjesztés hatását úgy írta le, hogy van egy település, amely dolgozik, kitűnő embereket választ, tanácsadókat bérel, eléri, hogy történjen náluk valami és a munkájuk gyümölcse einstand lesz.

Keresztes László Lóránt (LMP) szerint a törvényjavaslat az ellenzéki vezetésű városban élő polgárok meglopásáról szól. Ráadásul teljes önfeladást is jelent, hiszen a kormány a kiszolgáltatott, olcsó munkaerővel ösztönzi a befektetéseket, leépíti a környezetvédelmi szabályokat – tette hozzá. Rámutatott arra is, hogy ha a megyei önkormányzatok osztják el a pénzt, akkor a megyei jogú város polgárainak szavazata nem fog érvényesülni, mert az ott élők nem szavazhatnak a megyei önkormányzatokra.

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) azt közölte, lesújtó a véleményük a törvényjavaslatról. Milyen egyeztetések zajlottak és milyen önkormányzati szövetségekkel? – kérdezte. Ha egy arányosabb forrásmegosztás a cél, miért nem a konkrét, érintett települések vezetői döntenek? – vetette fel, hozzátéve: szerinte az indítvány nem segíti a munkahelyteremtést.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek:


Benyújtották a különleges gazdasági övezetekről szóló törvényjavaslatot
2020. május 13.

Benyújtották a különleges gazdasági övezetekről szóló törvényjavaslatot

Az 5 milliárd forint feletti, különleges gazdasági övezetben megvalósuló beruházások területén a települési önkormányzat feladat- és hatásköreinek döntő részét a megyei önkormányzat látja el. Ezeken a területeken helyi adót is a megyei önkormányzat vet ki, és a testület rendelkezik az adóbevételekkel. A törvényjavaslat Budapestre nem vonatkozik.

Göd városán tesztelik a különleges gazdasági övezeteket
2020. április 20.

Új kategóriát vezet be a Kormány a különleges gazdasági övezettel. A különleges gazdasági övezetté nyilvánított területen az önkormányzati jogkörök, így például a helyi adók kivetése is a helyi önkormányzattól a megyei közgyűléshez kerül át.