Árengedmények, ajándékok és az áfa (2. rész)

Szerző: Váci Tímea
Dátum: 2012. október 26.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A társaságok év végi promóciós, akciós időszakának tervezésékor fontos tisztában lenni az árengedmények, ajándékok, marketing eszközök (áruminta, ajándékcsomag) általános forgalmi adózásával – nem mindegy, ugyanis mi fog majd szerepelni a számlán vagy a könyvelésben. Ebben a cikkünkben a skontóval foglakozunk részletesen.


Akciókról, árleszállításról, pontgyűjtésről nap mint nap hallunk reklámokban, olvashatunk újságokban, hírlevelekben, pontgyűjtő oldalakon. Amennyiben cégük hasonló marketingeszközökkel szeretné csábítóbbá tenni szolgáltatását vagy termékét, akkor nem árt tudni, hogyan szerepelhet az árengedmény a számláinkon.

Mint ahogy cikkünk első részében már erre kitértünk, az adóhatóság álláspontja szerint az engedmény kizárólag az alapügyletet követően, vagy azzal egyidejűleg nyújtható, azaz az alapügyletet megelőzően nem. Az engedménynek ugyanis kimondottan az a lényege, hogy a felek között teljesüljön egy olyan ügylet, amelyre tekintettel engedményt adnak, azaz kell lennie egy olyan már teljesített ügyletnek, amelyből engedményt adunk.

Skontó

A skontó nem árengedmény, így az Áfa-tv. 71. §-ának az árengedmény számításba vételére vonatkozó előírásai a skontó esetében nem alkalmazandók. A skontó konkrét termékek értékesítésével vagy szolgáltatások nyújtásával összefüggésben adott engedmény, amely az ellenérték kifizetésének esedékességével függ össze. Az eladó skontó nyújtásával ösztönözheti a vevőt a mielőbbi fizetésre.

Ha a vevő megállapodás szerinti időpont(ok)on belül fizet, engedményt kap a vételárból. A skontó valójában sajátosan értelmezett elengedett követelés, illetve elengedett kötelezettség, amelyet a számviteli törvényben meghatározott feltételek mellett az elengedett követelés, illetve elengedett kötelezettség általános elszámolási szabályaitól eltérően adott, illetve kapott engedményként a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, illetve egyéb bevételei között lehet elszámolni.

A skontónál, az értékesítésről kiállított számla végösszege az árengedmény nélküli érték, mivel a számlakiállítás időpontjában az árengedmény feltételének bekövetkezése még bizonytalan, előre nem látható. Az eladó által kibocsátott számlát az eladó és a vevő egyaránt a várható (a számla kiállítását követő) árengedmény figyelmen kívül hagyásával, teljes értékben szerepelteti könyvelésében, ezért a számlához viszonyítva a skontó árelengedésnek minősül.

A skontó miatt a társasági adó alapját nem kell módosítani [Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja és 7. §-a (8) bekezdésének c) pontja, valamint a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének n) pontja és ne) alpontja]. Ebből a szempontból skontónak azonban csak a Szt. 84. §-a (7) bekezdésének o) pontja, illetve az Szt. 85. §-a (3) bekezdésének o) pontja szerinti feltételnek, mértéknek megfelelő – legfeljebb a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott – engedmény minősül. Abban az esetben, ha az engedmény meghaladja a késedelmi kamattal arányos mértéket, a meghaladó részt [a követelés, a kötelezettség számlázott (teljes) értéke, valamint a pénzügyileg rendezett összeg és a késedelmi kamattal arányos összeg együttes értékének különbözetét], a pénzügyi rendezés könyvelése és a késedelmi kamattal arányos skontó elszámolása után a követelés, illetve a kötelezettség számlán maradó összeget onnan ki kell vezetni, hiszen az eladónak most már nincs követelése, a vevőnek pedig nincs kötelezettsége.

Ezt a kivezetést azonban nem lehet másként minősíteni, mint elengedett követelést, illetve elengedett kötelezettséget. Az elengedett követelést az Szt. 86. §-a (7) bekezdésének a) pontja szerint rendkívüli ráfordításként kell elszámolni, a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének h) pontja szerint annak összegével az adózás előtti eredményt növelni kell. Az elengedett kötelezettséget az Szt. 86. §-a (3) bekezdésének h) pontja, illetve (4) bekezdésének a) pontja szerint rendkívüli bevételként kell elszámolni, a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja és (8) bekezdésének a)-b) pontja szerint annak összegével az adózás előtti eredményt csökkenteni lehet.

A skontó és az áfa

Az Áfa törvény 71. § (1) bekezdése szerint a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába nem tartozik bele: a) az olyan ár- és díjengedmény vagy ár- és díjvisszatérítés (a továbbiakban együtt: árengedmény), amelyet az eredeti esedékességhez képest az ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel a teljesítésig adnak, azaz a számlában nem kell szerepelnie alapvetően, mert nem a teljesítésig adják, hanem utána a fizetéshez kötik.

Árengedmény az áfa-bevallásban

Ha az adóalany az árengedmény alapján csökkenteni kívánja az adóalapját, és elvégezte az engedményhez szükséges számlakorrekciót, jogosult lesz a fizetendő adó csökkentésére. Ezt legkorábban, abban az adó megállapítási időszakban vehet figyelembe, amikor az eredeti számlát módosító számla a vevő személyes rendelkezésére áll.

Ezzel egyidejűleg a vevőnek a levonható áfája csökkeni fog, amit abban az adó megállapítási időszakról beadott bevallásában kell rendeznie, amikor az erről szóló módosított számla személyesen rendelkezésére áll, de ez nem lehet később, mint a módosító számla kibocsátásának hónapját követő hónap 15. napja.

A cikk szerzője Kneitner Lea okleveles adószakértő, a Tilea Tanácsadó Kft. szakértője.



Kapcsolódó cikkek:


NAV: változtak ingatlan-bérbeadással kapcsolatos adószabályok
2019. február 15.

NAV: változtak ingatlan-bérbeadással kapcsolatos adószabályok

Január 1-je óta az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem megállapításakor nem kell bevételként figyelembe venni az ingatlan használatával összefüggő, bérlőre áthárított díjat, jellemzően a közüzemi szolgáltatások díját - hívja fel a figyelmet az adóhatóság a honlapján.

Hogyan adóztak a rómaiak? – A képrombolások kora (11. rész)
2019. február 15.

A VIII. században III. Leon császár megvédte Európát a muszlim hódításoktól, mégis a képrombolások révén híresült el. A több mint egy évszázadon át tartó vallási őrület gyakran szolgált politikai célokat is a császárok és a pápák küzdelmében. A képek tiszteletét támogatók közül többeket szentté avattak e tevékenységükért, és nem utolsó sorban, de a képrombolások korából nőtt ki a jellegzetes ortodox ikonfestészet és mozaikművészet.

A nyugdíjasok jövedelmei utáni közterhek 2018-ban és 2019-ben
2019. február 14.

A nyugdíjas magánszemélyek többféle lehetőség közül választhatnak, ha jövedelemre kívánnak szert tenni. Ezen kívül olyan jövedelmeket is szerezhetnek, amelyek nem az általuk végzett tevékenységből származnak. Az Adó szaklap írása áttekinti, hogy milyen közteherfizetési-kötelezettségeket kell teljesíteni a különböző jogcímeken szerzett jövedelmek után.