Árfeltüntetés – árjegyzék, árkiírás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Február 7-én lép hatályba a termékek eladási áráról és egységáráról, továbbá a szolgáltatási díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet, amely a korábban hatályos szabályokat váltja fel.

A termék eladási árát főszabályként a csomagoláson vagy a termékhez egyéb módon rögzítve kell feltüntetni. Ha a termék jellegéből (így különösen méretéből), illetve a forgalmazás körülményeiből adódóan magán az áru, illetve ahhoz rögzítve árfeltüntetés nem alkalmazható, akkor közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson, illetve a fogyasztó által hozzáférhető árjegyzéken vagy árlapon (ideértve az étel-, illetve itallapot is) kell az árat feltüntetni. A nem előrecsomagolt, ömlesztett termékeknél (amelyet a vevő jelenlétében mérnek ki) természetesen csak az egységárat kell megjelölni. Csomagolás nélküli termékeknél a fentiek szerinti egyedi árkiírást, illetve árjegyzéket, árlapot kell alkalmazni.

Egységár megjelölése
Az egységárat, ha az nem egyezik meg a termék eladási árral szintén a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy, ha az árfeltüntetés nem alkalmazható – a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson, a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor hozzáférhető árjegyzéken vagy árlapon (ideértve az étel-, illetve itallapot is) kell feltüntetni.

Ha külön jogszabály meghatározott előrecsomagolt termék forgalmazása során a nettó tömeg mellett a töltő (lecsepegtetéssel meghatározott) tömeg feltüntetését is előírja, elegendő a töltő tömeg egységárának feltüntetése.

Az egységárat térfogatra értékesített terméknél literenként (Ft/l), milliliterenként (Ft/ml) vagy köbméterenként (Ft/m3); a tömegre értékesített terméknél kilogrammonként (Ft/kg) vagy tonnánként (Ft/t); a hosszúságra értékesített terméknél méterenként (Ft/m); a felületre értékesített terméknél négyzetméterenként (Ft/m2); a darabra értékesített terméknél pedig darabonként (Ft/db) kell megjelölni.

Nem kell egységárat alkalmazni az 50 g-nál, 50 ml-nél vagy 5 cm-nél kisebb csomagolási egységnél, az automatából értékesített terméknél, az egy csomagban lévő, készletben értékesített, vagy különleges díszcsomagolású árunál, valamint az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvényben meghatározott élelmiszer esetén az ételek készítéséhez egy csomagba összeállított terméken.

A gépjármű-üzemanyagok közül legalább a 95-ös és a 98-as oktánszámú motorbenzin, valamint a dízelgázolaj egységárát az üzemanyagtöltő állomás területén vagy más arra alkalmas helyen (oszlopon vagy táblán) is fel kell tüntetni, olyan magasságban és méretben, hogy az a közlekedési útvonalról jól olvasható legyen.

Szolgáltatási díjak, külön díjak
A szolgáltatás előre meghatározott díjáról, vagy – ha a szolgáltatás díja előre nem határozható meg – a díjszámításának módjáról, amennyiben a szolgáltatás nyújtásának és megrendelésének helye megegyezik, a szolgáltatási helyen a fogyasztó számára könnyen hozzáférhető árjegyzéken, egyéb esetben a szolgáltatás megrendelésekor a fogyasztó számára hozzáférhető módon kell tájékoztatást adni.

Ha a vállalkozás valamely termék forgalmazásával közvetlen összefüggésben nyújtott szolgáltatásáért külön díjat számít fel (így különösen a felszolgálási, szállítási, kiszállási díjat), a külön díjat a termék árának feltüntetésére vonatkozó szabályok szerint, az érintett termék árával együtt (ugyanazon árkiíráson, árjegyzéken vagy árlapon) kell feltüntetni.

A rendelet 2009. február 7-én lép hatályba, ezzel egyidejűleg a fogyasztói forgalomba kerülő áruk és szolgáltatások árának feltüntetéséről szóló 7/2001. (III. 29.) GM rendelet, és a vendéglátó üzletek kategóriába sorolásáról, valamint ártájékoztatásáról szóló 43/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet a hatályát veszti.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).