Árfolyam az áfában (XXII. rész)


A cikksorozat mostani része folytatja az OSS-ben alkalmazandó árfolyam témakörének tárgyalását.

Az előző részek itt olvashatók.

Releváns jogszabály:
– 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

Árfolyam az egyablakos rendszerben (folyt.)

OSS (folyt.)

Nem uniós séma (folyt.)

Példa11:

A Közösség területén nem letelepedett adóalany uniós magánszemélyek részére nyújt automatizált távoktatási szolgáltatást. A magánszemélyeknek dollárban kell megfizetniük a szolgáltatás díját.

Az adóalany adóbevallási és –fizetési kötelezettségének teljesítéséhez belföldön regisztrált az OSS-be, a nem uniós különös szabályozás választásával.

2023. utolsó negyedévében az adóalany magyar, osztrák és szlovák lakóhelyű magánszemélyek részére nyújtotta az említett szolgáltatást. Erről 2024. január 31-ig kellett a negyedévre vonatkozó bevallást benyújtania és az adót megfizetnie. Főszabály szerint a 2023. december 31-én közzétett EKB-árfolyamon kellett volna az adót forintra átszámítania. Mivel azonban az érintett napon nem tettek közzé átváltási árfolyamot, a következő közzétételi napon, 2024. január 2-án kiadott árfolyamot kellett alkalmazni.

A példabeli esetben figyelmet érdemelnek a bizonylatolási szabályok is.

Figyelemmel arra, hogy az adóalany Magyarországon regisztrált az OSS rendszerébe, az Áfa tv. 158/A. § (4) bekezdése értelmében a bizonylatolásra a magyar szabályokat kell alkalmaznia.

Az automatizált távoktatás teljesítési helye a magánszemély lakóhelyéhez vagy szokásos tartózkodási helyéhez igazodik. A magyar magánszemélyeknek nyújtott szolgáltatás teljesítési helye tehát belföld, míg az osztrák és a szlovák magánszemélyeknek végzett szolgáltatás teljesítési helye másik EU-tagállam.

Ha az adóalany az ügyletekről számlát bocsát ki, a magyar magánszemélyek felé kibocsátott számlán a cikksorozat XIII. részében leírtaknak megfelelően fel kell tüntetni forintban is az áfát, hiszen ezek belföldön teljesített szolgáltatásnyújtások. A számlán az adót az Áfa tv. 80. §-ában meghatározott árfolyamon kell forintra átszámítani. E tekintetben nincs jelentősége annak, hogy a bevallásban majd milyen árfolyamon kell elvégezni az átszámítást.

Az osztrák és szlovák magánszemélyeknek nyújtott szolgáltatás teljesítési helye nem belföld, ezért az azokról kibocsátott számlán az áfát nem kell forintban feltüntetni.

Uniós séma

Az uniós különös szabályozást termék Közösségen belüli távértékesítésére, az elektronikus felület által elősegített egyes belföldi termékértékesítésre és a belföldön letelepedett adóalany által más tagállambeli nem adóalanyoknak nyújtott szolgáltatásra lehet alkalmazni

Ha az adóalany a különös szabályozás alkalmazását választja, és az adóhatóság az adóalanyt ilyen minőségében nyilvántartásba vette, köteles azt minden ezen szabályozás hatálya alá tartozó ügyletre alkalmazni.

A nem uniós sémánál leírtakhoz hasonlóan az uniós különös szabályozást alkalmazó adóalanyok is negyedévente, a negyedévet követő hónap végéig kötelesek elektronikus úton adóbevallást benyújtani. Ha az adott időszakban nem teljesítettek az uniós különös szabályozás hatálya alá tartozó ügyletet, nullás bevallást kell beadniuk.

Az adóbevallást forintban kell elkészíteni, és az adót forintban is kell megfizetni. Az átváltáshoz

  • főszabály szerint az adómegállapítási időszak utolsó napján érvényes, az EKB által az adott napra vonatkozóan közzétett átváltási árfolyamot,
  • ha az érintett napon nem tettek közzé átváltási árfolyamot, akkor a következő közzétételi napon kiadott árfolyamot

kell alkalmazni.

Magyarország a bevallás továbbításakor ugyanezen árfolyamon visszaváltja euróra az egyes tagállamokat megillető áfa összegét.

Példa12:

Belföldön letelepedett adóalany uniós magánszemélyek részére teljesít automatizált távoktatási szolgáltatást. A magánszemélyeknek euróban kell megfizetniük az adóalany részére az ellenértéket. Az adóalany adóbevallási és -fizetési kötelezettségének teljesítéséhez belföldön regisztrált az OSS-be, az uniós séma választásával.

2023. utolsó negyedévében az adóalany magyar, osztrák és szlovák lakóhelyű magánszemélyek részére nyújtotta az említett szolgáltatást.

A magyar lakóhelyű magánszemélyeknek nyújtott szolgáltatás teljesítési helye belföld, ezért arról az adóalanynak a magyar áfabevallásban kell információt adnia, a rá vonatkozó bevallási gyakoriság szerint (és a számlán az ellenértéket áfában is szerepeltetnie kell).

Az osztrák és szlovák lakóhelyű magánszemélyek részére nyújtott távoktatás – ha a cikksorozat III. részében említett 10.000 eurós mentesítési szabály nem alkalmazható – a Közösségen másik tagállamában minősül teljesítettnek, ezért azokról az adóalanynak 2024. január 31-ig kellett a negyedévre vonatkozó bevallást benyújtania és az adót megfizetnie. Mivel 2023. december 31-én az EKB nem tett közzé átváltási árfolyamot, a következő közzétételi napon, 2024. január 2-án közölt árfolyamot kellett alkalmazni a forintosításhoz. A kérdéses ügyletek nem belföldön teljesültek, ezért az azokról kibocsátott számlán az áfának nem szükséges forintban szerepelnie.


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.

2024. szeptember 18.

Kétszázmilliós adócsalás miatt emeltek vádat több ember ellen

Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Nógrád Vármegyei Főügyészség két gyógyászati segédeszközöket gyártó cég vezetői, ortopéd szakorvosok és társaik ügyében, akik az ortopéd cipők után járó társadalombiztosítási támogatást jogosulatlanul visszaigényelve csaknem 200 millió forint kárt okoztak a költségvetésnek.