Átalakulási irányelvhez kapcsolódó esetjog V.


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha tovább vizsgáljuk az Átalakulási irányelv 15. cikk (1) bekezdésében írtakat, kérdésként az is felmerülhet, hogy az irányelvben biztosított előnyök visszautasítása, illetve előnyök megvonása hogyan is értelmezhető.

Előző cikkeinkben az Átalakulási irányelvhez kapcsolódó Európai Bíróság által hozott döntéseket mutattunk be. Az esetek az Átalakulási Irányelv 15. cikk értelmezéséhez kapcsolódnak, melynek (1) bekezdés a) pontja úgy rendelkezik, hogy a tagállamok az irányelv rendelkezéseinek alkalmazását vagy ezek bármely részének az alkalmazását visszautasíthatják, vagy megvonhatják az azokból származó előnyöket, ha úgy tűnik, hogy az irányelv hatálya alá tartozó műveletek valamelyikének alapvető célkitűzése vagy alapvető célkitűzések egyike az adó kijátszása vagy az adó elkerülése. Korábban kiemeltük, hogy a fogalmak meghatározására az esetjogon keresztül kerül sor, így amennyiben tovább vizsgáljuk az Átalakulási irányelv 15. cikk (1) bekezdésében írtakat, kérdésként az is felmerülhet, hogy az irányelvben biztosított előnyök visszautasítása, illetve előnyök megvonása tulajdonképpen hogyan is értelmezhető.

Ennek értelmezéséhez segítséget nyújthat pl. az A.T. ügy (A.T. ügy C-285-07.). A 90/434 EGK irányelv 8. cikkének (1) bekezdése szerint egyesülés, szétválás vagy részesedéscsere esetén az átvevő vagy a megszerző gazdasági társaság tőkéjét me…


Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom vagy funkció csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával.
A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, válasszon előfizetést a Wolters Kluwer Hungary Kft. webáruházában.


Kapcsolódó cikkek

2020. március 27.

Az átalakulási irányelv működése az EU-ban

A letelepedés szabadságát, mint alapelvet vizsgálva kijelenthetjük, hogy a belső piac egy olyan határok nélküli térség, amelyben a Szerződések rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. Tilos a valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállam területén történő szabad letelepedésére vonatkozó minden korlátozás. Ezt a rendelkezést olyan korlátozásokra is alkalmazni kell, melyek képviseletnek, fióktelepnek vagy leányvállalatnak egy tagállam valamely tagállamban letelepedett állampolgára által történő alapítására vonatkoznak.

Mindezek alapján látható, hogy a letelepedés szabadsága azt is jelenti, hogy a jogi személyek esetében  annak átalakulása is biztosított, bizonyos feltételek és keretek között.

A 2009/133/EK Tanács irányelve (a továbbiakban: Átalakulási irányelv) a különböző tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, részleges szétválására, eszközátruházásra és részesedéscseréjére, valamint az SE-k vagy az SCE-k létesítő okirat szerinti székhelyének a tagállamok közötti áthelyezésére alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről tartalmaz ren…

2020. március 5.

Átalakulás és adóelkerülés: a Foggia-ügy tanulságai

Korábban az Átalakulási irányelvhez kapcsolódó Európai Bíróság által hozott döntéseket mutattunk be. Az esetek az Átalakulási Irányelv 15. cikk értelmezéséhez kapcsolódnak, melynek (1) bekezdés a) pontja úgy rendelkezik, hogy a tagállamok az irányelv rendelkezéseinek alkalmazását vagy ezek bármely részének az alkalmazását visszautasíthatják, vagy megvonhatják, az azokból származó előnyöket, ha úgy tűnik, hogy az irányelv hatálya alá tartozó műveletek valamelyikének alapvető célkitűzése vagy alapvető célkitűzések egyike az adó kijátszása vagy az adó elkerülése; azon tény, hogy a műveletet nem olyan valós üzleti okból hajtják végre, mint amilyen a műveletben részt vevő társaságok tevékenységeinek az átszervezése vagy ésszerűsítése, arra a feltételezésre adhat okot, hogy a művelet alapvető célkitűzése vagy alapvető célkitűzéseinek egyike az adó kijátszása vagy az adó elkerülése.

Ki kell emelni, hogy a valós ok, mint fogalom sem került meghatározásra az Átalakulási irányelvben, de a valós üzleti ok esetében maga az irányelv példát hoz: a műveletben részt vevő társaságok tevékenységeinek az átszervezése vagy ésszerűsítése megnevezéssel.

Ezen …

2020. március 31.

Átalakulási irányelvhez kapcsolódó esetjog

Előző cikkünkben az Átalakulási irányelv alapvető rendelkezéseit foglaltuk össze, a következőkben a határon átnyúló átalakulások kapcsán felmerülő néhány európai bírósági esetet mutatunk be.

Az Átalakulási irányelv kiemeli, hogy a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítaniuk arra, hogy az Irányelv rendelkezéseit megtagadják, különösen akkor, ha a társaságban az egyesülés, a szétválás, a részleges szétválás, az eszközátruházás, a részesedéscsere vagy valamely SE, illetve SCE létesítő okirat szerinti székhelye áthelyezésének célja az adó kijátszása vagy elkerülése, vagy azt eredményezi, hogy a társaság, akár részt vesz a műveletben, akár nem, illetve nem teljesíti a  munkavállalóknak a társaság szerveiben való képviseletéhez szükséges feltételeket.

A Leur-Bloem ügy[1] kapcsán az Európai Bíróság hangsúlyozta a 90/434/EGK irányelvben szereplő adóelkerülésre vonatkozó rendelkezés arányosságának a szerepét. Az ügy tényállása szerint két holland magánvállalkozó kizárólagos részvényese és igazgatója, Leur-Bloem asszony azt tervezte, hogy holding társaságot hoz létre úgy, hogy a két társaságban lévő részvényeit egy harmadik társaságra …

2020. április 7.

Átalakulási irányelvhez kapcsolódó esetjog II.

A cikksorozat előző részét itt olvashatja.

Az Európai Bíróság kimondta, hogy a határon átnyúló egyesülések, más társasági átalakulások mintájára, a különböző tagállamokban székhellyel rendelkező társaságok együttműködés és átcsoportosítás szükségleteinek felelnek meg. Ezek az egyesülések a letelepedés szabadsága gyakorlásának különleges, a belső piac megfelelő működése szempontjából fontos szabályait képezik és ezáltal azon gazdasági tevékenységek közé tartoznak, amelyek tekintetében a tagállamok kötelesek figyelembe venni az EK 43. cikk szerinti letelepedés szabadságát és ezáltal a belföldi egyesülésekhez hasonló elbánást biztosítani.

Az Átalakulási irányelv kiemeli, hogy a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítaniuk arra, hogy az Irányelv rendelkezéseit megtagadják, különösen akkor, ha a társaságban az egyesülés, a szétválás, a részleges szétválás, az eszközátruházás, a részesedéscsere vagy valamely SE, illetve SCE létesítő okirat szerinti székhelye áthelyezésének célja az adó kijátszása vagy elkerülése, vagy azt eredményezi, hogy a társaság, akár részt vesz a műveletben, akár nem, illetve nem teljesíti a munkavállalóknak …

2020. május 12.

Átalakulási irányelvhez kapcsolódó esetjog III.

Cikksorozatunk előző részeit itt és itt olvashatja el.

Az Átalakulási irányelv adóelkerülés fogalmát az elsődleges uniós jog fényében kell értelmezni, érdemes megvizsgálni, hogy milyen normák származhatnak abból a visszaélés-ellenes gyakorlatból, melyet az Európai Bíróság fejlesztett ki az alapvető szabadságjogok tekintetében.

A Cadbury Schweppes plc ügy tényállása szerint az Egyesült Királyság adójogszabályai szerint az olyan külföldi társaságot, amelyben a belföldi illetőségű társaság 50%-ot meghaladó részesedéssel rendelkezik, ellenőrzött külföldi társaságnak vagy EKT-nak nevezik, és ennek nyereségét a belföldi illetőségű társasághoz rendelik, valamint nála adóztatják, ha az adókulcs az Egyesült Királyságban alkalmazott adókulcs háromnegyed részénél alacsonyabb. A belföldi illetőségű társaságnak adólevonási joga van az EKT által megfizetett adó tekintetében. E rendszer arra kötelezi a belföldi illetőségű társaságot, hogy fizesse meg a külföldön megfizetett adó és azon adó közötti különbözetet, amelyet a társaság akkor fizetett volna meg, ha az Egyesült Királyságban lett volna a székhelye. E jogszabályok alkalmazása alól szám…