Átszabná az adórendszert javaslataival az MNB

Szerző: Adó Online
Dátum: 2019. február 27.
Címkék: ,
Rovat:
Közzétette 330 pontból álló versenyképességi programját a Magyar Nemzeti Bank honlapján, a csomagban számos adórendszert is érintő javaslat található.

A program kezdeményezné, hogy a kezdő vállalkozók az első három évben társaságiadó-mentességet élvezhessenek és tovább csökkenjen a szocho a kkv-szektorban. Javasolják azt is, hogy a kkv-k által igénybe vehető fejlesztési adókedvezménynél a beruházás értékhatára 500 millió forintról 100 millió forintra csökkenjen, a beruházásokat azonnal el lehessen számolni az adóalapban és azokat le lehessen vonni a helyi iparűzési adóból, illetve javasolják, hogy a kkv-k bérfejlesztési támogatást kaphassanak beruházási feltételekkel.

A  szektor termelékenységének növelése érdekében elő kell segíteni a felvásárlásokat és fúziókat, egyszerűsíteni és gyorsítani kell a felszámolási eljárásokat – írták.

Az MNB azt is javasolja, ha a vállalat élén generációváltás történik, az járjon együtt 2 éves osztalékadó-elengedéssel, a fiatal és női vállalkozók számára pedig kedvezőbb pályázati és hitelfelvételi lehetőségek jöjjenek létre.

Miután a kkv-k jelentős része továbbra is a hagyományos adózási formák között működik, a munkaerőpiaci versenyképesség növelése érdekében javasolják a munkát terhelő közterhek célzott csökkentését a kis- és középvállalkozásoknál.

Javasolják, hogy a nyugdíjazási korhoz közel állók számára az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói befizetések adómentesek legyenek, anticiklikus munkaerőpiaci járulékot vezessenek be, és a sérülékeny csoportokban csökkenjen a munkaidő. Az atipikus foglalkoztatási formák további ösztönzését is fontosnak tartja az MNB a kapacitásbővítés és szervezetfejlesztés érdekében.

Tovább kell bővíteni a munkahelyvédelmi akcióterv munkáltatói kedvezményeit a szakképzetlen foglalkoztatottak kategóriájával, és az akciótervet ki kell terjeszteni a munkavállalói járulékokra is, ami azonnali nettó bérnövekedést eredményezne, ez pedig rövid távon is ösztönzőleg hatna az érintett csoportok munkavállalására.

A munkahelyvédelmi akcióterv kiterjesztése gazdaságfehérítő szempontok alapján szektorspecifikus kedvezmény formájában is meggondolandó az MNB szerint. Úgy vélik, hogy a nyugdíjazási korhoz közel állók alkalmazásának ösztönzése az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói befizetések adómentessé tételével fokozható.

Az anticiklikus munkaerőpiaci járulék bevezetése azt jelentené, hogy a jelenleg 1,5 százalékos járulékkulcs mértéke a munkaerőpiaci konjunktúraciklushoz igazodna. Kedvező foglalkoztatottság mellett magasabb lehetne a járuléknem kulcsa, míg reálgazdasági visszaesés, illetve a munkanélküliség emelkedése idején a kulcs mérsékelhető lenne.

A jelenlegi, magas kereslettel jellemezhető munkaerőpiaci helyzetben előnyösebb a személyi jövedelemadó csökkentése, mint a szociális hozzájárulási adó csökkentése – jegyezte meg az MNB. A személyi jövedelemadó csökkentése a munkapiac kínálati oldalát ösztönzi a munkavállalás és a többletmunka valószínűségének növelésével, míg a szociális hozzájárulási adó csökkenése keresleti oldalról támogatja a munkaerőpiacot. A személyi jövedelemadó csökkentésének további előnye, hogy csökkenti a megtakarításokra kapott kamatok után fizetendő adót is.

Természetes személyeknek adómentes lenne a tőzsdei osztalék, és ösztönöznék a Munkavállalói részvényprogramokat.

Az MNB Jóléti Alap létrehozását indítványozza a nyugdíj-  és egészség-megtakarítások fúziójával. Ebben a Jóléti Alapban minden egyes munkavállaló és munkáltató a bruttó bér egy bizonyos százalékát fizetné be a munkavállaló saját dedikált jóléti számlájára, melynek lenne külön nyugdíj- és egészségzsebe (az egyén saját döntése alapján határozhatná meg a két külön zsebbe érkező pénzösszeg mennyiségét). Az állam a két szereplő befizetése mellé további adókedvezményeket biztosítva (munkavállalói befizetések után szja-visszaigénylés, munkáltatói befizetés adóalapból történő leírása) tehetné a rendszert még vonzóbbá az egyes szereplők számára. A nyugdíj zseb a nyugdíjba vonulást segítő, a nyugdíjpénztári megtakarítási rendszerhez hasonlóan működő alternatíva, míg az egészség zseb egészség-jellegű felhasználást (például egészségügyi szolgáltatás, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz), illetve egyéb jóléti szolgáltatások (például munkanélküliségi ellátás, tanévkezdési támogatás, idősgondozás, otthoni ápolás, újszülött ápolás) igénybevételét tenné lehetővé.

A Nyugdíj Előtakarékossági Számlán (NYESZ) is javasolják az osztalékadó-mentességet, miután a jelenlegi szabályozás szerint csupán a TBSZ-en tartott részvények utáni osztalék mentesül az adófizetési kötelezettség alól.

A tartós befektetési számla (tbsz) adómentességét is kezdeményezi a jegybank úgy, hogy az új tőzsdei cégek tranzakciói során az eredeti tulajdonosok a tranzakciót követően a tbsz-re került megmaradt részvényei élvezzenek adómentességet.

Kiterjesztenék az “üzleti angyal” adókedvezményt, hogy ne csak a 3 évnél fiatalabb innovatív vállalkozásokba való befektetésért lehessen kedvezményt
kapni, hanem az idősebb vállalkozások is tőkéhez jussanak. Ehhez szükségessé válhat a de minimis értékhatár emelése. Végrehajtási szempontból kulcskérdés, hogy a valóban innovatív vállalatokhoz jussanak el a támogatások, így ennek keretrendszerét gondosan kell kialakítani.

Az egyszerűbb és gyorsabb online szerződéskötés és aláírás érdekében kezdeményezik, hogy a NAV-nál elérhető kereset-kimutatásokat a hitelintézetek  elektronikusan lekérdezhessék, valamint azt, hogy a lakáshitelek felvételéhez kapcsolódó közjegyzői díjak csökkenjenek, a közjegyzői okiratba foglalás folyamatát pedig sztenderdizálással egyszerűsítsék.

(MTI, Adó Online)


Kapcsolódó cikkek:


A negyedik ipari forradalom lehetőségei
2019. február 26.

A negyedik ipari forradalom lehetőségei

A vállalatok lelkesednek a digitális átalakulás számukra nyújtott előnyeiért, amelyekbe hajlandóak komolyabb tőkét fektetni, azonban a stratégiában, az ellátási lánc átalakításában, a munkaerő felkészültségében, valamint a befektetéseket ösztönző tényezők terén eltérések tapasztalhatók a cégek tervei és tettei között – derül ki a Deloitte digitális átalakulás akadályait vizsgáló felméréséből.