NAV-Figyelő 16. hét: SZJA Bevallási tervezetek, NAV Infóvonal
Az adóhatóság kiadott, 3005/2024. útmutatója alapján az alábbi ügykörök és intézhetők április 22-étől a NAV telefonos rendszerén azonosítást követően:
Az adóelőleg megfizetése és levonása
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A költségvetés bevételeinek folyamatos biztosítása érdekében az anyagi jogszabályok adóelőleg-/adófizetési kötelezettséget írnak elő az adózók részére. A kötelezettek legszélesebb körébe azok az adózók tartoznak, akik a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartoznak, akár magánszemélyként, akár kifizetőként. Az Adó szaklap írása az adóelőleg levonásával és megfizetésével kapcsolatos legfontosabb szabályokat mutatja be.
1. Általános tudnivalók
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 46. § (1) bekezdése szerint – eltérő rendelkezés hiányában – az összevont adóalap adóját, valamint a vállalkozói személyi jövedelemadót – az adóbevallásban/munkáltatói adómegállapításban történő utólagos elszámolással – adóelőlegként kell megfizetni.
A munkáltató, kifizető felé teendő adóelőleg-nyilatkozatok ismerete az adózók számára azért is fontos, mivel a költségekkel és a kedvezményekkel kapcsolatos nyilatkozatok megtételében az adózók érintettek.
Az adóelőleg-fizetési kötelezettség teljesítése érdekében az Szja tv. szerint a kifizetőnek is közre kell működnie abban az esetben, ha olyan jövedelmet juttat a magánszemélynek, amely után adóelőleget kell megállapítania. Az adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőnek tájékoztatási kötelezettsége van a magánszemély felé az adóelőleg-nyilatkozat lehetőségéről, valamint az adott vagy nem adott nyilatkozat következményeiről.
Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőnek a bevételt terhelő adóelőleget a magánszemély által adott nyilatkozat alapján kell megállapítania, amennyiben ő azt a kifizető felszólítására vagy önként, a kifizetést megelőzően megteszi.
Kiskönyvtár az áfáról sorozat két új kötete + Vacsora-kódex |
|---|
|
– Különös adózási módok az áfa rendszerében és a – Vacsora-kódex |
A nyilatkozatot a magánszemélynek két példányban kell kitöltenie és a munkáltatójának, kifizetőjének átadnia. A munkáltató, kifizető az erre szolgáló blokkban igazolja a nyilatkozat átvételét és a másodpéldányt a magánszemélynek átadja. Mind a munkáltatónak, kifizetőnek, mind pedig a magánszemélynek az adott nyilatkozatot az elévülésig – azaz 2016-ban adott nyilatkozatok esetén 2022. december 31-éig – meg kell őriznie.
Amennyiben a magánszemélynek nem kifizetőtől származik az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelme, vagy a kifizető bármely oknál fogva azt nem tudja levonni, akkor az adóelőleg megfizetésére a magánszemély a kötelezett.
Az adóelőleg-fizetési határidőkről – melyekről az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban Art.) 2. számú melléklete rendelkezik – a későbbiekben lesz szó.
Az adóhatóság által közzétett adóelőleg-nyilatkozatokra vonatkozó mintákat – melyek a NAV honlapjának (www.nav.gov.hu) jobb oldalán, az „Adóelőleg-nyilatkozatok 2016” cím alatt találhatók meg – azonban az adózóknak nem kötelező alkalmazniuk.
2. Mikor nem kell adóelőleget fizetni?
Az Szja tv. 46. § (2) bekezdése rendelkezik arról az esetről, amikor nincs adóelőleg-fizetési, vagy -levonási kötelezettség.
Nem terheli adóelőleg:
– a nyugdíj-előtakarékossági számla terhére teljesített nem-nyugdíjszolgáltatás esetében megállapított adóalapot;
– az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt adóköteles összeget, ha az egyéb jövedelemnek minősül (ilyennek minősül pl. a támogatói adomány összege);
– a jövedelemszerzés helye szerint olyan államból származó jövedelmet, amellyel nincs Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye. (E pontban említett forrásból származó jövedelemnél a jogalkotó amiatt tekintett el az adóelőleg fizetésétől, mivel ezt a jövedelmet Magyarország is adóztatja, de lehetővé teszi a külföldön megfizetett adó 90 százalékának levonását a Magyarországon fizetendő adóból. Év közben azonban méltánytalan lenne, ha a külföldön is adóköteles jövedelem után belföldön is adóelőleget kellene fizetni.)
Számviteli szabályzatok költségvetési szervek részéree |
|---|
|
A 2015-ös számviteli szabályzatok, melyeket a mintatár tartalmaz: |
Az előzőekben említett jövedelmek adóját a magánszemélynek az adóbevallásban kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig kell megfizetnie.
3. Mikor nem kell adóelőleget megállapítani?
A kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania
– az őstermelői tevékenységből származó bevételből, ha a magánszemély legkésőbb a kifizetéskor (a juttatáskor) bemutatja az adóévre hitelesített értékesítési betétlapját, illetve, ha családi gazdálkodó (gazdálkodó család tagja), úgy az e jogállását igazoló okiratát (Itt kell azonban megjegyezni, hogy a kifizetőnek az ilyen kifizetéseket is fel kell tüntetnie a ’08- bevallásában.);
– a vállalkozói bevételből, ha az egyéni vállalkozó az e bevételéről kiállított bizonylatán feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát. (Az egyéni vállalkozói jogállásra tekintettel kifizetett összegről a kifizetőnek nem kell a ’08-as bevallásban adatot szolgáltatnia.)
4. Az adóelőleg-megállapítási kötelezettség
4.1. A kifizetőre vonatkozó általános tudnivalók
Amennyiben a bevétel – amelyből az összevont adóalapba tartozó jövedelmet kell megállapítani – kifizetőtől származik, akkor az adóelőleget is a kifizetőnek kell megállapítania (a továbbiakban: adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető). Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőnek a levont adóelőlegről igazolást kell adnia a magánszemélynek, amelyen fel kell tüntetnie az adóelőleg alapját és az abban figyelembe vett bevételt csökkentő kedvezményt (családi kedvezményt, első házasok kedvezményét, azzal, hogy ez utóbbiról ugyan az Szja tv. nem rendelkezik, de véleményem szerint ezt az összeget is célszerű közölni), valamint az érvényesített adókedvezmény összegét, ami a személyi kedvezmény érvényesítését jelenti.
Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőnek az általa kifizetett (juttatott) bevételt terhelő adóelőleget akkor is meg kell állapítania, ha annak a bevételből történő levonására bármely okból nincs lehetőség (mert például nem pénzben, hanem természetben juttatja azt). Ebben az esetben a megállapított adóelőleget nem kell megfizetnie, de a bevételről kiállított igazoláson a kifizetőnek fel kell tüntetnie a le nem vont adóelőleg összegét is, valamint fel kell hívnia a magánszemély figyelmét arra, hogy az adóelőleg le nem vont részét neki kell megfizetnie a negyedévet követő hó 12-éig.
A kifizetőnek az adóelőleg le nem vont részéről adatot is kell szolgáltatnia (a ’08-as bevallásában) az állami adóhatóság részére.
4.2. A munkáltató speciális helyzete
Az Szja tv. a kifizetőre vonatkozó rendelkezések mellett speciális – szigorúbb – szabályokat fogalmaz meg az adóelőleget megállapító munkáltató számára. Adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül az Szja tv. alkalmazásában a kifizető, amennyiben
– a magánszemély vele munkaviszonyban áll;
– a magánszemély részére bért (is) fizet;
– olyan társas vállalkozás, akinek tevékenységében személyesen közreműködő tag van.
Az adóelőleget megállapító munkáltatónak ugyanis a rendszeresen ismétlődő bevételszerzést (különösen havi/heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást) eredményező jogviszonyban álló magánszemély helyett a megállapított adóelőleget meg kell fizetnie, és a magánszeméllyel szembeni követelésként nyilvántartásba kell vennie.
Az adóelőleget megállapító munkáltató az előzőekben említett követelését beszámíthatja a magánszeméllyel szemben fennálló bármely kötelezettségébe, azzal, hogy a magánszemélyt megillető munkaviszonyból származó rendszeres bevétel esetében a beszámítást követően kifizetendő összeg nem lehet kevesebb a minimálbér havi összegének 50 százalékánál. Amennyiben a magánszeméllyel szemben nincs – valamint az adóévben a körülményekből következően várhatóan nem is keletkezik – olyan pénzben teljesítendő kötelezettsége, amelyből a le nem vont, de befizetett adóelőleget levonhatná, akkor az adóköteles bevételről kiállított igazoláson fel kell tüntetnie a le nem vont adóelőleg összegét is, és ebben az esetben is fel kell hívnia a magánszemély figyelmét arra, hogy az adóelőleg le nem vont részét köteles megfizetni. Az adóelőleg le nem vont részéről ebben az esetben is adatot kell szolgáltatnia az állami adóhatóság részére.
Lepsényi Mária cikkéből, amely az Adó szaklap 2016/4-es számában jelent meg, a fentieken túl megtudhatja, hogy mikor mi lehet az adóelőleg alapja, milyen kedvezményeket lehet igénybe venni, és mikor hogyan alapkul az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség. Az Adó szaklap 2016/4-es számát itt vásárolhatja meg.