Az adólevonási jog korlátozása a magyar áfa rendszerében 7.


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A lakóingatlanokhoz kapcsolódó tilalmakról és feloldásokról szóló cikksorozat mostani részében a lakóingatlan építéséhez és felújításához kapcsolódó termékek és szolgáltatások adólevonási tilalmáról, feloldásáról lesz szó.

Az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés i) pontja, valamint a 124. § (2) bekezdés c) pontja alapján a lakóingatlan építéséhez, felújításához főszabály szerint a termékbeszerzések, valamint a kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele során áthárított adó nem vonható le.

Első lépésként érdemes különbséget tenni a felújítás és a karbantartás között, ugyanis az utóbbi nem esik levonási tilalom alá. A karbantartás nincs törvényileg definiálva az értelmező rendelkezések között, ezért nyugodtan induljunk ki annak hétköznapi értelmezéséből, ami alatt olyan munkákat érhetünk, amelyek az ingatlan rendeltetésszerű használatát teszik lehetővé, illetve az állagmegóvó munkálatokat fedik le. Fontos különbséget tenni a felújítás és az átalakítás között is, ugyanis utóbbi esetén szabadon élhet az adóalany az adólevonási jogával. Amennyiben tehát egy lakóingatlanból iroda válik, akkor ennek az átalakításnak a ráterhelt áfa-ja levonható.

Az építkezéshez, felújításhoz beszerzett termékek a már jól ismert három esetben vonhatók le mégis, azaz továbbértékesítési cél, bérbeadás és lakóingatlan-értékesítés adóalapjába történő beépülés esetén.

A továbbértékesítés defi…


Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom vagy funkció csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával.
A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, válasszon előfizetést a Wolters Kluwer Hungary Kft. webáruházában.


Kapcsolódó cikkek

2021. április 19.

Az adólevonási jog korlátozása a magyar áfa rendszerében 6.

Továbbértékesítési célról akkor beszélünk, ha a beszerzést követően és az értékesítést megelőzően saját használatra nem kerül sor, valamint az értékváltozás a kereskedelemben bevett szokásos árváltozással magyarázható. Ez a gyakorlatba átültetve annyit jelent, hogy a továbbértékesítési cél megvalósul, amennyiben az ingatlan normál adásvétel, részletvétel, csereügylet vagy bizományba adás révén vált tulajdonost.

Az ingatlanok, és azon belül is a lakóingatlanok értékesítése/beszerzése azért is igényel nagy körültekintést, mert az ingatlanok több csoportba oszthatók és a csoporttól függően más és más lesz az ingatlanok számlázása, áfa-beli kezelése. Az első ilyen csoportképző szempont lesz az ingatlanok életkora. Ez alapján a két évnél fiatalabb ingatlanok új ingatlannak fognak minősülni, amelyek mindig áfa-val növelten értékesülnek, az adómentesség nem merül fel. A második csoportképző szempont lehet az ingatlan állapota, készültségi foka, amely szerint, ha az ingatlan még nem tekinthető befejezett ingatlannak, akkor az is mindig áfásan értékesítendő, illetve az építési telkek is mindig egyenes adózású ügyletek lesznek. Az összes többi …

2021. április 12.

Az adólevonási jog korlátozása a magyar áfa rendszerében 5.

Az Áfa tv. 125. § (2) bekezdés d) pontja szerint lakóingatlan-beszerzés esetén mentesül az adóalany a levonási tilalom alól, amennyiben az ingatlant egészben vagy túlnyomó részben bérbe adja, és a bérbeadásra az adókötelessé tételt választotta. Fontos kiemelni, hogy a bérbeadás Áfa tv. szerinti definíciója tágabb értelmű, mint a polgári jog szerinti meghatározás, mert magába foglal minden olyan egyéb jogviszonyt is, amelynek keretében a jogosult térítési díjat fizet a kötelezettnek adott termék időleges használatáért. Ennek az a gyakorlati jelentősége, hogy Áfa tv. szemszögéből az operatív lízing, vagy nyílt végű lízing is a bérlettel egy tekintet alá esik.

A tilalom alóli mentesülés gyakorlati érvényesítéséhez még két feltételnek kell teljesülnie, amelyekből az első, hogy a bérbeadásnak kizárólagosnak vagy túlnyomó részűnek kell lennie. A kizárólagosság nem igényel magyarázatot, ellenben túlnyomó rész alatt a minimum 90%-os hasznosulást értjük. A kizárólagosságnak vagy túlnyomó résznek észszerű időtartam alatt kell teljesülnie. Az észszerű időtartamot az adóalany maga határozza meg, amely jellemzően egy év szokott lenni, de ha az adóalany tud …

2021. március 16.

Az adólevonási jog korlátozása a magyar áfa rendszerében 4.

Aki rendszeresen olvassa cikkeimet, az már biztosan kitalálta, hogy első lépésben a lakóingatlan definiálásával indul az alábbi írás. A törvény értelmező rendelkezései (259. §) között találjuk a jogalkotói fogalmat (12. pont), amely szerint lakóingatlanról beszélünk, amennyiben a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró az ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület.

Rövid kis elemzéssel könnyen kiolvashatjuk, ahhoz hogy áfa-szemszögből lakóingatlannak minősülhessen egy ingatlan, két feltételnek kell teljesülnie, egyfelől a használat célja lakás kell, hogy legyen, másfelől vizsgálni kell az ingatlan-nyilvántartást, ugyanis abban az ingatlan besorolása lakóház vagy lakás kell, hogy legyen. A két feltétel kapcsolatából következik, hogy önmagában kevés az, hogy az ingatlan-nyilvántartásban milyen besorolás alá tartozik az ingatlan, ugyanis az első feltétel miatt a tényle…

2021. március 8.

Az adólevonási jog korlátozása a magyar áfa rendszerében 3.

Az előző cikkekben elkezdett témakörben tovább haladva vizsgáljuk meg a személygépkocsi üzemeltetéshez kapcsolódó költségek áfa-tartalmának levonhatóságát. Az előző cikkben már tárgyaltuk, hogy a személygépkocsi üzemeltetéshez szükséges bármilyen típusú üzemanyag áfa-tartalma nem helyezhető levonásba, most azonban az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés c) pontja és a 124. § (4) bekezdése szerinti korlátozásokra térünk ki.

Az előbbiek alapján nem csupán a benzin és az üzemanyag áfája esik korlátozás alá, hanem gyakorlatilag minden termék adótartalma tiltás alá esik, ha az személygépkocsi üzemeltetéséhez kapcsolódik. Ha mélyebben belegondolunk akkor ez a korlátozás termék oldalról határozza meg a tilalmakat, míg a másik hivatkozott jogszabályhely szolgáltatás oldalról, amikor kimondja a személygépkocsi üzemeltetéshez, fenntartásához szükséges szolgáltatás, bérbevétel áfa-tartalma mindössze 50%-ban helyezhető levonásba.

A levonási tilalom alóli mentesülés esetei itt is ugyanazok, mint amelyeket a normál szabályok esetén már megismertünk, így a továbbértékesítési célú beszerzésre, illetve amikor a termék közvetlen anyagjellegű felhasznál…