A magyarországi csődeljárás kereteit a Cstv. szabályozza, amely az elmúlt években többször módosult. 2018-ban indult a magyar fizetésképtelenségi jog reformjával kapcsolatos munka az Igazságügyi Minisztérium irányításával, amelynek végső célja egy új, koherens és harmonizált jogszabály létrehozása a csődjog területén.
| Releváns jogszabály:
– 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról |
A pandémia a magyar fizetésképtelenségi jog gyakorlatában rendkívüli jogalkotást eredményezett. 2021-ben két új fizetésképtelenségi eljárás bevezetéséről született döntés hazánkban, a szerkezetátalakítási eljárásról és a reorganizációs eljárásról.
Szerkezetátalakítási eljárás bizonyos gazdálkodó szervezetek fizetésképtelenné válása valószínűsége esetén
Az Európai Unió tagállamainak többségében már létezik megelőző (szerkezetátalakítási) eljárás, ezeket alapvetően két típusba lehet sorolni:
– az adósságrendezést támogató olyan eljárástípus, amelyben a bíróság szerepe korlátozott: nem az összes hitelező kerül bevonásra, és nem követelmény annak igazolása, hogy az adós még nem fizetésképtelen; hanem általában csak moratórium kérhető, és akkor van még a bíróságnak teendője, ha van az adósnak a megállapodással egyet nem értő hitelezője;
– a másik eljárástípus kollektív, tehát minden hitelező bevonásra kerül, a restrukturálási eszközök széles köre érhető el: a moratórium mellett például a szerkezetátalakítási terv, a szerződések teljesítéséhez való jog; továbbá a bíróság szerepe is jelentősebb, „végigkíséri” az eljárást.
A szerkezetátalakítási eljárás átültetését célozta meg a szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Szát.). A Szát. elfogadásával az Országgyűlés 2022. július 1. napjától átültette a magyar jogrendszerbe a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló, 2019. június 20-i, (EU) 2019/1023 európai parlament és tanácsi irányelvet (a továbbiakban: Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv) és bevezette a szerkezetátalakítási eljárást. A szerkezetátalakítási eljárás lehetőséget ad arra, hogy már a likviditási nehézség felbukkanásakor megindítható az eljárás, ezzel időt nyerve a vállalkozás számára, választhatják a csődelkerülő reorganizációt. A csődelkerülő eljárás (reorganizáció) során az adós és a hitelező egyezsége miatt a cég értéke várhatóan magasabb lesz, mint felszámolás esetén.
Az adós a fizetésképtelenné válás valószínűsége esetén szerkezetátalakítást határozhat el.
A szerkezetátalakítás célja, hogy az adós egyes hitelezőivel vagy valamennyi hitelezőjével olyan szerkezetátalakítási tervet fogadjon el és hajtson végre, amellyel megelőzhető az adós jövőbeli fizetésképtelensége, illetve biztosítható a működőképessége. A szerkezetátalakítás sajátossága, hogy bizalmi eljárásként indul, és csak az eljárás bizonyos szakaszaitól kezdve válik nyilvánossá, mégpedig akkor, ha az adós általános moratóriumot kér. A másik sajátossága, hogy ez az eljárás csak részben rokonítható a kollektív adósságrendezési eljárásokkal, hiszen az adós pénzügyi egyensúlya megőrzéséhez elengedő csak azokat a hitelezőket bevonni az eljárásba, akikkel az adósságok átstrukturálásáról, fizetési kedvezményekről kell megállapodni, vagy akikre az adós mint finanszírozókra számít a működése fenntartásához vagy új finanszírozási források bevonásához; erre a Szát. szerinti eljárásban is lehetőség van, korlátozott moratórium kérésére is.
Annak érdekében, hogy az adós számára a szerkezetátalakítás ne jelentsen indokolatlan kockázatot, a Szát. lehetővé teszi, hogy a bíróságtól ún. követelésérvényesítési moratóriumot kérjen, azzal a céllal, hogy a szerkezetátalakítás alatt a hitelezők ne folytassanak ellene végrehajtási intézkedéseket, és ne induljanak ellene fizetésképtelenségi eljárások sem (Szát. 34. §).
A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzettel szemben a fizetésképtelenné válás valószínűsége esetén nem fogalmi feltétel, hogy bekövetkezzen az az időpont, amikor az adós vezető tisztségviselői előre látják – vagy kellő gondosság mellett látniuk kellene –, hogy az adós esedékességkor előreláthatóan nem tudja kielégíteni a tartozásait. A fizetésképtelenné válás valószínűsége körében az szükséges, hogy alappal feltételezhető legyen, az adós később nem fog tudni teljesíteni. A Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv (28) preambulumbekezdése is kiemeli, hogy megelőző szerkezetátalakítási keretek hatályát az olyan helyzetekre is indokolt kiterjeszteni, amelyekben az adósok nem pénzügyi jellegű nehézségekkel küzdenek, feltéve, hogy e nehézségek következtében ténylegesen és súlyosan veszélybe kerülhet az adós esedékessé váló adósságainak kifizetésére való aktuális vagy jövőbeli képessége. Ilyen helyzet lehet például az, ha az adós elveszít egy számára rendkívül fontos szerződést. A fizetésképtelenné válás valószínűségét megalapozhatja az adós pénzügyi helyzetének megrendülése, piaci viszonyainak előre látható vagy már bekövetkezett változása, de akár a működésében rejlő olyan nehézség, amelynek kezelése életképességének, működőképességének fenntartásához szükséges.
A „szerkezetátalakítás”: az adós vagyonmérlege összetételének, feltételeinek vagy szerkezetének, illetve e tényezők kombinációjának megváltoztatása azzal a céllal, hogy lehetővé tegyék az adós számára tevékenységének teljes vagy részleges folytatását.
A szerkezetátalakítás annak kezdő napjától a szerkezetátalakítási terv végrehajtásának záró időpontjáig vagy a szerkezetátalakítás meghiúsulásáig tart.
A Szát. 7. §-a felsorolja azokat a körülményeket, amelyek esetén szerkezetátalakítás már nem határozható el, hiszen a szerkezetátalakítás rendeltetését nem tudná betölteni, vagy alkalmazása visszaélésre adna lehetőséget.
A Szát. személyi hatálya kiterjed
– az adósra [a Szát. 2. § (1) bekezdése felsorolja, hogy ki nem lehet adós];
– a hitelezőre;
– a szerkezetátalakításban érintett felekre;
– a szerkezetátalakítási tervhez jognyilatkozattal csatlakozó felekre; valamint
– a szerkezetátalakítási szakértőre.
A szerkezetátalakítási tervben foglalt jogok és kötelezettségek hatálya kiterjed az adósra, a szerkezetátalakítási tervvel érintett valamennyi hitelezőre, továbbá a szerkezetátalakítási tervhez jognyilatkozattal csatlakozó felekre is.
A bíróság jogerős végzésével jóváhagyott szerkezetátalakítási terv az adós és az érintett hitelező között fennálló, a szerkezetátalakítási tervvel érintett szerződés közokiratba foglalt módosításának és egyben a szerkezetátalakítási terv érintett hitelezők általi elfogadásának napján fennálló elismert és nem vitatott tartozások tekintetében adósi tartozás elismerésének is minősül.
A szerkezetátalakítási tervben szereplő kötelezettség jogosultja – a teljesítési határidő elteltét követően – az őt megillető kötelezettség vonatkozásában, a jogerősen jóváhagyott szerkezetátalakítási terv alapján végrehajtási záradék kiállítását kérheti az első fokon eljárt bíróságtól.
A bíróság a felek által rendelkezésre bocsátott okiratok alapján dönt, egyéb bizonyítást nem folytat le. Az adósnak lehetősége van arra, hogy az eljárás megindításával egyidejűleg kérelmezze szerkezetátalakítási szakértő kijelölését és moratórium elrendelését is, de lehetősége van arra is, hogy ezek iránt csak az eljárás későbbi szakaszában terjesszen elő kérelmet. Ha a bíróság a szerkezetátalakítási eljárás megindítását jogerősen megtagadja, az adósnak a szerkezetátalakítás elhatározásáról szóló határozatához a jogerős elutasítás napjától joghatások nem fűződnek.
Az OBH a kapott bejelentéseknek megfelelően csupán vezeti a szerkezetátalakítási szakértők listáját. Ha a gazdálkodó szervezet nem jelöl meg szerkezetátalakítási szakértőt, akkor a kirendelés szabályainak alkalmazásával a bíróság választja ki a listáról a szerkezetátalakítási szakértőt, a végrehajtási jogszabályban meghatározott módszertan szerint; ilyenkor viszont a kirendelés szabályait kell alkalmazni [a bíróság által kijelölt szerkezetátalakítási szakértőkről szóló 762/2021. (XII. 23.) Korm. rendelet].
Reorganizációs eljárás bizonyos gazdálkodó szervezetek fenyegető fizetésképtelensége esetén
A pandémia alatt a veszélyhelyzet során a vállalkozások reorganizációjáról szóló 179/2021. (IV. 16.) Korm. rendelet a vállalkozások reorganizációjáról szóló eljárást szabályozta először, amelyet jelenleg a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: 2021. évi XCIX. törvény) 48–82. §-ai tartalmaznak. A reorganizációs eljárás a szerkezetátalakítási eljáráshoz hasonló, fenyegető fizetésképtelenség bekövetkezése esetén indítható, de előnye a csődeljáráshoz képest, hogy eközben a vállalkozás átmeneti vagy új finanszírozást, egyéb kedvezményeket vehet igénybe. Egy jogszakértő szerint a bevezetett új eljárás hátránya, hogy sikertelen eljárás esetén automatikusan felszámolási eljárássá alakul át.
Fenyegető fizetésképtelenség az olyan helyzet, amelyben a vállalkozás vezetői előre látják vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság mellett látniuk kell, hogy a vállalkozás nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket (2021. évi XCIX. törvény 49. §).
A reorganizációs eljárásban reorganizációs szakértő közreműködése kötelező.
Reorganizációs szakértőként kizárólag a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság járhat el.
A reorganizációs eljárás alatt a vállalkozás a gazdasági tevékenységét továbbra is folytatja.
Az EU csődjogi szabályozása
A 2000-es Fizetésképtelenségi rendelet új nemzetközi magánjogi rendszert hozott létre az Európai Unióban. A 2002. március 31-én hatályba lépett 2000-es Fizetésképtelenségi rendeletet olyan esetekre alkották, amikor az adósnak több uniós tagállamban is vannak vagyontárgyai vagy hitelezői, azaz határokon átívelő eljárásra kell számítani.
A 2000-es Fizetésképtelenségi rendelet az összes fizetésképtelenségi eljárásra kötelezően alkalmazandó, függetlenül attól, hogy az adós természetes vagy jogi személy, kereskedő vagy magánszemély. A főeljárás egyetemes hatályú, és kimondja, hogy annak a tagállamnak a jogát kell alkalmazni, ahol az eljárást megindították.
A hitelintézetek és biztosítók fizetésképtelenségével foglalkozó, a hitelintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról szóló, 2001. április 4-i, 2001/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv anyagi jogi harmonizációt valósított meg. Az Európai Bizottság 2014-ben tette közzé ajánlását: az üzleti kudarc és a fizetésképtelenség új megközelítéséről szóló, 2014. március 12-i, 2014/135/EU bizottsági ajánlás (a továbbiakban: 2014/135/EU bizottsági ajánlás). A 2014/135/EU bizottsági ajánlás célja, hogy a tagállamokat arra ösztönözze, hogy nyújtsanak támogató szolgáltatásokat a vállalkozásoknak a korai szerkezetátalakításhoz, ezzel elkerülve a csődöt és felszámolásokat.
A 2000-es Fizetésképtelenségi rendelet helyére 2015-ben lépett a Fizetésképtelenségi rendelet, amely a több ország területén is üzleti tevékenységet folytató, eszközökkel rendelkező vállalkozó vagy cég ellen a fizetésképtelenségi ügyeket szabályozta. Tájékoztatási céllal azóta a tagállamok kötelesek nyilvánosan elérhető online nyilvántartásban közzétenni a határokon átnyúló fizetésképtelenségi eseteket. Ezek a nyilvántartások az európai e-igazságügyi portálon érhetőek el (https://e-justice.europa.eu).
A Fizetésképtelenségi rendelet alapján az Európai Unió más tagállamában megindított fizetésképtelenségi főeljárás során kijelölt külföldi fizetésképtelenségi szakértő, illetve a fizetésképtelenségi eljárásban a vagyona feletti rendelkezési jogát megőrző adós kérheti, hogy a magyar bíróság rendelje el a külföldi fizetésképtelenségi főeljárást megindító határozat, illetve a külföldi fizetésképtelenségi szakértőt kijelölő határozat lényeges tartalmának közzétételét [Cstv. 6/B. § (1) bekezdés].
A Cstv. 6/B–6/D. §-ai szerinti kérelmet a Fővárosi Törvényszékhez kell benyújtani, amely nemperes eljárásban dönt a kérelemről a beérkezéstől számított legfeljebb 30 napon belül, a 6/B. § szerinti kérelem esetében 8 napon belül. A kérelemnek helyt adó végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye (Cstv. 6/F. §).
A Fizetésképtelenségi rendelet célja az eljárások hatékonyabbá és eredményesebbé tétele, illetve a 2000 óta eltelt időszak alatt a nemzeti jogban történt változások összehangolása.
A Fizetésképtelenségi rendelet egyik fő újdonsága a hatály kiterjesztése volt olyan eljárásokra is, ahol
– a fizetésképtelenség még csak valószínűsíthető;
– az adós részben vagy egészben rendelkezik még a vagyona felett;
– amelyek lehetővé teszik a fogyasztók és az önálló vállalkozók adósságainak elengedését vagy kiigazítását.
További újdonság, hogy olyan biztosítékokat iktat be, amelyek megakadályozzák az eljárást lefolytató bíróság visszaélésszerű megválasztását.
A tagállamoknak elektronikus nyilvántartást kell vezetniük a határokon átnyúló fizetésképtelenségi esetekről, így az e-igazságügyi portálon keresztül az egyes nemzetek nyilvántartásai összekapcsolódnak, és könnyebbé válik mind a bíróságok, mind a hitelezők információhoz való hozzájutása.
A fizetésképtelenségi jog területén folytatott igazságügyi együttműködés további állomását jelentette a társasági jog egyes vonatkozásairól szóló, 2017. június 14-i, (EU) 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv, amely a fizetésképtelenségi anyagi jog területén kezdte meg a harmonizációt a tagállami gyakorlatok között. A fenti irányelvek célja a vállalkozások pénzügyi nehézségeinek korai kezelése, talpra állításuknak ösztönzése és fizetőképességük helyreállítása. A Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv bevezetett egy új, fizetésképtelenséget megelőző eljárást (pre-insolvency proceeding), tehát beépít egy plusz lépcsőt a konkrét csőd vagy felszámolás előtt. A Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv olyan megelőző szerkezetátalakítási eljárások bevezetését írja elő, amelyek már a tagállami anyagi jogi szabályozás körébe esnek.
A Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv kötelezettségeket fogalmazott meg a tagállamok számára 2021. júliusig, három területen:
– a fizetésképtelenség megelőzése és az adós életképességének biztosítása érdekében a pénzügyi nehézségekkel küzdő adósok rendelkezésére álló, megelőző szerkezetátalakítási keretek létrehozása, illetve biztosítása;
– a fizetésképtelenné vált vállalkozóknál felmerülő adósság alóli mentesítéshez vezető eljárások harmonizációja;
– a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedések megteremtése.
Ezek az eljárások képezik a magyar csődjog rendszerét. 2022-ben lépett hatályba a Szát., amely a Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv I–II. címének (az „Általános rendelkezések” és a „Megelőző szerkezetátalakítási keretek”) magyar jogba történő átültetését valósítja meg. A Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv gazdaságpolitikai célja a vállalkozások pénzügyi nehézségeinek korai kezelése, talpra állításuk ösztönzése, fizetőképességük helyreállítása, az eljárás ezért a szűkebb értelemben vett csődjog körébe tartozik.
Az Adó-kódex 2024/9-es számában jelent meg Botka Erika, Czapkó Tiborné, dr. Illés-Hajdu Emese, dr. Kovács Attila, dr. Kovács Zsolt Csaba, Palotai Kinga, dr. Radics Zsuzsanna Gabriella: Az adósságrendezés jogi és adózási kérdései című cikke. Az írásban az adósságrendezés általános jogi ismereteiről, tao-szabályozásáról, áfa-vetületeiről, hipa-vetületeiről, illetve számviteli- és tb-aspektusairól is olvashat.
