Az áfamentesség útvesztői egy jogeset fényében

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Főszabály szerint a Közösség területén kívülre történő értékesítés mentes az általános forgalmi adó alól. Adómentesség alá tartoznak azok a szolgáltatások is, amelyek közvetlenül olyan termékhez kapcsolódnak, amelyet kiviteli eljárás keretében a Közösség területéről kiléptetnek. Ezen szolgáltatások adómentességéhez az szükséges, hogy a szolgáltatást egyértelműen és dokumentáltan a kiléptetett termékhez lehessen kötni, illetve az, hogy a szolgáltatással érintett termék kiléptetésének ténye igazolt legyen. Ahhoz, hogy az ilyen szolgáltatásokat mentes ügyletként lehessen kezelni, számos egyéb feltételt, a 2006/112/EK tanácsi irányelv (Héa-irányelv) előírásait is figyelembe kell venni. Cikkünkben egy, a fuvarozáshoz kapcsolódó jogesetet emelünk ki.

Példa: egy magyar Társaság fő tevékenysége logisztikai szolgáltatás nyújtása, raktározás, szállítmányozás és fuvarozás volt, mely vállalkozás a Megbízó vállalkozás részére közvetetten exporthoz kapcsolódóan szállítmányozási szolgáltatást nyújtott. A Társaság a Megbízó felé nyújtott szolgáltatás teljesítése érdekében azonban alvállalkozói szolgáltatásokat is igénybe vett. Az export-értékesítésekre szánt termékek, áruk tekintetében a Társaság feladata az volt, hogy az árut a Megbízó belföldi raktárából felvegye, majd az EU területén található különböző raktárokba szállítsa. A termékek 3. országokba kerültek továbbszállításra, azonban a vámkezelést, illetve a továbbszállítást már egy másik Társaság végezte. A Társaság által a Megbízó részére végzett fuvarköltségről szóló számla áfával terhelten került kiállításra, ugyanis a Társaság nem kapta meg a kiléptetést igazoló okmányokat. Az alvállalkozók a Társaság felé szintén általános adóval növelten terhelt számlát állítottak ki, a Társaság az így áthárított általános forgalmi adót levonásba helyezte.

Az adóhatóság ellenőrzést tartott a Megbízónál, melynek során megállapítást nyert, hogy a Megbízó nem volt jogosult a Társaság által áthárított áfa levonására (tekintettel, hogy a termékek igazoltan elhagyták a Közösség területét), a Megbízó által az ellenőrzés során az adóhatóság adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, egyéb szankciókkal együtt. Az ügy érdekessége az, hogy az adóhatóság a Társaságnál kapcsolódó vizsgálatot folytatott le az ügyet érintően. A kapcsolódó vizsgálat során az adóhatóság a Társaság által a Megbízó irányába folytatott számlázási gyakorlatot azonban nem kifogásolta. Az adóhatóság a Társaság felé folytatott alvállalkozók által kiállított áfás számlák helyességét és az áthárított áfa levonási jogot sem vitatta. Ugyanazon elsőfokú adóhatóság tehát a Társaságnál ugyanazon időszak, adónem és adókezelés ellenőrzése során megállapítást nem tett, ezzel szemben a Megbízónál ezen gyakorlatot megállapította helytelennek. A Megbízó ellenőrzése során az sem került megállapításra, hogy a Társaság fuvarszolgáltatása az exporthoz közvetlenül kapcsolódott volna, vagy hogy a Társaság a teljesítés vagy a számlakibocsátás időpontjában rendelkezett volna a más általi kiszállítást igazoló hatósági dokumentumokkal. Ilyen dokumentumokkal a Társaság nem rendelkezett. A Társaság mindezek után azt a kérést kapta a Megbízótól, hogy a számlákat javítsa adómentesre, igényelje vissza a korábban megfizetett áfát és fizesse azt vissza a Megbízónak.

Kérdésként felmerülhet, hogy a Társaság a Megbízót érintő jogerős határozat alapján valóban módosíthatja-e a számlát adómentesre, a megfizetett áfát visszaigényelheti-e, annak ellenére, hogy a Társaság esetében a kapcsolódó vizsgálat sem vitatta az adókezelést, kiszállítást igazoló dokumentumok nincsenek, illetve csak közvetetten vett részt (Közösségen belül fuvarozott) az export végrehajtása során? Amennyiben a Társaság javítja a számlákat, elégséges-e a Megbízó jogerős határozatára hivatkozni vagy sem?

 

A kérdések megválaszolása során érdemes kitekintést tenni az EU Bíróság C-288/16. számú ítéletére is.

Az Áfa tv. 102. § (1) bekezdés b) pontja szerint mentes az adó alól a szolgáltatás nyújtása – a 85. § (1) bekezdése és 86. § (1) bekezdése szerint adómentes szolgáltatásnyújtások kivételével-abban az esetben, ha az olyan termékhez kapcsolódik közvetlenül, amely kiviteli eljárás hatálya alá vonva elhagyja a Közösség területét és a Közösség területéről való kiléptetés tényét a kiléptető hatóság igazolja. Ugyanezen § (2) bekezdése szerint a fenti alkalmazandó a termék fuvarozására és a termék fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatások nyújtására.

Az Áfa tv. fenti szabálya a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv) 146. cikk (1) bekezdés e) pontja szerint a tagállamok mentesítik az adó alól a szolgáltatásnyújtást-beleértve a fuvarozást és a kiegészítő ügyleteket is, de a 132. és 135. cikk értelmében adómentes szolgáltatások kivételével- amennyiben az közvetlenül kapcsolódik a 61. cikkben illetve a 157. cikk (1) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezések hatálya alá tartozó termékek exportjához vagy importjához.

Az Áfa tv. és a Héa-irányelv idézett rendelkezéseiben szereplő közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás alatt olyan szolgáltatást kell érteni, mely szolgáltatás nélkül az export nem teljesülhet, nem valósulhat meg. Az Áfa tv. 102. § (2) bekezdés szerint ugyanezen § (1) bekezdése által biztosított adómentesség különösen alkalmazandó a termékek fuvarozására.

 

Az EB C-288/16. számú ítéletének 23. pontja szerint a Héa-irányelv 146. cikk (1) bekezdés e) pontja megfogalmazásából és célkitűzéséből az következik, hogy e rendelkezést úgy kell értelmezni, hogy a közvetlen kapcsolat megléte nem csak azt követeli meg, hogy az érintett szolgáltatások- tárgyuknál fogva- hozzájárulnak valamely export vagy importügylet tényleges végrehajtásához, hanem azt is, hogy e szolgáltatásokat közvetlenül -esettől függően- az említett rendelkezésben szereplő áruk exportőrének, importőrének vagy címzettjének nyújtsák.

A Társaság által teljesített ügyletek- az adóhatóság véleménye szerint- megfelelnek a fenti feltételeknek, azonban az Áfa tv. 102. § által szabályozott adómentesség alkalmazásának feltétele az Art. 99. § (2) bekezdése figyelembe vétele (ha az adózót adómentesség, adókedvezmény illeti meg, ezt okirattal vagy más megfelelő módon köteles bizonyítani), mely szerint a szolgáltatás nyújtójának rendelkezni kell olyan eszközökkel, mellyel bizonyítja a kiléptetés tényét. Ugyan az Áfa tv. nem ír elő olyan kötelezettséget, hogy a szolgáltatás igénybe vevője köteles átadni az iratokat azonban a Ptk. 6:62 § szerinti együttműködési és tájékoztatási kötelezettség az igénybe vevőre is vonatkozik. Mindezek alapján a Megbízónak rendelkezésre állnak a kiléptetést igazoló okmányok, így a Társaság is igazolni tudja az adómentességet. A Társaságnak így korrigálnia kell a számlákat az Áfa tv. 153/B.§ alapján.

Ami a Társaság és az alvállalkozók közötti ügyleteket illeti, ott a szerződéses jogviszony kettejük között van és nem a Megbízóval vagy címzettel, így az alvállalkozók által teljesített fuvarozási szolgáltatásokat általános forgalmi adó terheli, melynek levonására a Társaság jogosulttá válik, az Áfa tv. 121. § b) pontban írtak teljesülésével.

 

A fent említett EU Bíróság C-288/16. számú ítélet tényállása szerint egy lettországi társaság kötelezettséget vállalt arra, hogy árutovábbítási eljárás alá vont árukat fuvaroz a rigai kikötőből Fehéroroszországba. A lettországi társaság a fuvarozás tényleges lebonyolításával egy alvállalkozóját bízta meg. (Azonban a fuvarozás a lettországi társaság által az alvállalkozónak bérbe adott járművekkel valósult meg, így ezen áruk feladóival szemben a lettországi társaság minősült fuvarozónak). Az alvállalkozó feladata a szállítóeszköz vezetése, javítása, tankolása, a határátkelőhelyeken a vámokmányok kitöltése és benyújtása, a rakomány őrzése, a címzettnek való átadása, a berakodáshoz és kirakodáshoz szükséges munka elvégzése volt. Az alvállalkozó úgy gondolta, hogy az általa nyújtott szolgáltatások közvetlenül az export-értékesítéshez kapcsolódnak, így áfa mentes számlát bocsátott ki. Az alvállalkozónál végzett adóellenőrzés során azonban az illetékes adóhatóság ezt nem fogadta el, arra való hivatkozással, hogy az alvállalkozó az áruk tényleges feladójával, illetve címzettjével nem állt kapcsolatban, s így megállapította, hogy az adómentesség nem alkalmazható.

Az Európai Bíróság ítéletében kimondta, hogy a Héa –irányelv 146. cikk (1) bekezdés e) pontját úgy kell értelmezni, hogy az adómentesség nem alkalmazható harmadik országba irányuló árufuvarozási ügylethez kapcsolódó szolgáltatások nyújtására, amennyiben e szolgáltatásokat nem közvetlenül ezen áruk feladójának vagy címzettjének nyújtják.

A cikk szerzője dr. Veress Júlia, a VGD Hungary Kft. adószakértője. A VGD Hungary Kft. az Adó Online szakmai partnere. 

---