Az agrártárcához kerülnek az ÁNTSZ egyes ellenőrzési feladatai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alá kerülnek az élelmiszerbiztonságért felelős szervezetek, ha elfogadja a parlament az egységes élelmiszer-biztonsági szervezetalakítással összefüggő törvények módosításáról szóló javaslatot.

A Kormány még a tavalyi évben elrendelte ugyanis a szervezeti egységesítést. Ennek részeként az egészségügyi miniszter élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos rendeletalkotási jogosultsága a jövőben az agrárminiszter hatáskörébe kerül.

A kereskedelmi és vendéglátóipari vállalkozásokat érintő legfontosabb változás, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területi intézeteinek élelmiszer-ellenőrzési feladatait, valamint az azt ellátó egységeket a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerveiben integrálják. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal élelmiszer-biztonsággal és az élelmiszer eredetű megbetegedésekkel kapcsolatos feladatait pedig a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium veszi át. A tervezet a rendeletalkotási felhatalmazások átcsoportosításán kívül csupán a szabálysértési törvény vonatkozásában tartalmaz új szabályokat: az élelmiszer-biztonsági szerv szabálysértési hatóságként történő eljárásához szükséges hatásköri módosítást.

Az őszi ülésszak során kerül a fenti törvényjavaslat a parlament elé. A rendeletalkotási felhatalmazások elfogadását megelőzően, júniusban megszületett ugyanakkor az egységes élelmiszer-biztonsági szervezetalakítással összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 138/2007. (VI. 18.) Korm. rendelet, amely a törvénnyel együtt október elsején lép majd hatályba. Rögzíti, hogy a jövőben élelmiszer-biztonsági szervként a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) központja, illetve területi szervei, közegészségügyi hatóságként az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális, illetve kistérségi intézetei, fogyasztóvédelmi hatóságként pedig a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a területi fogyasztóvédelmi felügyelőségek járnak majd el.

Az MgSzH kizárólagos hatáskörébe kerül valamennyi élelmiszer-vállalkozás esetében az élelmiszer-biztonsági előírások betartásának és az élelmiszerek élelmiszer-biztonsági megfelelőségének, nyomon követhetőségének, élelmiszer-minőségi megfelelőségének, jelölésének, csomagolásának az ellenőrzése, illetve a fogyaszthatóság elbírálása. Ellenőrzi az élelmiszerláncban az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok megfelelőségét, továbbá az élelmiszer-higiéniai megfelelőséget is. Vizsgálja az állati eredetű melléktermékek és élelmiszer hulladékok kezelését és ártalmatlanná tételét, állatjárvány fennállása vagy annak gyanúja esetén az állategészségügyi-járványvédelmi előírások betartását. Vendéglátóhelyen az ellenőrzést és vizsgálatot a termék előállításához használt élelmiszer-összetevők és -alapanyagok tárolására szolgáló raktárban, azok beszerzése, tárolása, kezelése vonatkozásában végzi. Ellenőrzi az Európai Unión kívüli országból belépő élelmiszerek élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi megfelelőségét, vizsgálja a növényi eredetű mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, zöldségek, gyümölcsök veszélyes anyag tartalmát. Ellenőrzi az export és import borok, borpárlatok, borászati készítményekkel kapcsolatos egészségügyi előírások betartását.



Kapcsolódó cikkek

2022. július 1.

800 éves az Aranybulla – Püspökök, várispánok (7. rész)

II. András király nem egységes szabályozásként adta ki az Aranybullát, az gyakran csak kiegészítette egyéb intézkedéseit, döntéseit. Ez azt is jelenti, hogy nem kis jelentősége van annak is, hogy mit nem tartalmazott a kiváltságlevél. Ez nem kis mértékben jelenti a végrehajtott adóreformot is. Az adóintézkedések egy része csak utalásszerűen tartalmaz hátrányos intézkedéseket az egyház és a várispánok kárára.

2022. június 30.

Nem titkolózhatnak sokáig a multik az adóparadicsomokról

Az EU végül kihirdette azon irányelvet, amely alapján a 750 millió eurónál nagyobb éves árbevétellel rendelkező multinacionális cégcsoportok számára adatszolgáltatást írnak elő – derül ki a Niveus közleményéből.