Az árfolyam jelentősége az általános forgalmi adózásban


Nemzetközi ügyletekben, továbbá a hazai társaságok egymás közötti tranzakciói során számos esetben az ellenértéket forinttól eltérő külföldi fizetőeszközben állapítják meg a felek, és a kapcsolódó számlát is ennek megfelelően állítják ki. Az áfatörvény előírásainak értelmében az általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) alapját és összegét is meg kell állapítani forintban, továbbá számos esetben az alkalmazandó értékhatárokat euróban határozza meg az áfatörvény. Mindezekre tekintettel nyilvánvaló, hogy az árfolyamnak, illetőleg az alkalmazandó árfolyam meghatározásának kiemelt jelentősége van az áfa rendszerében.

1. Az áfa alapjának megállapítása forintban

1.1. Termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, Közösségen belüli termékbeszerzés

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 80. § (1) bekezdésében foglaltak értelmében az egyes ügylettípusok esetében az alábbi időpontokban érvényes árfolyam figyelembevételével kell forintra átszámítani a külföldi fizetőeszközben megállapított adóalapot. Fontos, hogy az alábbi táblázatban részletezett rendelkezések kizárólag abban az esetben alkalmazandók, ha a felek külföldi fizetőeszközben állapították meg az ellenértéket. Nem minősül ilyen megállapodásnak, ha az ellenértéket úgy határozzák meg, hogy a vevő bizonyos összegű külföldi fizetőeszköznek megfelelő forintot fizet (például 3000 eurónak megfelelő forint összeg a hónap utolsó napján érvényes árfolyammal számítva), vagy, ha az ellenérték forintban kifejezett, de az eladó jelzi, hogy külföldi fizetőeszközt is elfogad.

Ügylettípus Alkalmazandó árfolyam
Közösségen belüli termékbeszerzés

Az adófizetési kötelezettség megállapításának időpontjában érvényes árfolyam.

Az Áfa tv. 63. § (1) bekezdésében foglaltak értelmében a fizetendő adót az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor, de legkésőbb a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani.

Előleg

Az adófizetési kötelezettség megállapításának időpontjában érvényes árfolyam.

Az Áfa tv. 59. § (1) bekezdésében foglaltak értelmében a fizetendő adót pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában juttatott előleg esetében annak jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani.

Előlegfizetés esetén az előleg összege és az ügylet teljesítésekor fizetendő összeg eltérő időpontban, külön-külön képez adóalapot, melynek következtében ezen tételekre különböző időpontokban érvényes árfolyam alkalmazandó. Erre tekintettel az ügylet teljesítésekor kiállításra kerülő számlában az adóalapot meg kell bontani, mivel az előleg után már megfizetett áfa összegét az előleg átvétele, jóváírása és az ügylet áfatörvény szerinti teljesítési időpontja közötti árfolyamváltozás már nem befolyásolja. (2009/46. Adózási kérdés)

Fordított adózás alá tartozó ügyletek

Az adófizetési kötelezettség megállapításának időpontjában érvényes árfolyam.

Az Áfa tv. 60. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak értelmében a fizetendő adót a következő időpontok közül abban az időpontban kell megállapítani, amelyik hamarabb bekövetkezik: a) az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy egyéb okirat kézhezvételekor, vagy b) az ellenérték megtérítésekor, vagy c) a teljesítést követő hónap tizenötödik napján.

Időszakos elszámolású ügyletek

A számlakibocsátás időpontjában érvényes árfolyam.

Amennyiben az áthárított adó forintban kifejezett összegének megállapítására tévesen, nem a számla kiállításának időpontjában érvényes árfolyam alapulvételével került sor, melynek következtében a számlán téves összegben szerepel az áthárított adó forintban kifejezett összege; felmerülhet a kérdés, hogy a hiba javítása során mely időpontban érvényes árfolyamot szükséges alkalmazni: az eredeti számla vagy a hibát javító számla kibocsátásakor érvényes árfolyamot.

Tekintettel arra, hogy a forintban meghatározott adó téves összegének korrekciója nem eredményez összegszerű változást a felek között a külföldi pénznemben meghatározott elszámolás tekintetében, ezért az eredeti teljesítéshez képest nem valósul meg új adóztatandó tényállás. Ennek következtében a korrekció kizárólag az eredeti számla által dokumentált teljesítésre vonatkozó adatok figyelembevételével történhet, vagyis az árfolyamot érintő korrekció során a javítandó számla kibocsátásának időpontjában érvényes árfolyamot kell figyelembe venni. (2016/68. Adózási kérdés)

Egyéb eset A teljesítés időpontjában érvényes árfolyam.

1.2. Választható árfolyamok

Az Áfa tv. 80. és 80/A. §-ában foglalt előírások értelmében az alábbi árfolyamok választhatók a külföldi pénznemben kifejezett adóalap forintban történő megállapítása során:

– árfolyam, amelyet a belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet devizában eladási árként jegyez;

– a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által hivatalosan közzétett árfolyam;

– az Európai Központi Bank (a továbbiakban: EKB) által hivatalosan közzétett árfolyam.

Az MNB és az EKB által hivatalosan közzétett árfolyam alkalmazásának további feltételei az alábbiak:

– A vonatkozó döntés előzetes bejelentése az adóhatóság felé (cégbejegyzésre kötelezett szervezetek és egyéni cégek esetén a T201T adatlapon; cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személyek, nonprofit szervezetek – a törzskönyvi jogi személyek és a civil szervezetek kivételével –, külföldi vállalkozások, tulajdonostársak közössége, a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontömeg, valamint csoportos adóalanyiság esetén a csoport vonatkozásában a T201 adatlapon).

– Választás esetén ez az árfolyam alkalmazandó valamennyi olyan termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra és termék Közösségen belüli beszerzésére, amely esetében az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett.

– A választás nem módosítható a választás évét követő naptári év végéig.

Az adó alapjának forintban történő megállapítása során a fentiek szerint választott, az 1.1. pontban felsorolt időpontokban érvényes utolsó árfolyamot kell alkalmazni, amely az adott külföldi pénznem valamely egységének forintban kifejezett ára.

Az MNB honlapján található információk szerint az MNB a hivatalos devizaárfolyamokat hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken – kivéve, ha ezek nem munkanapok – állapítja meg. Az árfolyamokat a következő árfolyam közzétételéig kell érvényesnek tekinteni. A megjelölt napokon délelőtt 11 órakor kerül sor az árfolyam megállapítására, az árfolyamokat általában 12 óra körül teszik közzé. Ennek következtében előfordulhat tehát, hogy a fentiekben megjelölt időpontokban kettő érvényes árfolyam is létezik, egy délelőtti és egy délutáni. Az Áfa tv. 80. §-ának rendelkezései szempontjából irreleváns, hogy a teljesítés az adott nap során mikor történik, az adóalany az adott napon érvényes mindkét árfolyamot alkalmazhatja az adóalap forintban történő megállapítása során. Amennyiben például az adóalany kedden teljesíti a termékértékesítést (és az Áfa tv. 80. §-a alapján ezt a napot kell figyelembe venni a forintra történő átszámítás során), akkor egyaránt irányadó az MNB által hétfőn közzétett árfolyam, valamint a kedden közzétett árfolyam, tekintettel arra, hogy kedden mindkettő árfolyam érvényben volt. Ez az állítás még abban az esetben is igaz, ha az adóalany kedden este teljesíti az értékesítést. Így – összhangban a fentiekben írtakkal – az adóalap meghatározása szempontjából nem kell vizsgálni, hogy az értékesítés teljesítése az adott nap során mikor valósult meg. Abban az esetben, ha az adott napon az MNB nem állapít meg új devizaárfolyamot (például hétvége), akkor a legutoljára megállapított devizaárfolyamot kell érvényesnek tekinteni (például vasárnap a pénteken közzétett árfolyamot), ilyen esetben az adott napon egy érvényes árfolyam van, így az adóalany nem választhat más árfolyamot (2016/22. Adózási kérdés).

Amennyiben az adott külföldi pénznemet a belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező bank nem jegyzi, abban az esetben a külföldi pénznem valamely egységének euróban kifejezett értékét kell alapul venni, amelyet az MNB vagy az EKB az 1.1. pontban meghatározott időpontot megelőző naptári negyedévre vonatkozóan tesz közzé.

1.3. Termékimport

Az Áfa tv. 81. §-ában foglaltak értelmében termékimport esetén a külföldi pénznemben kifejezett adóalap forintra történő átszámításakor a vámérték megállapítása során alkalmazott árfolyamot kell figyelembe venni.

Az Európai Parlament és a Tanács, az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelete (a továbbiakban: Uniós Vámkódex) 53. cikk (1) bekezdés a) pontjában foglaltak értelmében, ha az áru vámértékének meghatározásához használt tényezők annak a tagállamnak a pénznemétől eltérő pénznemben vannak kifejezve, mint ahol a vámérték megállapítása történik, akkor az illetékes hatóságok közzéteszik és/vagy az interneten hozzáférhetővé teszik az alkalmazandó átváltási árfolyamot.

A Bizottságnak, az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 146. cikkének rendelkezései értelmében a vámérték megállapítása céljából történő valutaátszámításhoz az alábbi árfolyamokat kell alkalmazni:

– azon tagállamok esetében, amelyek pénzneme az euró, az EKB által közzétett átváltási árfolyamot;

– azon tagállamok esetében, amelyek pénzneme nem az euró, az illetékes nemzeti hatóság által közzétett átváltási árfolyamot, vagy ha a nemzeti hatóság az átváltási árfolyam közzététele céljából kijelölt egy magánbankot, akkor az ezen magánbank által közzétett átváltási árfolyamot.

Az alkalmazandó átváltási árfolyamot minden hónap utolsó előtti szerdáján teszik közzé, amely a következő hónap első napjától kezdődően egy hónapig érvényes. Amennyiben az említett napon nem tettek közzé átváltási árfolyamot, akkor a legutolsó közzétett árfolyam alkalmazandó.

Ha a fentiek szerint nem került sor átváltási árfolyam közzétételére, a vámérték megállapítása során alkalmazandó árfolyamot az érintett tagállam határozza meg. Az árfolyamnak a lehető legpontosabban tükröznie kell az érintett tagállam pénznemének értékét.

A fentiekkel összhangban az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény 138. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezések értelmében az alkalmazandó árfolyam az MNB által minden hónap utolsó előtti szerdáján közzétett árfolyam. Ha ezen a napon nem tettek közzé átváltási árfolyamot, akkor a legutolsó közzétett hivatalos deviza-középárfolyamot kell alkalmazni.

2. Elektronikus kereskedelem – OSS, IOSS

Az elektronikus kereskedelemre vonatkozó új szabályok 2021. július 1-jétől alkalmazandók és az ehhez kapcsolódó OSS (One Stop Shop) és IOSS (Import One Stop Shop) egyablakos rendszer is ettől az időponttól működik.

Meghatározott ügylettípusok és a vonatkozó további feltételek teljesítése esetén a piaci szereplők választhatják, hogy az Európai Unió (a továbbiakban: EU) más tagállamában felmerülő áfabevallási és -fizetési kötelezettségeiket a magyar adóhatóság által üzemeltetett OSS/IOSS egyablakos rendszeren keresztül teljesítik.

Az OSS/IOSS-rendszeren keresztül bevallásra kerülő ügyletek ellenértékét – az ügyletek nemzetközi jellegére tekintettel – túlnyomórészt forinttól eltérő fizetőeszközben állapítják meg. Az áfabevallási és -fizetési kötelezettséget azonban forintban kell teljesíteniük az érintett piaci szereplőknek. Mindezek következtében az alkalmazandó árfolyam meghatározása ebben az esetben is kiemelt jelentőséggel bír.

Az alábbi táblázat összefoglalóan tartalmazza az OSS/IOSS-rendszeren keresztül teljesítendő áfabevallási és -befizetési kötelezettség legfontosabb szabályait és az átváltás során alkalmazandó árfolyamot. (Jelen cikknek nem témája az elektronikus kereskedelem, illetőleg az OSS/IOSS-rendszer részletszabályainak bemutatása.)

OSS / IOSS Ügyletek Áfa bevallása, Áfa fizetése
OSS Nem uniós séma Közösségen belüli, nem adóalanyoknak nyújtott szolgáltatások

Negyedévente

Forintban

Alkalmazandó árfolyam: Az adómegállapítási időszak utolsó napján érvényes, az EKB által az adott napra vonatkozóan közzétett átváltási árfolyam. Ha az érintett napon nem tettek közzé átváltási árfolyamot, akkor a következő közzétételi napon kiadott árfolyamot kell alkalmazni [Áfa tv. 253/F. § (3) bekezdés].

Uniós séma

Termék Közösségen belüli távértékesítése

Elektronikus felületet üzemeltető adóalanyok egyes belföldi termékértékesítése

Más tagállambeli nem adóalanynak nyújtott szolgáltatás

Negyedévente

Forintban

Alkalmazandó árfolyam: Az adómegállapítási időszak utolsó napján érvényes, az EKB által az adott napra vonatkozóan közzétett átváltási árfolyam. Ha az érintett napon nem tettek közzé átváltási árfolyamot, akkor a következő közzétételi napon kiadott árfolyamot kell alkalmazni [Áfa tv. 253/K. § (6) bekezdés].

IOSS Import séma Harmadik államból importált, 150 eurót meg nem haladó belső értékű, nem jövedékiadó-köteles termékek távértékesítése (import távértékesítés)

Havonta

Forintban

Alkalmazandó árfolyam: Az adómegállapítási időszak utolsó napján érvényes, az EKB által az adott napra vonatkozóan közzétett átváltási árfolyam. Ha az érintett napon nem tettek közzé átváltási árfolyamot, akkor a következő közzétételi napon kiadott árfolyamot kell alkalmazni [Áfa tv. 253/U. § (3) bekezdés].

Az IOSS alkalmazása kapcsán 150 eurós értékhatárt tartalmaz az áfatörvény. Felmerül a kérdés, hogy mi történik abban az esetben, ha az értékesített termékeket nem euróban fizetik ki, és az euróban kifejezett valós érték az értékesítés időpontjában nem haladta meg a 150 eurós küszöbértéket, de az árfolyam-ingadozás következtében a behozatal időpontjában már igen. Az értékesítőknek, illetve az elektronikus felületeknek az értékesítés időpontjában kell elvégezniük a számítást a 150 eurós küszöbérték vizsgálata kapcsán. Az árfolyam-ingadozás okozta problémák elkerülése érdekében javasolt, hogy a küldeményhez kapcsolódó számlán feltüntessék a fizetés elfogadásakor meghatározott, euróban kifejezett árat. Ezt az értéket a vámhatóságok elfogadják a termék EU-ba történő behozatalakor (kivéve, ha felmerül a megtévesztés vagy csalás gyanúja), ezáltal megelőzhető, hogy az áfát esetleg a behozatalkor is felszámítsák. Abban az esetben, ha az importáló tagállam az eurótól eltérő pénznemet használ, javasolt, hogy a tagállam mind vám, mind adózási célból elfogadja a számlán a fentiek szerint euróban feltüntetett összeget.1

3. Számlázás

3.1. A számla tartalmi elemei, online számlaadat-szolgáltatás

Az Áfa tv. 172. §-ában foglaltak értelmében a számlán az áthárított adó összegét – amely az Áfa tv. 80. §-ában meghatározott árfolyam alkalmazásával számították ki – forintban kifejezve abban az esetben is fel kell tüntetni, ha az egyéb adatok külföldi pénznemben kifejezettek.

Az árfolyam azonban nem kötelező tartalmi eleme a számlának. Ugyanakkor az Áfa tv. 10. melléklet 2. és 4. pontjában foglalt előírások értelmében számlatömbből kiállított, illetőleg számlázóprogrammal kiállított számlák esetében az online számlaadat-szolgáltatás keretében jelenteni kell a forintra történő átszámításhoz alkalmazott, az Áfa tv. 80. és 80/A. §-ai szerinti árfolyamot.

Figyelemmel kell tehát lenni arra, hogy amennyiben például a számlázóprogram beállításainak értelmében az árfolyamadatok nem szerepelnek a kiállított számlákon, ettől függetlenül az adóhatóság részére beküldésre kerülő adatállománynak tartalmaznia kell az erre vonatkozó információt.

3.2. Önszámlázás

Az Áfa tv. 159. §-ában foglalt főszabály értelmében a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítő adóalany köteles a számla kibocsátásáról gondoskodni. Az Áfa tv. 160. és 161. §-ainak előírásai alapján azonban meghatalmazottként akár a termék beszerzője/szolgáltatás igénybevevője (önszámlázás), akár harmadik személy is teljesítheti a számlakiállítási kötelezettséget az adóalany helyett. Kérdésként merülhet fel, hogy ebben az esetben melyik fél által alkalmazott/választott árfolyamot kell figyelembe

venni a számlakiállítás során.

Tekintettel arra, hogy a fentiekben hivatkozott rendelkezések kizárólag a bizonylatot fizikai értelemben véve kiállító személyében eredményeznek változást, ezért az önszámlázás keretében kiállított számla adattartalmi szempontból nem különbözhet attól a bizonylattól, amelyet az ügyletet teljesítő adóalany maga bocsátana ki. Erre tekintettel önszámlázás esetén is azon árfolyamot kell figyelembe venni, amely az ügyletet teljesítő adóalany vonatkozásában alkalmazandó az adó forintban történő megállapítása során. Amennyiben tehát az ügylet adóalapja külföldi pénznemben kifejezett, és az ügyletet teljesítő adóalany az MNB által hivatalosan közzétett árfolyam alkalmazásáról tett előzetes bejelentést, az önszámlázást végző adóalanynak abban az esetben is ezt az árfolyamot kell figyelembe vennie az adó összegének forintban történő meghatározása során, ha a saját maga vonatkozásában egyébként ettől eltérő árfolyam – például az EKB által hivatalosan közzétett legutolsó árfolyam – alkalmazását választotta (2017/46. Adózási kérdés).

3.3. Gyűjtőszámla

Az Áfa tv. 164. §-ának előírásai alapján az adóalany számlakibocsátási kötelezettségét úgy is teljesítheti, hogy az általa ugyanazon vevő részére a teljesítés napján egyidejűleg vagy az adott naptári hónapban teljesített több, számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletről egy számlát állít ki (gyűjtőszámla). A gyűjtőszámlában az adott időszakban teljesített ügyleteket tételesen, teljesítési időpontonként egymástól elkülönítve, adómérték és adómentesség szerint pedig összesítetten csoportosítva kell szerepeltetni.

A fentiek értelmében az áfa összegét forintban, teljesítési időpontonként külön-külön árfolyam figyelembevételével kell kiszámítani és szerepeltetni a számlán.

dr. Boros Anikó Emese cikkében, amely az Adó szaklap 2021/12-13. számában jelent meg, a fentieken túl olvashat az áfatörvényben euróban meghatározott összegek forintra váltásának szabályairól, valamint gyakorlati példákat is talál.

1 Az Európai Bizottság Adóügyi és Vámuniós Főigazgatósága által 2020 szeptemberében közzétett Magyarázó megjegyzések az e-kereskedelemre vonatkozó áfaszabályokhoz (a Tanács (EU) 2017/2455 irányelve, A Tanács (EU) 2019/1995 irányelve és a Tanács (EU) 2019/2026 végrehajtási rendelete) című kiadvány 4.2.10. pontjában szereplő 21. kérdés.



Kapcsolódó cikkek

2021. december 3.

Díjbekérő vagy előlegszámla? Akár milliókat is megtakaríthatunk

A belföldi e-kereskedelemet folytató társaságok rendszerint rövid idő alatt teljesítenek nagy számú ügyletet. Ezért bármilyen számlázással, adófizetéssel és bevallással járó plusz kötelezettség jelentős adminisztrációs és finanszírozási többlet terhet keletkeztet számukra.

2021. december 3.

Tíz év alatt negyedére csökkent az adóelkerülés mértéke

Míg 2010-ben 22,3 százalék volt az áfaelkerülés mértéke, addig tavaly 6,1 százalék, ami kétszer kedvezőbb a régiós átlagnál – hívta fel a figyelmet pénteki Facebook-bejegyzésében Varga Mihály pénzügyminiszter az Európai Bizottság tanulmányára hivatkozva.

2021. december 3.

Templomosok – Nemzetközi gazdálkodás (4. rész)

A templomosoknak talán a legjelentősebb öröksége az, hogy nemzetközi szintű gazdálkodó szervezetté tudtak fejlődni. A kor intézményeit messze meghaladó szintű volt a pénzügyi tevékenységük, a modern bankrendszerek is sok mindenben hasonló gyakorlatot folytatnak. A profitérdekű gazdálkodás a kapitalizmus kialakulásának csíráit is magában hordta.