Az árfolyamnyereségből származó jövedelem adózása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

 Az árfolyamnyereség adója attól is függ, hogy az árfolyamnyereség belföldről vagy külföldről származik, illetve hogy az a magánszemély adóügyi illetősége szerint hol adóztatható. Tekintse át az árfolyamnyereség-adó szabályait!


A személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) szerint az árfolyamnyereségből származó jövedelem a külön adózó tőkejövedelmek körébe tartozik – keletkezését tekintve – értékpapírok meghatározott átruházásához kapcsolódik.

A fogalmi definíció értelmében árfolyamnyereségből származó jövedelemnek az értékpapír átruházásakor megszerzett bevételnek az a része minősül, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Azonban nem minősül árfolyamnyereségből származó jövedelemnek ez a különbözet, illetve annak az a része, amelyet a törvény valamely külön előírása más jövedelemként rendel figyelembe venni [Szja tv. 67. § (1) bekezdés].

A személyi jövedelemadózás szempontjából értékpapír [Szja tv. 3. § 34. pont]:

  • minden, a Ptk. vagy a kibocsátás helyének joga szerint értékpapírnak tekintett okirat, elektronikus jelsorozat,

  • a kft. üzletrész,

  • a szövetkezeti részesedés,

  • a közkereseti társaságban, betéti társaságban fennálló részesedés, a korlátolt felelősségű társaság üzletrésze és a szövetkezeti részesedés.

Más jövedelemként adóköteles különösen:

  • a kamatnak, az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek, a tartós befektetésből származó jövedelemnek minősülő árfolyamnyereség,

  • az eladási jog gyakorlása által szerzett jövedelem (ha a jog megszerzése nem bárki számára azonos feltételekkel megszerezhető ügyletben történt) amelynek adókötelezettségét az ügylet szereplői között fennálló jogviszony határozza meg,

  • egyéb jövedelem az ellenőrzött külföldi adózó által kibocsátott értékpapír „árfolyamnyeresége” (megállapítására, az árfolyamnyereségre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni);

  • egyéb jövedelem az értékpapír ellenértékének a szerződéskötés időpontjában a szokásos piaci értéket meghaladó része, ha az átruházás kifizető részére történt;

  • egyéb jövedelem a bennfentes kereskedelem vagy tisztességtelen árfolyam-befolyásolás révén szerzett bevételből a vele összefüggésben felmerült igazolt kiadásokon felüli rész.

A valuták, devizák átváltásakor az árfolyamkülönbségből keletkező nyereség, ha az átváltás nem üzletszerű tevékenység keretében történik, adómentes jövedelem, egyébként ellenőrzött tőkepiaci ügyleti nyereség [Szja tv. 1. melléklet 7. 4. pont; 67/A. §].

Az értékpapír átruházása ellenében kapott bevételként az általános szabályok szerint a kapott (elszámolt) pénzösszeget és/vagy más vagyoni értéket kell figyelembe venni.

Az egyes értékpapírok szerzési értékére vonatkozó előírások [Szja tv. 67. § (9) bekezdés] értelmében – eltérő rendelkezés hiányában – az értékpapír megszerzésére fordított érték:

  • ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek nem minősülő visszterhes szerződés révén szerzett értékpapír esetében a magánszemély által igazoltan pénzben vagy más vagyoni érték formájában teljesített (megfizetett) ellenérték;

  • társas vállalkozás alapítása, jegyzett tőkéjének felemelése révén megszerzett értékpapír esetében a magánszemély által igazoltan pénzben teljesített vagyoni hozzájárulása és/vagy a más vagyoni érték formájában szolgáltatott vagyoni hozzájárulásának a létesítő okiratban meghatározott értékéből az a rész, amelyet adóköteles jövedelemként kellett figyelembe venni;

  • társas vállalkozás jegyzett tőkéjének leszállítása, jogutód nélküli megszűnése révén megszerzett értékpapír esetében a magánszemély vállalkozásból kivont adóköteles jövedelmének (Szja tv. 68.§) megállapításánál irányadó érték;

  • csődeljárás, felszámolás vagy helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében kötött egyezség révén a magánszemély, mint hitelező által megszerzett értékpapír esetében az egyezség szerinti érték;

  • értékpapír formájában történt bevételszerzés esetén (Szja tv. 77/A. §) a megszerzéskor adóköteles jövedelemnek minősülő érték,

  • az MRP szervezet analitikájában a számvitelről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerint elkülönítetten, a megszerzett részvények, üzletrészek között kimutatott, a résztvevő tulajdonába adott értékpapír esetében az átadásig a résztvevő által saját erő címén befizetett összegből az értékpapírra arányosan jutó rész,

  • a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvény szerinti átalakulás során a magánszemélynek ellenérték nélkül juttatott szövetkezeti üzletrész, részjegy esetében az eredeti szerzőnél vagy – ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte – örökösénél az értékpapírnak az átalakulás befejezésekor lezárt névértéke,

  • az 1992. december 31-e előtt kihirdetett jogszabály alapján a szövetkezet által ellenérték nélkül juttatott értékpapír esetében az eredeti szerzőnél vagy – ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte – örökösénél az értékpapírnak a juttatáskori névértéke,

minden esetben növelve az értékpapír átruházásáig a magánszemély további igazoltan pénzben teljesített vagyoni hozzájárulásával és/vagy a más vagyoni érték formájában szolgáltatott vagyoni hozzájárulásnak a létesítő okiratban meghatározott értékéből azzal a résszel, amelyet adóköteles jövedelemként kellett figyelembe venni.

Amennyiben az értékpapír szerzése örökléssel, ajándékozással történt, az illeték-kiszabáshoz figyelembe vett érték számít szerzési értéknek, illetve, ha az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket, a szerzési érték öröklés esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett érték, vagy a hagyatéki eljárás során az értékpapír értékeként feltüntetett egyéb érték, ajándékozás esetén az az igazolt szerzési érték, amelyet az ajándékozó figyelembe vehetett volna, ilyen igazolt érték hiányában nulla, minden esetben növelve az értékpapír átruházásáig a magánszemély igazoltan pénzben teljesített vagyoni hozzájárulásával és/vagy a más vagyoni érték formájában szolgáltatott vagyoni hozzájárulásnak a létesítő okiratban meghatározott értékéből azzal a résszel, amelyet adóköteles jövedelemként kellett figyelembe venni.

Járulékos költség különösen [Szja tv. 67. § (9) bekezdés]:

  • az értékpapír megszerzésekor fizetett illeték,

  • az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggő, a magánszemélyt terhelő igazolt kiadás (különösen az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggésben nyújtott, a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás vagy árutőzsdei szolgáltatási tevékenység ellenértéke),

Az árfolyamnyereség adója 15 százalék, amely azonban attól is függ, hogy az árfolyamnyereség belföldről vagy külföldről származik, illetve hogy az a magánszemély adóügyi illetősége szerint hol (belföldön vagy más államban, esetleg mindkettőben) adóztatható.

 

Adóegyezményeink szerint az értékpapírok elidegenítéséből származó árfolyamnyereség az elidegenítő illetősége szerinti államban adóztatható. Vannak azonban olyan államok, amelyek bizonyos feltételek fennállása esetén fenntartják maguknak a jogot, hogy az értékpapírnak az állam területén történő elidegenítéséből származó nyereséget (árfolyamnyereséget) saját belső jogszabályaik alapján megadóztassák. Ilyen esetekre vonatkozó rendelkezés, hogy ha a belföldi illetőségű magánszemély az árfolyamnyereség után külföldön adót fizetett, a magyarországi adót csökkentheti az árfolyamnyereség után külföldön megfizetett adóval. Egyezmény hiányában is érvényesíthető a beszámítás, azonban a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében az árfolyamnyereség után fizetendő adó nem lehet kevesebb a jövedelem 5 százalékánál. További előírás, hogy nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár [Szja tv. 8. § (2) bekezdés].

A Tbj. szerinti belföldi magánszemélynek az árfolyamnyereség után a hozzájárulás-fizetési felső határig 14 % eho-t is kell fizetnie [Eho tv. 3.§].

A kifizető által kifizetett árfolyamnyereség adókötelezettségét (vagy ha a megállapított jövedelem más jogcímen adóköteles, akkor annak megfelelő adókötelezettséget) a kifizetés napján a kifizetőnek kell megállapítania, levonnia, befizetnie. Ha az árfolyamnyereség nem kifizetőtől származik, az adót a magánszemélynek kell az adóhatóság közreműködése nélküli adóbevallásában megállapítania, és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetnie [Szja tv. 67. § (5), (6) bekezdés].

Az értékpapír részletre történő eladása esetén azt kell feltételezni, hogy a magánszemély a jövedelmet a részletnek a teljes várható bevételhez viszonyított arányában szerzi meg. Az adófizetési kötelezettség csak a ténylegesen megszerzett összeggel arányosan keletkezik [Szja tv. 67. § (4) bekezdés].

Eho-kötelezettség esetén is az előzők szerint kell eljárni.

Ha az árfolyamnyereséget külföldi pénznemben bonyolított ügyletek alapján kell meghatározni, akkor az átruházásból származó bevételt és a járulékos költségeket a bevételszerzés időpontjában, a szerzési értéket az értékpapír tulajdonjogának megszerzése, a dematerializált értékpapír értékpapírszámlán történt jóváírása napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani [Szja tv. 5. § (7) bekezdés, 6. § (1) bekezdés a) és d) pont].


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).