Az automata-üzemeltetők sürgős teendői (x)


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Decembertől csak Automata Felügyeleti Egységgel ellátott étel- és italautomaták működhetnek. Az Adó szaklap leírja, mi az üzemeltetők teendője. A szaklap legfrissebb száma itt rendelhető meg.


Az élelmiszer-értékesítést végző kezelőszemélyzet nélküli automatákhoz kapcsolódó adókötelezettségek című cikkében az Adó szaklap felhívja az automata-üzemeltetők figyelmét az automatákhoz kapcsolódó adókötelezettségekre, például a felügyeleti szolgáltatói szerződés megkötésére, amely alapfeltétele annak, hogy az automatába az Automata Felügyeleti Egységet betelepítsék. Enélkül ugyanis 2017. december 1-jétől az automata nem üzemeltethető, azonban az Automata Felügyeleti Egység beszerzéséhez és telepítéséhez állami (de minimis) támogatás is kapcsolódik. Ezen aktualitáson túl a szerző átfogó képet nyújt az automaták működtetésére és a felügyeleti szolgáltatóra vonatkozó szabályozásról.

A magánszemélyekhez kapcsolódó biztosítás adókötelezettségének szabályai 2013-ban jelentősen módosultak. Az azóta eltelt időszakban ezek az alapszabályok kisebb-nagyobb pontosításokon estek át. Tekintettel arra, hogy a jogszabály kimondottan a biztosításokra vonatkozóan nem rendelkezik külön fejezettel, ezért az adókötelezettség megállapítása végett meg kell vizsgálni, hogy amennyiben a magánszemély akár biztosítási díjfizetés, akár biztosítói szolgáltatás alapján szerez jövedelmet, akkor ezzel kapcsolatosan milyen adókötelezettséget, hogyan kell megállapítani. Ehhez a vizsgálathoz nyújt nélkülözhetetlen támpontokat A magánszemély biztosításával kapcsolatos adókötelezettség című írás.

A társasági adóról szóló törvény széleskörűen szabályozza a tulajdonosi jogiszonyt megtestesítő részesedéssel kapcsolatos szabályokat. A Tulajdoni részesedés a társasági adóban című cikk szerzője – többek között – az üzletrész elidegenítésére, a bejelentett részesedésre és a kedvezményezett részesedéscserére vonatkozó szabályokat ismerteti, illetve kitér az osztalékfizetéssel, valamint az alultőkésítéssel kapcsolatos rendelkezésekre is.

Mindenfajta közigazgatási hatósági eljárás alapköve az, hogy a hatóság egyedi ügyben hozott bármilyen döntése csak és kizárólag akkor alkalmas joghatás kiváltására, ha azt a hatósági eljárásnak és az egyéb vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően közölték. Ez azt jelenti, hogy egy anyagi jogi szempontból megalapozott és hibátlan egyedi hatósági döntésre mindaddig nem lehet jogot alapítani vagy kötelezettség teljesítését követelni, azaz végrehajtani, amíg azt a jogszabályoknak megfelelően nem kézbesítették. Mivel az adóigazgatási eljárásban hozott hatósági döntésekre is ezek a szabályok vonatkoznak, a szaklap Kézbesítési szabályok az adóigazgatási eljárásban című cikkében áttekinti az adóigazgatási eljárásban érvényesülő kézbesítési szabályokat és a kapcsolódó bírósági joggyakorlatot.

Az Adó szaklap legfrissebb, 2017/14-es számában a fentieken túl az őstermelők járulékkötelezettségeivel és a nyugdíjas szövetkezetekkel is foglalkozik. A legfrissebb szám itt rendelhető meg.

 



Kapcsolódó cikkek

2022. május 20.

800 éves az Aranybulla – Megszületik a kiváltságlevél (4. rész)

Sok minden ismert az Aranybulláról, de nem kevés a bizonytalanság sem a kibocsátásával, hatásaival, utóéletével, megítélésével kapcsolatban. A kiváltságlevél szövege fennmaradt, de az talán kevésbé ismert, hogy mit jelentettek az egyes rendelkezések. Az értelmezést fordítási hibák is nehezítették.