Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az e-kereskedelmi áfacsomag a termékimport tekintetében is számos változást eredményezett. Többek között eltörölte a kisértékű importküldemények adómentességét és egyúttal egyszerűsített megoldásokat hozott az ilyen import küldemények utáni áfa megfizetésére. Továbbá, az import küldemények távértékesítése az egyetlen ügylettípus, ahol az egyablakos rendszer választása az áfakezelésre is kihat.
Import termékek távértékesítésének új szabályai
2021. július 1-jétől megszűnt a 22 euró alatti termékek importáfa-mentessége. Ettől az időponttól kezdve tehát főszabályként értékhatár nélkül áfa kötelesek az importküldemények, míg 150 euró belső értékig továbbra is vámmentesek. Az ilyen 150 euró alatti belső értékű termékekhez kapcsolódó áfa megfizetésére 2021. július 1-jétől két új lehetőség áll rendelkezésre: az egyalakos rendszer import sémájának, az IOSS-nek (Import One Stop Shop) az alkalmazása, illetve az importáfa-fizetés egyszerűsített eljárásban, az úgynevezett Special Arrangement (SA). Ezek helyettesíthetik az importáfa vámhatóság általi rendes eljárás keretében történő kivetését.
Importot megvalósító távértékesítés áfakezelése
Az importot megvalósító távértékesítés (Áfa tv. 12/B. § (2) bekezdés, részletesebben a cikksorozat első részében került bemutatásra) polgári jogilag egy ügylet, de két adóztatási pontja van:
Az import áfát a vám elé állító, szabad forgalomba helyező importáló köteles megfizetni főszabály szerint a szabad forgalomba helyezés tagállamában. A szabad forgalomba helyezés tagállama lehet a rendeltetési ország, de lehet más tagállam is.
Ha eltérő a két állam, akkor főszabály szerint a szabad forgalomba helyezés országában megvalósul az import, a rendeltetési tagállamban pedig közösségen belüli távértékesítés történik. A fenti szabályok mentén, ha az importot megvalósító értékesítés esetében a szabad forgalomba bocsátás a rendeltetési tagállamban történik, és az értékesítő harmadik országos adóalany, akkor ő a közösségben meg sem jelenik, hanem a vevő fizeti meg az import áfát.
Az új szabályozás alapján 150 euró belső értéket meg nem haladó küldemények esetében azonban lehetőség van arra, hogy a harmadik országos eladó bejelentkezzen az IOSS (Import One Stop Shop) sémába. Ekkor a teljesítés helye az indulás tagállamából átkerül a rendeltetési tagállamba (itt tehát kivételesen az áfakezelés is változik), a termékimport pedig áfamentessé válik (ha a vámhatóságnak megadják az IOSS számot, akkor nem vet ki import áfát). Az IOOS alkalmazásakor tehát az import adómentes lesz és csak az értékesítést terheli a rendeltetés szerinti tagállam áfája.
2021. július 1-jétől 150 euró belső érték alatt csak akkor helyezhetik más tagállamban a terméket szabad forgalomba, mint a fogyasztás helye, ha az eladó rendelkezik IOSS regisztrációval. IOSS regisztrációs szám hiányában ugyanis a 150 euró alatti termékek vámkezelését a vámhatóság nem végzi el, hanem külső árutovábbítási eljárással átviszik a rendeltetési országba a terméket.
Regisztráció és bevallás az IOSS-ben
Az IOSS a harmadik államból importált termékek távértékesítését terhelő áfa (nem import áfa) kötelezettség teljesítésére szolgál 2021. július 1-jétől. Használatával a termék behozatala, importja – az IOSS-regisztráció vámhatósági ellenőrzése után – adókivetés mellőzésével történik (a behozatal mentes az import áfa alól). A vonatkozó szabályozás alapján (Áfa tv. XIX/B. fejezet) azon küldemények esetében alkalmazható, amelyek belső értéke nem haladja meg a 150 eurót és nem jövedékiadó kötelesek. A Közösségben lévő vámraktárból szabad forgalomba bocsátott termékeknél azonban az importséma nem alkalmazható.
Az importséma alkalmazása nem kötelező, amennyiben viszont az adóalany az IOSS alkalmazását választja, akkor köteles minden, a szabályozás hatálya alá tartozó import távértékesítésre alkalmazni.
Az IOSS rendszerbe bármely adóalany (EU-s és harmadik országos is) regisztrálhat. Harmadik országos adóalanynak viszont csak közvetítőn keresztül van lehetősége bejelentkezni (kivéve a Norvégiában regisztrált adóalanyokat). Közösségi adóalany is választhat közvetítőt, de számára nem kötelező.
A közvetítő egy speciális képviseleti forma, azt a képviselőt jelenti, aki az értékesítő nevében az IOSS-en keresztül teljesíti a kötelezettségeket. A közvetítőnek a jogszabály által meghatározott feltételeknek meg kell felelnie (az IOSS regisztráció tagállamában gazdasági célú letelepedettsége van, megfelel a pénzügyi képviselő kritériumainak, megbízással rendelkezik). Továbbá, a képviselőnek előzetes nyilvántartásba vételi kötelezettsége van, amely során közvetítői azonosítót kap, illetve az IOSS-be is regisztrálnia kell, ahol IOSS azonosítót állapítanak meg számára (ügyfelenként). Az adóalany egyidejűleg csak egy képviselőt bízhat meg, de egy közvetítő több adóalany nevében is eljárhat. A képviselőnek egyetemleges felelőssége van a képviselt adóalannyal.
Az IOSS attól az időponttól alkalmazható, amikor az adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő számára az IOSS alkalmazásához szükséges azonosítószámot megállapították. Visszamenőleges regisztrációra ebben az esetben nincs lehetőség.
Az IOSS-en keresztül havonta kell a bevallási kötelezettséget elektronikusan teljesíteni (nullás bevallást is). Egyebekben (adófizetés, forintösszeg meghatározása, megőrzés stb.) az OSS rendszernél a cikksorozat előző cikkében leírtak az irányadók.
Az importáfa egyszerűsített megfizetése és bevallása (SA)
Az import áfa egyszerűsített megfizetése és bevallása (Special Arrangement, SA) az adóbeszedésre kötelezettre épülő lehetőség a 150 euró belső értéket meg nem haladó küldemények esetében az import áfa rendezésére, ha a szabad forgalomba helyezés a célországban van.
Az egyszerűsített eljárás tehát a termékimport kapcsán fizetendő adó megfizetésére alkalmazható, lényege, hogy a harmadik államból beszerzett termékek után az adót nem a fogyasztó, hanem a megbízásából eljáró adóalany fizeti meg és vallja be. Ezt az adóalanyt tekinti a szabályozás (Áfa tv. XIX/C. fejezet) adóbeszedésre kötelezettnek, aki a címzett megbízásából kezdeményezi a harmadik államból érkező termék szabad forgalomba bocsátását, illetve teljesíti az adófizetési és bevallási kötelezettséget.
Az adóbeszedésre kötelezettek jellemzően a postai, gyorspostai szolgáltatók, akik maguk lesznek kötelesek megállapítani a küldemények import áfáját és azt beszedni a címzettektől. Ha valamelyik postai, gyorspostai szolgáltató ilyen megbízást vállal, akkor ebben a minőségében be kell jelentkeznie az adóhatósághoz. A bejelentés visszavonásig érvényes.
Az egyszerűsített eljárás során az adóbeszedésre kötelezett megbízásának fennállását vélelmezni kell. A vélelem akkor dől meg, ha a címzett a vámáru-nyilatkozat benyújtásáig nyilatkozik arról, hogy nem kívánja megbízni az érintett postát, gyorspostát. A megbízás fennállásán túlmenően az adózó abban az esetben jogosult eljárni adóbeszedésre kötelezettként, ha belföldön nyilvántartásba vett adózó, és a vámjogi szabályok alapján halasztott vámfizetési engedéllyel rendelkezik, továbbá az adóhatóság felé előzetesen bejelenti, hogy az egyszerűsített eljárást kívánja alkalmazni.
Az adóbeszedésre kötelezetteknek az import áfát a saját bevallásukban kell havonta elektronikusan bevallaniuk, és meg kell fizetniük az adóhatóságnak. A bevallási és az adófizetési kötelezettség határideje megegyezik az import vám megfizetésének határidejével.
A bevallásnak tartalmaznia kell a szabad forgalomba bocsátott termékek adóalapját és a termékek után fizetendő adóból a beszedett adó, valamint az adóbeszedésre kötelezettet terhelő adó összegét. A termék adóalapját és a beszedett adót azon naptári hónapról benyújtandó bevallásban kell feltüntetni, amelyikben a vámjogi szabadforgalomba bocsátott termékre jutó adó beszedése megtörtént.
Az alkalmazandó adómérték az egyszerűsített import áfa fizetés keretében minden esetben az adó alapjának 27 százaléka, függetlenül attól, hogy az adott termék belföldi termékértékesítés esetén egyébként kedvezményes adómérték alá tartozna. Az adóalapot pedig a termékimportra vonatkozó szabályok alapján kell megállapítani a vám-árunyilatkozaton feltüntetett ellenértékből kiindulva.
Az adóbeszedésre kötelezettnek a különös szabályozás hatálya alá tartozó ügyletekről nyilvántartást kell vezetnie, amelyet az adófizetési kötelezettség keletkezésének évét követő öt naptári évig meg kell őriznie és kérésre elektronikusan az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére kell bocsátania.
Az SA csak IOSS regisztráció hiányában alkalmazható, a két lehetőség kizárja egymást. Jövedéki termékre és adóalany vevők esetében az SA szintén nem alkalmazható.
Normál vámeljárás
Ha az importot megvalósító távértékesítés során az adóalanyok nem választják sem az IOSS-t, sem az importáfa-fizetés egyszerűsített eljárást (SA-t), az adót a vámhatóság állapítja meg (kivéve, ha az eladó import-önadózási engedéllyel rendelkezik). A 150 euró belső érték alatti termékek esetében az ilyen eljárás során is történtek egyszerűsítések, melyeket szintén érdemes nyomon követni.
A cikk szerzője, Antretter Erzsébet regisztrált adószakértő, a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának igazgatója.
