Az EKAER-biztosíték fizetése alóli mentesülés és az új kötelezetti minőség értelmezése


Az adózók az őket terhelő EKAER-kötelezettség megítélése szempontjából milyen módon mentesülhetnek a biztosíték fizetésére vonatkozó kötelezettségük alól, valamint milyen feltételek mellett, illetve meddig minősülnek új kötelezettnek? Az Adó szaklap szakértőjének válasza.

Releváns jogszabályok:

– 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről

– 13/2020. (XII. 23.) PM rendelet az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről

Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 13/2020. (XII.23.) PM rendelet (a továbbiakban: EKAER rendelet) 17. § (1) bekezdésében foglaltak értelmében biztosítékot köteles nyújtani a belföldi kirakodási (átvételi) címre irányuló közúti fuvarozás esetén a Közösségen belüli termékbeszerzést, illetve az első belföldi általános forgalmi adóköteles – nem közvetlenül végfelhasználó részére történő – termékértékesítést megvalósító adózó. Ugyanakkor a biztosítéknyújtási kötelezettség nem áll fenn az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 3. számú mellékletében felsorolt termékek esetén.

Az EKAER rendelet 18. § (2) bekezdés a)–c) pontja alapján mentesül a biztosítéknyújtási kötelezettség alól az az adózó, ki/amely amellett, hogy nem minősül az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti új kötelezettnek, egyúttal

– Art. szerinti megbízható adózó; vagy

– legalább 2 éve működik és szerepel az állami adó- és vámhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban; vagy

– stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetként csőd-, vagy felszámolási eljárás alatt gazdasági tevékenységet folytat, és egyedi kérelme alapján az állami adó- és vámhatóság vezetője a biztosítékadási kötelezettség alóli mentességét engedélyezte.

Az EKAER rendelet 18. § (3) bekezdése külön rendelkezik arról, hogy a mentesség feltételeinek fennállását az állami adó- és vámhatóság folyamatosan vizsgálja, és ha annak feltételei már nem állnak fenn, akkor az adózó az EKAER-szám megállapítása érdekében köteles az EKAER rendelet 17. § (2) és (3) bekezdése szerint eljárni.

Az Art. 113. § (3) bekezdése kimondja, hogy kockázati biztosítékot köteles fizetni az új kötelezett az Art. végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott Közösségen belüli termékbeszerzés, illetve az első belföldi általánosforgalmiadó-köteles, nem közvetlenül végfelhasználó részére történő termékértékesítés esetén az első bejelentés alkalmával és az első bejelentéstől számított 180. napig teljesített bejelentések esetén vagy az első 10 bejelentés alkalmával is, ha az első bejelentéstől számított 180 napon belül legalább 10 bejelentést nem tett.

Az Art. 113. § (9) bekezdése szerint az Art. 113. §-a alkalmazásában új kötelezettnek minősül az az adózó, aki/amely a tárgyévben és az azt megelőző 2 évben az Art. 113. §-a szerinti bejelentést nem tett, ebben az időszakban általánosforgalmiadó-bevallást nem nyújtott be, ideértve az alanyi adómentességet választó adóalanyt is; valamint, ha az adózó adóbevallás helyett e törvény szerinti nulla adattartalmú nyilatkozatot nyújtott vagy nyújthatott volna be.

Az adózóknak a biztosítéknyújtási kötelezettség alóli mentesülés érdekében együttesen két feltételnek kell megfelelniük: egyrészt az Art. alkalmazásában nem minősülhetnek új kötelezettnek, másrészt pedig az EKAER rendelet 18. § (2) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott valamelyik adózói körbe kell tartozniuk. Az Art. 113. § (3) és (9) bekezdéseiben foglaltakat az új kötelezetti minőség és a biztosítéknyújtási kötelezettség fennállása szempontjából együttesen olyan módon kell értelmezni, hogy az az adózó, aki/amely a tárgyévben és az azt megelőző 2 évben bejelentést nem tett és ebben az időszakban áfabevallást sem nyújtott be, a fenti időszakot követő első bejelentés megtételével új kötelezetté válik, ami az adózó esetében azt jelenti, hogy

– biztosítéknyújtási kötelezettsége keletkezik az első bejelentéstől számított 180 napon belül megtett további bejelentésekre vonatkozóan, vagy ha 180 napon belül nem tesz legalább 10 bejelentést, akkor az általa megtett első 10 bejelentésre vonatkozóan;

– az ezt követően megtett további bejelentésekre vonatkozóan már új kötelezettnek nem minősülő adózóként keletkezhet biztosítéknyújtási kötelezettsége, vagyis az adózó alkalmazhatja a biztosítéknyújtási kötelezettség alóli mentesülésre vonatkozóan az EKAER rendelet 18. § (2) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott szabályokat (feltéve, hogy az azokban meghatározott feltételek valamelyikének megfelel); továbbá

– az adózó akkor válhat ismét új kötelezetté, ha az általa még új kötelezetti minőségben teljesített, biztosítéknyújtási kötelezettséget keletkeztető utolsó bejelentés időpontjának évét, vagy már új kötelezettnek nem minősülő adózóként utoljára megtett bejelentés időpontjának évét követő 2 évben nem tesz újabb bejelentést és áfabevallást sem nyújt be. Vagyis az adózó új kötelezetti minősége leghamarabb a kérdéses utolsó bejelentésekkel érintett évet követő 3. évben állapítható meg ismét, az ebben az évben elsőként megtett bejelentés okán.

A kérdés és a válasz az Adó szaklap 2024/12-13as számában jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (3. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.

2024. december 6.

A civil szervezetekre vonatkozó szabályok a társasági adóban

A civil szervezetek gazdaságban betöltött egyedi szerepére tekintettel, ezen szervezetek társaságiadóalap-megállapítási és -fizetési kötelezettségeit a jogalkotó az általános, valamennyi gazdálkodóra vonatkozó szabályokat szem előtt tartva, de az egyedi sajátosságokat figyelembe véve határozza meg. Írásunkban a civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket és azok gyakorlati alkalmazását ismertetjük, figyelmet fordítva a közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetekre vonatkozó speciális szabályokra is.