Az EKAER és annak adóhatósági ellenőrzése

Szerző: Bardócz Iván
Dátum: 2017. május 23.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szinte alig akad adózó vagy adóalany, akit az EKAER-rendszerhez fűződő kötelezettség ne érintene. Az elmúlt évekhez hasonlóan 2017. évben is az adóhatóság egyik kiemelt ellenőrzési területe az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer, azaz az EKAER területe, tekintettel arra, hogy az EKAER által más adónemekre is rálátással bír az adózók tekintetében (jövedéki adó, népegészségügyi termékadó, környezetvédelmi termékdíj, általános forgalmi adó, foglalkoztatotti bejelentés stb..). Célszerű különös gondot fordítani a cégeknek a bejelentések határidőben történő megtételére, esetleges módosítására, valamint a további adminisztratív előírások teljesítésére, mert ezek hiánya jelentős bírságokat okozhat akár az utólagos ellenőrzés során is. 


Az EKAER lényegében a Közösségen belüli termékértékesítéssel, illetve Közösségen belüli beszerzéssel, valamint az első belföldi általános forgalmi adóköteles termékértékesítéssel összefüggő áruszállítások e-útdíj kamerahálózat segítségével történő nyomon követését, valamint az elektronikusan rögzített egyes fuvarozási adatok alapján működő kockázatelemzési rendszer szerint szervezett ellenőrzést magába foglaló komplex árumozgás ellenőrző rendszer. Magyarországon 2015. március 01-jével került bevezetésre. A kötelezettség jogszabályi alapja az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.), valamint az 5/2015. (II.27.) NGM rendelet, illetve az EKAER működésével összefüggésben a kockázatos termékek meghatározásáról szóló 51/2014. (XI.31.) NGM rendelet.

Mindezek következtében a szállítás adatairól előzetesen bejelentést kell tenni az erre szolgáló felületen (a http://ekaer.nav.gov.hu), a regisztráció mellett. Bejelentésre alapvetően a fuvarozás feladója, illetve a címzettje kötelezett. Nem minden fuvarozást kell bejelenteni, hanem csak az útdíjköteles gépjárművel történő közúti fuvarozást, azaz a 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű közúti fuvarozással járó ügyletek képezik a bejelentésre kötelezett tevékenységi köröket. A jogszabály mindezek mellett rendelkezik a kockázatos termékekről, annak bejelentéséről, esetleges kockázati biztosíték mértékéről is.  Fontos hangsúlyozni, hogy az ellenőrzések időszakát érintő hatályos jogszabályi rendelkezéseket minden esetben figyelemmel kell kísérni. Kiemelendő, hogy az EKAER-re vonatkozó szabályok a belföldön adóregisztrált külföldi adóalanyokra is vonatkoznak. 

Az EKAER-re vonatkozó szabályok bevezetése óta számos esetben módosultak, melyre az EKAER kötelezettség teljesítése, valamint az adóellenőrzések során is figyelemmel kell lenni. Az adóhatóság vizsgálódhat közúti ellenőrzés során, adatgyűjtés, egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló vizsgálatok keretében, valamint utólagos ellenőrzést is végezhet. Adott esetben, ha egyéb kötelezettség elmulasztásának esélye is felmerül, akár társhatóságot is bevonhat a kötelezettség ellenőrzésére (pl. élelmiszerekkel összefüggő ellenőrzések). Közúti ellenőrzés keretében általában a gépjármű vezetőjének igazoltatása mellett, az áruk fizikai és adminisztratív módon történő vizsgálatára, fuvarokmány, CMR, menetlevél, fuvarozási engedély, számla, szállítólevél, áru eredetének vizsgálatára ( pl. jövedéki termék, közösségi áru), esetleges engedélyek (veszélyes hulladék), értékesítésre vonatkozó nyilatkozatok ( humanitárius szervezet nyilatkozata a mentességhez) megfelelőségére, a fuvarozáshoz szükséges EKAER-adatok bejelentésére, útdíj adatok, mérleg adatok valódiságára, az alkalmazottak bejelentésével összefüggő kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére, a gépjárművezetők vezetési és pihenőidejének ellenőrzésére is sor kerülhet. 

 

Helyszíni ellenőrzés során számos egyéb adat, tevékenység és helyszín is vizsgálat alá kerülhet: adózó székhelyének ellenőrzése, szerződések, számviteli bizonylatok, áru tulajdonjogának vizsgálata, számláinak, nyugtáinak vizsgálata, stb.. Több adózót érintő láncolat gyanúja esetén az adóhatóság elrendelheti az érintett szereplők vizsgálatát is. Mindezekből látható, hogy az EKAER számos vizsgálati területet rejt.  Általános forgalmi adót érintően, utólagos ellenőrzések keretében az adott időtartam vonatkozásában – többek között – vizsgálhatja az adóhatóság az áru útját, annak a bevallásban való helyes feltüntetést, helyes elszámolását, a fuvarokmány, számla meglétét, annak kötelező tartalmi elemeit is. 

Az adóhatóságnak mind a bejelentés, mind azok elmulasztása, a bejelentett adatokhoz képest feltárt eltérések esetében kellő körültekintéssel kell eljárnia, illetve fel kell tárnia minden a mulasztás, adateltérés valódi okát, valamint az esetleges mulasztási bírság kiszabása során tekintettel kell lennie a bírságolási szabályzatban írtakra. Érdemes kiemelni, hogy azon adózók esetében is, akik pl. nagyszámú bejelentéseket teljesítenek, a bejelentések során előfordulhatnak hiányosságok, mint pl. a fuvarozó cég gépjárművének rendszámainak bejelentése lemarad vagy elírásra kerül az EKAER szám az igénylésekor, vagy a bejelentett súly, tömeg, nettó-bruttó kg nem egyezik, hibásan kerül bejelentésre.

Olyan is előfordulhat, hogy a fuvarozó lead egy rendszámot a bejelentőnek, amelyet adott esetben rögzítenek is igénylés során, ám a fuvarozó – mindenféle értesítés nélkül- másik járművet küld, de a változtatást nem jelenti bejelentőnek, így a rossz nyilvántartás marad a rendszerben. Sok esetben a fuvarozó rendelkezik módosítási jogosultsággal az EKAER-rendszerben, azonban ennek ellenére a változás nem kerül rögzítésre, pl. a korábban bejelentett rendszám nem kerül módosításra. Az is megtörténhet, hogy az egyszerűsített eljárásban a bejelentő megkérte az EKAER -számot, azonban később kiderül, hogy másik helyre kell(ett) az árut szállítani.  Az egyszerűsített eljárásban viszont nincs mód a fel- és lerakóhelyek módosítására. Arra is akad példa, hogy bizonyos tranzakciótípusok esetében az EKAER-szám nem kerül megigénylésre (pl. ad-hoc beszerzések, tárgyi eszközök stb.). 

Amennyiben a bejelentések nem az Art. vagy 5/2015. (II. 27.) NGM rendeletben (a továbbiakban: Rendelet) meghatározottak szerint történnek, akkor az adóhatóság az Art. 172. § (19a) és (19b) bekezdések alapján, igazolatlan eredetű áru értékének, ill. bejelentett, de nem fuvarozott árunak minősítheti a rakományt és az áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. A megbízható adózói státusz minősége csökkentheti a mulasztási bírság összegét. Az Art. 173. § szerint a fuvarozott termék -a mulasztási bírság mértékéig-  lefoglalásra is kerülhet az adóhatóság által, mely alól a romlandó áruk és az élő állatok kivételt képeznek. A lefoglalt ingóság akár zár alá vételre is kerülhet, valamint adózó költségére az adóhatóság el is szállítathatja és azokat megőrzés alatt tartja.  Amennyiben a címzett pl.  megsérti az EKAER-re vonatkozó jogszabályi kötelezettséget az EU-ból belföldre történő fuvarozás esetén, részére szintén mulasztási bírság szabható ki. 

Amennyiben a szállítmány rendeltetési helyén a fuvarozott terméket a címzettől eltérő személy veszi át, valamint az áru az átvevő tulajdonába kerül és a termék vételára még nem került megfizetésre a címzett részére, akkor az adóhatóság a végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint pénzkövetelés biztosítása iránti intézkedés keretében követelésfoglalást is foganatosíthat az átvevőnél (Art. 145. §).

Mindezek mellett a bejelentési kötelezettség elmulasztása, a foglalkoztatás bejelentési kötelezettség nem teljesítése, bizonylat kiállítási és megőrzési kötelezettség elmulasztása miatt is szankcionálhat az adóhatóság, mely szankcionálási lehetőségek szintén az Art. 172. §-ban kerültek megjelölésre és felsorolásra.

 

A fentiekből látható, hogy az adóhatóság számára az EKAER- vonatkozásában megismert és ellenőrzött adatok más és más adójogi területen is ellenőrzési lehetőséget biztosítanak. Az adóhatósági jegyzőkönyvben írtakat és az esetlegesen határozatban foglaltakat szem előtt tartva az adóalanyoknak a feltárt hibák azonban segítségül is szolgálhatnak az EKAER-t, illetve esetlegesen más adójogi területen lévő belső folyamatok egyszerűsítésére, javítására, valamint a hiányosságok kiküszöbölésére, akár külső szakemberek segítségének igénybe vétele által.

A cikk szerzője dr. Veress Júlia a VGD Hungary Kft. adószakértője és Kuntner Andrea adó partner.
A VGD Hungary Kft. az Adó Online szakmai partnere. 


Kapcsolódó cikkek:


EB: Luxemburg nem támogatta a McDonald’s láncot
2018. szeptember 19.

Luxemburg nem nyújtott tiltott állami támogatást a McDonald's amerikai gyorsétteremláncnak, az Európai Bizottság ezért lezárja az ügyben még 2015-ben indított vizsgálatát - jelentette be szerdán Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztos.

Utalványok áfabeli kezelése – 2019-től előre fizetendő?
2018. szeptember 18.

Az utalványokra vonatkozó egységes európai változtatások 2019. január 1-től Magyarországon is életbe lépnek. Szűk 4 hónap áll a cégek rendelkezésére, hogy utalványokhoz kapcsolódó gyakorlatukat áttekintsék és ha kell módosítsák, hogy az áfakötelezettség változása ne okozzon problémát januártól.

Bevándorlási különadó: a NAV szigorú lesz
2018. szeptember 18.

A NAV szigorúan ellenőrzi a bevándorlási különadóra vonatkozó szabályok végrehajtását, az adóhátralék megtérítésén túl büntetést is kell fizetniük a bevándorlást támogató, de a különadó befizetését elmulasztó szervezeteknek - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Varga: máris jubilál az online számlarendszer
2018. szeptember 17.

Két és fél hónappal július elsejei indulása óta már jubilált is az online számlarendszer, múlt héten beérkezett ugyanis a tízmilliomodik számla az adóhivatalhoz - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter.

Elérkezett a bevándorlási különadó befizetésének határideje
2018. szeptember 17.

A bevándorlási különadóról szóló első bevallást szeptember 17-ig kell benyújtani, és a 25 százalékos mértékű adót is eddig az időpontig kell megfizetni - figyelmeztet közleményében a Pénzügyminisztérium. A különadót a bevándorlást segítő szervezeteknek kell fizetni.