Az ekho változása 2014-től


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény alapelveiben, adómértékben nem változott 2014-től. A magánszemély az ekho-alap összegéből továbbra is 15 százalék ekhót fizet, de ha a magánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas, akkor az ekho mértéke 11,1 százalék. A kifizető az ekhoalap összege után továbbra is 20 százalék ekhót fizet. 2014-től választhatja az ekho szerinti adózást – bizonyos feltételek mellett – a hivatásos sportoló, sportmunkatárs, valamint a sportszakember.


Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulással teljesített adókötelezettség választása továbbra is foglalkozásokhoz kötött. Ez jelenti egyben a legnagyobb hátrányát is.

Az alkalmazók tevékenységi köre (például: akusztikus mérnök, audio-technikai mérnök, hangmérnök, televíziós műszaki adásrendező, könyv- és lapkiadó szerkesztője, újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő, író, képzőművész, iparművész, zeneszerző, zenész, énekes, stb.) 2014-ben sem változott, csupán egyetlen ponton.

2014-től választhatja az ekho szerinti adózást a hivatásos sportoló, sportmunkatárs, valamint a sportról szóló törvény 11/A. §-ában meghatározott sportszakember, feltéve, hogy a magánszemély sportszervezettel vagy a sportról szóló törvény 19. § (3) bekezdése szerinti sportszövetséggel fennálló jogviszonya keretében sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el, és a sportszövetség szabályzata szerint sportszakembernek minősül, vagy a sportszövetség vagy a sportszervezet főállású munkavállalója, a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén feltéve, hogy a sportmunkatárs, sportszakember rendelkezik a jegyzékben meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel.

A sportról szóló 2004. évi I. törvény 11/A.§-a szerint, a sportszakember az a természetes személy, aki a sportoló felkészítésével és versenyeztetésével, vagy egyébként a sportoló sporttevékenysége gyakorlásának biztosításával kapcsolatban – közvetlenül vagy közvetett módon – munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján sportszakmai tevékenységet végez.

A 19.§ (3) bekezdése szerint pedig a sportszövetségek típusai a következők:

  • a) országos sportági szakszövetségek,
  • b) sportági szövetségek,
  • c) szabadidősport szövetségek,
  • d) fogyatékosok sportszövetségei,
  • e) diák- és főiskolai-egyetemi sport sportszövetségei.

2014 előtt is szerepeltek a sportszakemberek az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást választók körében, akik országos sportági szakszövetséggel, vagy országos sportági sportszövetséggel fennálló jogviszonyban dolgoznak.

2014-től kibővült a választásra jogosult sportszakemberek köre az előző kettőn túli sportszövetséggel, sportszervezettel.

Az ekho választásának egy másik fontos feltétele, hogy a magánszemélynek rendelkeznie kell olyan jövedelemmel, amely után az általános szabályok szerint fizeti meg a közterheket (az EGT-államban biztosított személy a magyar személyi jövedelemadót). Ilyen jövedelem lehet:

  • munkaviszonyból származó,
  • egyéni vállalkozóként vállalkozói kivét,
  • társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködés ellenértéke,
  • a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő

magánszemélyként vállalkozási, megbízási szerződés alapján kapott ellenérték, amely nem csak a felsorolás szerinti foglakozásoknak megfelelő tevékenységből származhat, hanem bármely tevékenységgel megszerezhető, ha annak adóját és járulékait az Szja törvény illetve a Tbj. szerint fizeti meg a magánszemély, és a kifizető. (Leegyszerűsítve, a minimumjárulékokat valahol meg kell fizetnie. Munkaviszonyban a minimálbért meg kell kapnia.) A nyugdíjasokra ez a feltétel nem vonatkozik.

Adó-kódex Számvitel 2014

A márciusban megjelenő kiadvány a számviteli változások gyakorlatias, példákkal illusztrált magyarázatait és a hatályos számviteli számviteli törvényt is tartalmazza. Megrendelés itt

Rendelje meg a TB és a Számviteli kódexet együtt, egy kiadvány áráért!

Az ekhót választhatja olyan magánszemély is, aki az Eva-törvény hatálya alá tartozó egyéni vagy társas vállalkozó. Azonban az ekho alkalmazásának rá vonatkozó (bevételi) összeghatárát csökkenteni kell azzal a bevétellel, amelyet az adóévben az egyszerűsített vállalkozói adó alapjába tartozó bevételként kell figyelembe vennie.

Ha az eva alany egyéni vállalkozó a vállalkozási szerződése alapján számlát ad, akkor a számla szerinti bevételre az ekho nem alkalmazható. Ezek régi szabályok.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.