A nemrég elfogadott törvény 2025 és 2028 között fokozatosan bevezeti a kötelező belföldi elektronikus számlázást adóalany-adóalany viszonylatban. Mivel hazánk legjelentősebb gazdasági partnere Németország, érdemes megismerni az új szabályozást.
A német parlament alsóháza tavaly november 17-én elfogadta a „Növekedési lehetőségek, befektetések és innováció megerősítéséről, valamint az adóegyszerűsítésről és adóigazságosságról szóló törvényt” (Wachstumschancengesetz – WtChancenG), amelyet azonban a felsőház nem fogadott el és közvetítőbizottság összehívását kérte. A közvetítőbizottság 2024. február 21-én tárgyalta meg a Növekedési lehetőségek törvényét, és tárgyalási eredményként egy kevésbé radikális változatot fogadott el, amely már a parlament mindkét házán átment, majd hatályossá is vált.
A március 27-én kihirdetett törvény, 2025 és 2028 között fokozatosan bevezeti a kötelező belföldi elektronikus számlázást adóalany-adóalany viszonylatban. Mivel hazánk legjelentősebb Európai Uniós partnere Németország, amelyhez ezer szállal kapcsolódik számos magyar cég, érdemes kitekinteni milyen változások várhatóak a következő években.
Fontos megjegyezni, hogy a német e-számlázási rendszer jelenleg nem tartalmaz (még!) kormányzati előzetes jóváhagyást vagy utólagos elektronikus adatszolgáltatást, csak a vállalatok közötti strukturált e-számlázás használatát írja elő. Valószínűleg ez meg fog változni 2030 körül, amikor az unió digitális átállásra vonatkozó rendelkezései minden területen életbe lépnek.
A növekedési törvény szerint az elektronikus számlák használata kötelezővé válik. A tervezett adatszolgáltatási rendszer előkészületében fontos lépés lesz, hogy az elektronikus számla (E-számla) kötelezően bevezetésre kerül 2025. január 1-jétől. A majdani adatszolgáltatási rendszer építeni fog az Európai Unió Bizottságának „VAT in the Digital Age” néven ismert javaslataira, előírásaira. A kötelező elektronikus számlázási kötelezettség első körben a hazai vállalatok közötti szolgáltatásokra korlátozódik, és ezekben az esetekben a számla címzettjének hozzájárulása nélkül is érvényes lesz.
A kötelezettség azonban nem vonatkozik az alacsony értékű számlákra és a menetjegyekre. Az E-számla bevezetésére széleskörű és mondhatjuk nagyvonalú átmeneti szabályok kerültek megfogalmazásra.
Az „E-számla” jogilag újra meghatározásra került, mint számla, amely strukturált elektronikus formátumban kerül kibocsátásra, továbbításra és fogadásra, amely lehetővé teszi az elektronikus feldolgozását, ami alapvetően megfelel az 2014/55/EU irányelvnek. Az elektronikus számla strukturált elektronikus formátumában megállapodhat a számla kibocsátója és a számla címzettje. A feltétel az, hogy a formátum lehetővé tegye az elektronikus számla törvény által előírt adatainak megfelelő és teljes kinyerését, amely megfelel az előzőben említett európai normának. A törvényindoklás szerint az így kiállított számlák, különösen az EDI eljárásokkal kiállított számlák is megfelelhetnek a formátumkövetelményeknek. A megfogalmazás technológiafüggetlen, és lehetővé teszi az alkalmazását további (beleértve az új) elektronikus számlaformátumokra is.
A változások alapvetően 2025. január 1-jén lépnek hatályba, meghosszabbított átmeneti időszakkal 2025 és 2027 között.
A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.
