Az EU áfa rendszerének átfogó reformja – a közösség értékesítés adómentességének feltételei 2020-tól (2. rész)

A közösségen belüli értékesítések nagy előnye, hogy adóalany vevő esetében a vevő az áfa fizetésre kötelezett, az eladónak így nem keletkezik áfa fizetési kötelezettsége, a vevőnek pedig nem kell áfával növelt ellenértéket fizetnie az eladónak. Ugyanakkor, hiába közösségen belüli az értékesítés, ha valamely feltétel teljesítésének hiánya miatt mégsem kezelhető az ügylet áfamentesen. A mentesség feltételeinek ismerete és betartása tehát kulcsfontosságú mindkét fél számára.

A határon átnyúló, a Közösség más tagállamába irányuló termékértékesítések esetén (bizonyos kivételektől eltekintve) a rendeltetési hely szerinti adózás elve érvényesül, tehát az ügylet után a forgalmi adót a beszerzés országában kell megfizetni. Ha a beszerző egy, a termék feladásától eltérő tagállamban adófizetésre kötelezett adóalany vagy nem adóalany jogi személy, akkor ez – az egyéb feltétek fennállása mellett – azt jelenti, hogy az ügylet a feladási helyen, az értékesítői oldalon Közösségen belüli termékértékesítés jogcímén adómentes; a célországban, a beszerzői oldalon pedig Közösségen belüli termékbeszerzés jogcímén adóköteles. Az ügylet előzőek szerinti adókezelésének biztosítása érdekében az EU áfa irányelv (a Tanács 2006/112/EK irányelve) és ezzel összhangban az Áfa törvény 2020. január 1-jétől új feltételekkel egészült ki.

Jövő év január 1-jétől a termék Közösségen belüli értékesítése, vagyis amikor a terméket az értékesítés következményeként belföldről a Közösség valamely másik tagállamának területére adják fel vagy fuvarozzák el (függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást az értékesítő, a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi), a következő feltételek együttes fennállása esetén áfamentes:

  1. a termék más tagállamba történő feladása vagy elfuvarozása igazolt,
  2. az értékesítés egy másik, adóalanyi minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában eljáró adóalanynak vagy a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek történik,
  3. a 2. pontban meghatározott személy adószámmal rendelkezik a Közösség más tagállamában, és ezt az adószámot közölte az értékesítővel,
  4. az értékesítést teljesítő adóalany az A60-as jelű összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó kötelezettségének hibátlanul és hiánytalanul eleget tesz, vagy igazolja, hogy az összesítő nyilatkozatot érintő mulasztás, hiba vagy hiányosság a jóhiszemű eljárása mellett következett be, és ezzel egyidejűleg az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére bocsátja az összesítő nyilatkozat teljes körű és helyes tartalmának megállapításához szükséges adatokat.

A termék igazolt kiszállítása

A más tagállamba történő kiszállítás igazolásával kapcsolatos tudnivalókat a cikksorozat következő részében részletezzük.

A vevő adójogi státusza

Ahogyan korábban, 2020-tól is szükséges az adómentesség alkalmazásához, hogy a beszerző

  • vagy adóalanynak minősüljön (gazdasági tevékenységet végezzen), aki ilyen minőségében egy másik tagállamban jár el; vagy
  • más tagállamban nyilvántartásba vett, adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek minősüljön.

A fenti feltételeknek az ügylet teljesítésének időpontjában kell fennállnia. Ha a termékértékesítés nem a fent meghatározott személyi körnek történik, annak adóztatására más szabályok vonatkoznak.

A vevő adószáma

2020-tól a Közösségen belüli termékértékesítés adómentességének az is – anyagi jogi – feltétele, hogy a terméket beszerző adószámmal rendelkezzen egy, a termék feladási helyétől eltérő tagállamban. Az adómentesség érvényesítéséhez a vevőnek ezt az adószámot meg kell adnia az értékesítő részére.

Fontos, hogy az adómentességnek csak az a felétele, hogy a vevő az indulási tagállamtól eltérő tagállamban rendelkezzen adószámmal. Ennek a tagállamnak azonban nem kell az érkezési tagállamnak lennie, lehet bármely más az indulási tagállamtól eltérő tagállam.

Az adómentesség céljára csak a közösségi adószám megfelelő, amelyből kiderül, hogy melyik tagállam adta ki, és amelyet az adóalany a VIES rendszerben használ. A belföldi ügyletekhez használt adószám erre a célra nem használható.

Az áfa csoportban lévő cégnek az áfa csoport közösségi adószámát kell megadnia az eladónak, a saját önálló közösségi adószáma nem megfelelő.

Érdemes tudni, hogy nem alkalmazható a mentesség akkor sem, ha a vevőnek az adószám igénylése már folyamatban van, de az adószámot még nem állapította meg az adóhatóság. Ekkor a számlát az eladónak áfásan kell kiállítania, amely korrigálható, amikor az adószám már rendelkezésre áll.

Az adószám közlése

Ha a vevőnek nincs az indulás tagállamától eltérő közösségi adószáma vagy azt nem közölte a vevővel, akkor az adómentességnek legalább egy feltétele nem teljesült, így az nem alkalmazható. Erre tekintettel az eladónak számlájában áfát kell felszámítania, amit a költségvetés felé meg kell fizetnie. Az adómentesség alkalmazásához az értékesítőnek így érdemes minden tőle észszerűen elvárható intézkedést megtennie, hogy a vevő adószáma a rendelkezésére álljon. Célszerű lehet ezért már a szerződésben kikötni annak vevő általi közlését, illetve annak módját.

Arra vonatkozóan, hogy a vevő hogyan közölje az eladóval az adószámát, nincs semmilyen formai előírás (pl. speciális dokumentum), az a felek megállapodásától függ. A közlés megtörténtének igazolására az is megfelelő, ha az adószámot az értékesítő a számlán szerepelteti. Ha az eladónak a vevő adószáma bármilyen módon a rendelkezésére áll és feltüntette azt a kiállított számlán, akkor úgy kell tekinteni, hogy a vevő közölte az adószámát az eladóval, a közlés pontos módját nem szükséges közölni, illetve bizonyítani az adóhatóság felé.

Ha az eladó a számla kiállításakor nem ismeri a vevő adószámát, akkor az adómentesség nem alkalmazható. Ha viszont az adószámot a vevő később mégis közli (feltéve, hogy az adószám érvényes volt az adókötelezettség keletkezésének időpontjában), és az adómentesség valamennyi egyéb feltétele is teljesül, nincs akadálya annak, hogy az értékesítő az ügyletet utóbb adómentesen kezelje a szükséges korrekciók elvégzése mellett.

Összesítő nyilatkozat

A Közösségen belüli termékértékesítés esetén az adómentesség nem alkalmazható, ha az értékesítő adóalany a termékértékesítést nem vagy nem megfelelően tüntette fel az összesítő nyilatkozatában (A60-as nyomtatvány).

Ha egy ellenőrzés keretében az adóhatóság feltárja, hogy valamelyik ügyletet az adóalany az összesítő nyilatkozatában nem, vagy nem megfelelően szerepelteti (például téves adószámot vagy összeget adott meg), az adómentességet megtagadja. Ugyanakkor ilyen esetben az adóalanynak lehetősége van arra, hogy az összesítő nyilatkozatot pótolja, illetve a helyes adatoknak megfelelően módosítsa, ezáltal az adómentesség feltételeinek eleget tegyen, feltéve, hogy az adóalany igazolni tudja, hogy a mulasztás, hiba, hiányosság a jóhiszemű eljárása mellett következett be.

A jóhiszemű eljárás ebben a körben azt jelenti, hogy az adóalanyt nem csalárd szándék vezérelte a mulasztása, illetve a hiba elkövetése során (pl. elírás, elütés, a számok felcserélése, rossz időszakban szereplő ügylet). Ilyen esetben, ha azt az adóalany igazolni tudja, hogy a hiba véletlen tévedés következménye, akkor az ügylet adómentességét az adóhatóság elfogadhatja, de minden ilyen esetet egyedileg mérlegel.

Ha az adóalany az ellenőrzés megkezdését megelőzően saját maga észleli, hogy az összesítő nyilatkozat benyújtása elmaradt, vagy azt hiányosan, hibásan töltötte ki, azt minden további igazolás nélkül pótolhatja, módosíthatja.

A cikk szerzője Antretter Erzsébet, regisztrált adószakértő, a a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának szenior menedzsere.



Kapcsolódó cikkek:


Az EU áfarendszerének átfogó reformja–1. rész
2020. október 8.

A hozzáadott-érték adó – az egyszerűség kedvéért hívjuk áfának – az egyik legjelentősebb költségvetési forrás az Európai Unió tagállamaiban. Az áfacsalások miatt be nem folyt bevételek így igen érzékenyen érintik a tagállamok kormányait. Mint ismert, az Európai Unió évek óta készül az áfarendszer átfogó reformjára, melynek egyik kiemelt célja az adórés csökkentése, az adócsalások, különösen a határon átnyúló közösségi ügyletekkel kapcsolatos adóelkerülés, illetve a körhintacsalások elleni küzdelem.