Az eva-alanyok legfontosabb áfa-vonatkozásai I.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az áfatörvény 3. § a) pontja szerint azok az adóalanyok, akik adókötelezettségüknek az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint tesznek eleget, nem lesznek az áfa alanyai. Ez azonban nem ilyen egyszerű, hiszen ha az Eva törvény mégis arról rendelkezik, hogy adott ügylet vonatkozásában alkalmazni kell az Áfa törvényt, akkor számos értelmezésre szoruló helyzettel találkozhatunk a mindennapokban. Ezek közül néhánnyal foglalkozunk a következő cikkekben.
Az adózó áfa-alanyisága akkor szűnik meg, amikor bejelentkezik az EVA hatálya alá, az áfa-alanyiság megszűnéséhez kapcsolódóan keletkező áfa-fizetési kötelezettségét az EVA hatálya alá történő bejelentkezése napját is magába foglaló adómegállapítási időszakról benyújtott áfa-bevallásában kell szerepeltetnie és a bevallás benyújtására előírt időpontig megfizetnie.
Milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet az adóalanynak? Ha például a bejelentés évében tárgyi eszközt szerzett be, vagy arra előleget fizetett, akkor adófizetési kötelezettsége keletkezik. A tárgyi eszközökbe az ingatlant is beleértjük. Itt azt a speciális szabályt kell alkalmazni, amelynek keretében a korábban levont adót arányosítani kell a rendeltetésszerű használatbavétel időpontjától számított még hátralévő időtartamra vonatkozóan. „Sima” tárgyi eszköz esetén 60 hónap a figyelési időszak, míg ingatlan típusú tárgyi eszköz esetén 240 hónap a figyelési időszak. A beszerzés hónapja beleszámít a 60/240 hónapba. 
A másik leggyakoribb eset, ami miatt adófizetési keletkezik az áttérő adóalanynak, ha a vagyon egy részét kivonja a bevételszerző tevékenysége alól, ilyenkor az áfa-alanyként beszerzett termék után fizetendő adója keletkezik. Nagyon fontos figyelemmel lenni arra az általános szabályra, ha a beszerzéskor keletkezett áfa-t az adóalany nem helyezte levonásba, akkor nem is keletkezik adófizetési kötelezettsége a kivonáskor, ellenkező esetben megvalósulna a kétszeres adóztatás. Az áfa alapját a vállalkozásból kivont terméknek a teljesítéskor (pontosabban, amikor a vállalkozásból kivonja) megállapított beszerzési ára vagy az ahhoz hasonló termék teljesítéskor megállapított beszerzési ára, ilyen ár hiányában a kivonás időpontjában megállapított előállítási költsége képezi, melyet a termékre vonatkozó adómérték alkalmazásával megállapított adó terhel.
Milyen más áfa-fizetési kötelezettség terheli az eva alanyát? Áfa-fizetési kötelezettség keletkezik termékimport esetén is. Az importot terhelő áfát a NAV határozatban állapítja meg (veti ki). Amit termékimport esetén nagyon fontos figyelembe venni, hogy az eva-alanyiság időszakában keletkezett importáfa-t nem vonhatja le az eva alanya, illetve ha később visszatér az áfa hatálya alá, akkor utólag sem gyakorolhat áfa-levonási jogot. Ha a vámhatóság nem kivetéssel állapítja meg az importáfa-t, akkor az adókötelezettséget önadózás útján kell rendezni vagy az eva-bevallásában vagy speciális ún. 86-os bevallásban kell szerepeltetni.
Az áruk Közösségen belüli kereskedelme során különös szabályokat enged alkalmazni néhány adóalanynak, akiket speciális beszerzői körként említenek mind a szakirodalomban, mind a gyakorlatban dolgozó szakemberek. A speciális beszerzőknek azt a kedvezményt adja a hatályos Áfa törvény, hogy nem kell a saját országában érvényes adómértéket felszámítania az ügylet során, hiszen 10.000 euró alatt (2.500.000 Ft) ha Közösségen belül szernek be terméket, akkor az értékesítő adóalany az ügylet során alkalmazhatja a saját országában, adott termékre előírt adókulcsot. Tekintettel arra, hogy Magyarországon a legmagasabb az unióban az általános adókulcs, ezért ez valódi segítség a speciális vevői körbe tartozóknak, amibe az eva alanyok is beletartoznak.
Az eva-alanynak be kell jelentenie az adóhatóságnak, ha a Közösségen belüli beszerzéseinek nettó értéke a 2,5 millió forintot meghaladta. A bejelentési kötelezettség akkor keletkezik, mielőtt az az ügylet teljesül, amivel a 2,5 millió forintos értékhatárt átlépi. A bejelentés következtében az adóhatóság közösségi adószámot állapít meg az adóalany részére, amit használnia kell és adófizetési kötelezettsége fog keletkezni. Ilyen esetben is 86-os bevalláson fogja bevallani az adókötelezettségét, az összesítő jelentéssel egyetemben.
A 10.000 eurós értékhatár egy küszöb, aminek az átlépéséhez a jogalkotó kötelezettséget alapított meg, de ez nem jelenti azt, hogy önkéntesen – saját döntés alapján – ne dönthetne úgy egy eva alany, hogy már az első beszerzésétől kezdve közösségi adószámmal felvértezve kívánja az ügyleteit kezelni. Ilyen esetben a közösségi adószámot a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig tett bejelentéssel kérheti, hogy a NAV közösségi adószámot állapítson meg a számára.
Ha egy adóalanynak nem a fenti okokból kifolyólag, de van közösségi adószáma és azt használja Közösségen belüli kereskedelem során, akkor is keletkezik áfa-fizetési kötelezettsége, amelyet a már sokszor hivatkozott 86-os bevallásban kell bevallania.
A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.
