Az iparűzési adó bevallása a 2017-ben kezdődő adóévre


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Írásunk az állandó jellegű iparűzésiadó-kötelezettség adóévi bevallásához – például a bevallási határidő, a bevallás-benyújtás módjai és csatornái, a székhely és a telephely beazonosításához – nyújt részletes iránymutatást, továbbá két példán keresztül bemutatja az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összegének nettó árbevételből való korlátozott levonhatóságát, egyrészt az általános szabályozás, másrészt a kapcsolt vállalkozásokra irányadó speciális szabályok alapulvételével.


1. Az eljárási kötelezettség jogszabályi alapja

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 271. § (7) bekezdése szerint az adózónak az e törvény hatálybalépését követően, a hatálybalépést megelőző időszakra teljesítendő – többek között – adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési kötelezettségét a 2017. december 31. napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.

Az idézett szabályozás értelmében a 2017-ben kezdődött adóévi iparűzésiadó-kötelezettség teljesítésével összefüggő – 2018. január 1-jét követő időszakra eső – eljárási kötelezettségek (az adó megállapítása, bevallása és megfizetése) tekintetében az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: 2003-as Art.) szabályait kell alkalmazni. Ez azt is jelenti, hogy naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózónak a 2017. év közben kezdődő üzleti éve első napján (például március 1-jén) hatályos eljárási törvény alapján kell teljesítenie eljárási kötelezettségeit, így az előlegfizetési időszakra vonatkozó adóelőlegek megállapítását, illetőleg ezen adóév utolsó hónap 20-áig esedékes adóelőleg-kiegészítési kötelezettségét is.

2. Bevallási határidő

A 2017-ben kezdődött adóévi iparűzésiadó-kötelezettségéről mind a naptári évvel azonos üzleti évet, mind a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak – a 2003-as Art. 32. § (1) bekezdés első mondata, illetve 6. számú melléklet 3/a) pontja alapján – az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell adóbevallását benyújtania az önkormányzati (települési, fővárosban a fővárosi) adóhatósághoz. Így a naptári évvel azonos üzleti éves adózó a 2017. adóévéről szóló bevallását 2018. május 31-éig nyújthatja be késedelem nélkül.

Az előző főszabálytól eltérően, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) alapján a tételes iparűzésiadó-alap szerint adózó kata-alanynak a 2017. adóévről szóló bevallását 2018. január 15-éig kellett benyújtania, feltéve, hogy ezen eljárási kötelezettség-teljesítés feltételei fennállnak [Htv. 39/B. § (6) bekezdés b) pont].

3. A bevallásbenyújtás módjai és lehetséges csatornái

Az adózó, illetve az általa meghatalmazott képviselője szabadon dönt arról, hogy a 2017. adóévi iparűzési adó bevallását az állami adóhatósághoz vagy a székhelye, telephelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz nyújtja be. Mindez azt is jelenti, hogy az adózó a benyújtott adóbevallását csak azon „csatornán” tudja kijavítani vagy önellenőrzéssel helyesbíteni, amely „csatornán” (állami vagy önkormányzati adóhatóság) azt beküldte.

3.1. Bevallás az állami adóhatóságon keresztül

Az adózó a 2017-ben kezdődött adóévi iparűzési adóról szóló bevallási kötelezettségét – ideértve az adóbevallás kijavítását és önellenőrzéssel való helyesbítést – az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet (a továbbiakban: 35/2008. PM rendelet) 23. melléklete szerinti nyomtatványon, az állami adóhatóságon keresztül elektronikus úton, az általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program használatával is teljesítheti (Htv. 42/D. §).

Az adózónak vagy az általa meghatalmazott személynek (képviseleti jogosult) az adóbevallást a vállalkozó székhelye és telephelye(i) szerinti – az adónemet működtető – településenként (mindegyik településre önállóan) kell elkészítenie, és az állami adóhatóság által létrehozott elektronikus nyomtatványon benyújtania. Az elektronikus bevallást támogató számítógépes rendszer az esetleges számítási hibákat, a bevallás egyes sorai közti logikai összefüggések esetleges figyelmen kívül hagyását jelzi. Az említett hibákat célszerű javítania a bevallás készítőjének akkor is, ha az állami adóhatóság az ilyen bevallást is továbbítja az illetékes önkormányzati adóhatóságnak.

Az iparűzési adóban változatlanul az önkormányzati adóhatóság látja el az adóhatósági feladatokat, az állami adóhatóság a hozzá beérkező bevallásokat csupán továbbítja. Ez azt is jelenti, hogy a bevallás kitöltéséhez, annak utólagos kijavításához, esetleg önellenőrzéssel való helyesbítéséhez kizárólag az önkormányzati adóhatóság nyújt segítséget.

A bevalláskitöltést támogató számítógépes rendszer tartalmazza a települési adómértéket, azonban az nem tekintendő hivatalos adatnak, ezért kétség esetén érdemes megkeresni az önkormányzati adóhatóságot. Az adó mértékéről, mentességről, kedvezményről, valamint az önkormányzati adóhatóság elérhetőségi adatairól az önkormányzat honlapján vagy a Magyar Államkincstár e célra fenntartott honlapján (hakka.allamkincstar.gov.hu) lehet tájékozódni.

Az adózó meghatalmazottja akkor jogosult az állami adóhatóságon keresztül az iparűzésiadó-bevallás benyújtására, ha az állami hatóság hatáskörébe tartozó valamely közteherrel kapcsolatos eljárási kötelezettségteljesítéssel összefüggésben érvényes (állandó meghatalmazással) képviseleti jogosultsággal (EGYKE rendszerében nyilvántartott) rendelkezik, azaz az állami adóhatóság előtti eljárásra jogosult. Előfordulhat, hogy az adózó képviseletére az állami adóhatóság előtti eljárásban, illetőleg az önkormányzati adóhatóság előtti eljárásban más-más személy jogosult, ez azonban az előbbi képviselő állami adóhatóságon keresztül történő iparűzésiadó-bevallás benyújtásának jogszerűségét nem érinti.

A Htv. 42/D. § (3) bekezdése külön rendelkezik arról, hogy az állami adóhatósághoz határidőben benyújtott iparűzésiadó-bevallást az önkormányzati adóhatóságnál teljesítettnek kell tekinteni. Ezen szabályozás mindösszesen a határidő megtartására vonatkozó joghatásról rendelkezik, amely azonban nem mentesíti az adózót vagy az adóbevallást ellenjegyző meghatalmazottat a hiányos vagy bevallási hiba kivételével hibás bevallás – első adóhatósági hiánypótlási felhívás ellenére a hiátus pótlásának említett hiba kijavításának elmaradása – miatt kiszabható mulasztási bírság alól. Így például hiányos a bevallás akkor, ha az adózó az adótényálláshoz szükséges betétlapokat a Főlap mellett nem nyújtja be, vagy az előlegfizetési időszakra előleget nem rögzít a Főlap VIII. pontjában.

A 2017. adóévre irányadó nyomtatvány és a kitöltési útmutató a nav.gov.hu honlapon a Letöltések/Nyomtatványkitöltő programok menüpont alatt érhető el a nyomtatvány számára történő keresés útján.

[htmlbox felteteles_adomegallapitas]

 

3.2. Bevallás közvetlenül az önkormányzati adóhatósághoz

Ha az adózó nem él az adóbevallás állami adóhatóságon keresztül való benyújtásának lehetőségével, akkor ezen eljárási kötelezettségét közvetlenül az önkormányzati adóhatósághoz köteles teljesíteni.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 1. § 23. pontja szerinti gazdálkodó szervezetnek minősülő adózó (ide tartozik az egyéni vállalkozó is) az Eüsztv.-ben meghatározott módon, azaz elektronikus úton köteles kapcsolatot tartani az önkormányzati adóhatósággal.

Az egyéni vállalkozók kapcsán megjegyezzük, az Eüsztv. alkalmazásában kizárólag az a magánszemély tekintendő egyéni vállalkozónak, aki az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásában (a továbbiakban: EVNY-ben) is ekként szerepel (www.nyilvantarto.hu/evny-lekerdezo/).

Az Eüsztv. 9. § (1) bekezdése alapján a gazdálkodó szervezet elektronikus ügyintézésre kötelezett az elektronikus ügyintézést biztosító szervek – jelen esetben a helyi önkormányzat jegyzőjének – feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben, így iparűzésiadó-ügyben is.

A hivatkozott jogszabályhelyek értelmében az Eüsztv. szerinti gazdálkodó szervezet a 2017. adóévi iparűzésiadó-bevallását az önkormányzati adóhatóság által (a 35/2008. PM rendelet szerint) rendszeresített nyomtatványon (ha az adott önkormányzatnál létezik e-ügyintézés, akkor az ott biztosított elektronikus felületen, ha esetleg nem, akkor az ún. e-papír rendszer segítségével) köteles teljesíteni.

a) Az Eüsztv. szerinti elektronikus ügyintézésre kötelezett

–   a gazdálkodó szervezet – ide nem értve a lakásszövetkezetet, valamint az adószámmal nem rendelkező alapítványt és egyesületet és az EVNY-ben nem szereplő egyéni vállalkozót – elektronikus ügyintézését

=   a cégkapuja vagy,

=   ha az önkormányzati adóhatóság 2017. december 31-éig is biztosított elektronikus ügyintézést és a gazdálkodó szervezet képviselőjéről olyan nyilvántartást vezet, mely alapján az adózó és annak képviselője egyértelműen beazonosítható, akkor – 2018. december 31-éig – az Eüsztv. 108. § (6a) bekezdése alapján a törvényes képviselőjének KÜNY-tárhelye (korábbi elnevezés szerint ügyfélkapu);

–   az ENYV adatbázisában szereplő egyéni vállalkozó KÜNY tárhelye

útján tart kapcsolatot az önkormányzati adóhatósággal.

Ezen adózói csoportba tartozó jogalany az önkormányzati adóhatósághoz elektronikus úton köteles benyújtani az iparűzési adóban az adóévi adóbevallásán túl az adóévi előlegkiegészítésről szóló bevallását, az adókötelezettsége településen való keletkezésével összefüggő bejelentkezését, illetve változásbejelentését, továbbá az adónemhez kapcsolódó jogorvoslati, adómérséklési, fizetési könnyítés iránti és adóigazolás kiállítására irányuló kérelmét is.

Amennyiben a gazdálkodó szervezetnek minősülő jogalany az iparűzési adóban adóévi adóbevallását (mely az Art. szerint végrehajtható okirat), valamint a jogorvoslati kérelmét nem az Eüsztv.-ben meghatározott módon, hanem például papír alapon vagy szkennelés után e-mailben nyújtja be, akkor – az eljárási kötelezettség „nem jogszerű” teljesítése miatt – ahhoz joghatás nem fűződik.

b) Az Eüsztv. szerinti elektronikus ügyintézésre (e-bevallásra) nem kötelezett

–   a természetes személy;

–   a lakásszövetkezet, az adószámmal nem rendelkező egyesület és alapítvány;

–   a 600 ezer forint éves árbevételt meghaladó – a Htv. alkalmazásában vállalkozónak minősülő – mezőgazdasági őstermelő; továbbá

–   az EVNY-ban nem szereplő, azonban a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozónak (így a Htv. alkalmazásában iparűzésiadó-alanynak) minősülő közjegyző, egyéni ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő, önálló bírósági végrehajtó, szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező személy,

továbbra is – főszabályként – papír alapon tarthat kapcsolatot az önkormányzati adóhatósággal, azaz e jogalanyi körbe tartozó iparűzésiadó-alany változatlanul papír alapon nyújthatja be az önkormányzati adóhatósághoz iparűzési adóbevallását.

Ekkor az adózó a 35/2008. PM rendelet szerinti „központi” nyomtatványon vagy az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon teljesíti eljárási kötelezettségét. A „központi” bevallási nyomtatvány jogtárból letölthető, vagy a 35/2008. PM rendelet 18. melléklete alapján – kizárólag változatlan szerkezetben és tartalommal – azt az adózó „word” formátumban előállíthatja. Ekkor az adózónak a nyomtatványon rögzítenie kell

–   annak az önkormányzatnak az elnevezését, amelynek adóhatóságához a bevallást benyújtja,

–   azt az adóévet, amelyre a bevallás vonatkozik, továbbá

–   az adóévre vonatkozó adómértéket.

Ezen adózói csoportba tartozó adózó azonban dönthet úgyis, hogy elektronikus úton tart kapcsolatot az önkormányzati adóhatósággal, feltéve, hogy megfelelő tárhellyel és azonosítási szolgáltatással rendelkezik.

Az adózó részéről az elektronikus kapcsolattartás igénybevétele megtörténhet:

–   az önkormányzati adóhatóság által fenntartott űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatáson (ÁNYK nyomtatvány, HAIR-nyomtatvány vagy ASP szakrendszer elektronikus ügyintézési felülete) keresztül, vagy

–   amennyiben az önkormányzati adóhatóság űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatást nem tart fenn, akkor az ún. e-papír rendszer segítségével. (Ezen esetben szükséges, hogy az adózónak vagy képviselőjének legyen KÜNY tárhelye).

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

4. Mely településre kell adóbevallást benyújtani?

A helyi adókról szóló törvény alkalmazásában a vállalkozót a székhelye, telephelye szerinti önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jellegű iparűzésiadó-kötelezettség. Az adózónak minden olyan magyarországi önkormányzat illetékességi területén (településen) állandó jellegű iparűzésiadó-kötelezettsége, s így az annak részelemét képező bevallásbenyújtási kötelezettsége áll fenn, amely az adónemet a 2017. naptári évben (bármely időszakra) működtette. [A vállalkozónak azon (közel 400) településre, amelynek önkormányzata nem vezette be az iparűzési adót, valamint a külföldi telephelyre (Magyarországon kívül telephelyek összessége) nem kell adóbevallást benyújtania.]

4.1. Székhely

Székhelynek minősül

–   belföldi szervezet esetében az alapszabályban (alapító okiratban), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban) feltüntetett hely;

–   az egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában ekként feltüntetett hely;

–   magánszemély (pl. őstermelő, családi gazdálkodó) esetében a lakóhely;

–   külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt hely;

–   a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződéssel létrejött vagyontömeg mint adóalany esetén a bizalmi vagyonkezelő székhelye, lakóhelye (Htv. 52. § 41. pont).

Fontos összefüggés, hogy a székhely szerinti településen megvalósuló állandó jellegű iparűzésiadó-kötelezettség szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a székhelyen folyik-e szűkebb értelemben vett vállalkozási tevékenység: az adókötelezettség akkor is fennáll, ha például a székhely mindösszesen levelezési címként szolgál, vagy a székhelyet más vállalkozás székhely-szolgáltatásként bocsátja az adóalany rendelkezésére, ekkor a székhely címe szerinti helyen nem zajlik (rendszeres) üzletvezetés.

[htmlbox art_tukor]

 

4.2. Telephely

4.2.1. „Általános” telephely

A Htv. 52. § 31/a) pont első fordulata szerint általános telephelynek tekintendő az adóalany olyan állandó üzleti ingatlana – függetlenül a használat jogcímétől –, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat. A hivatkozott jogszabályhely második fordulata bizonyos üzleti létesítményeket kifejezetten telephelynek minősít. A definícióban példálózó jelleggel felsorolt üzleti létesítmények mindegyike (pl. gyár, üzem, raktár, szélerőmű, iroda, bérbe adott ingatlan) ab ovo telephelyet keletkeztet a vállalkozó számára.

A telephely-definícióból, illetve az ott felsoroltak jellegéből következően – a felsoroltakon túlmenően – telephely továbbá minden olyan üzleti létesítmény is, amely együttesen teljesíti az alábbi feltételeket:

–   az adóalany tulajdonában, birtokában, használatában van, azaz az adózó jogosult – ellenérték fejében vagy anélkül – rendelkezni azzal;

–   az ingatlanjellegű (épület, építmény, telek);

–   ott folyik vállalkozási tevékenység (az adóév bármely időszakában, a vállalkozási tevékenység kifejtésében közvetlenül vagy közvetetten megvalósul a részvétel); és

–   ott a vállalkozó munkavállalója, alkalmazottja – munkarend szerint, „állandó” jelleggel – munkát végez, vagy – telephelyen kívüli munkavégzés esetén – onnan munkát végezni indul.

A törvény szerinti telephely nem feltétlenül azonos a cégjegyzékben vagy az az egyéni vállalkozókról vezetett nyilvántartásban szereplő telephellyel. A helyi adókról szóló törvény telephely-fogalma ugyanis eltér a cégtörvény telephely-fogalmától, ezért egy helyi adókról szóló törvény szerinti telephely lehet cégjegyzékben bejegyzett, illetőleg abban nem szerepelő telephely, és mindez fordítva is igaz. Az egyéni vállalkozó esetén a róluk vezetett nyilvántartásban feltüntetett ingatlancím szintén nem eredményez automatikusan helyi adó szempontjából telephelyet.

4.2.2. Sajátos telephelyek

a) Építőipari tevékenység végzése esetén

Ha a vállalkozó adóéven belül megszakításokkal vagy folyamatosan 180 napot meghaladóan vagy előreláthatóan meghaladóan, olyan önkormányzat illetékességi területén végez építőipari tevékenységet (Htv. 52. § 24. pont), illetve kutat vagy tár fel természeti erőforrást, ahol nincs székhelye és a 4.2.1. pont szerinti „általános” telephelye, akkor e tevékenységvégzés időtartama telephelyet keletkeztet számára.

b) Távközlési szolgáltatást nyújtó vállalkozás esetén

A helyi adókról szóló törvény alkalmazásában távközlési tevékenységet végző vállalkozónak az tekinthető, amely a TEÁOR’08 szerint a 61. ágazatba sorolt tevékenységet végez, s az adóévet megelőző adóévi számvitelről szóló 2000. év C. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti nettó árbevételének legalább 75 százaléka távközlési tevékenységből származik (Htv. 52. § 63. pont).

Az ún. vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó telephelye (2017. adóévben) azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az adóév első napján utólag fizetett díjú vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének számlázási címe található. A vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozó telephelye pedig azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az adóév első napján – az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti – előfizetőjének távközlési szolgáltatást nyújt. A vezetékes távközlési szolgáltató esetén a szolgáltatásnyújtás tényleges helye minősül tehát telephelynek. Ha a távközlési tevékenységet végző vállalkozó vezetékes távközlési szolgáltatás mellett vezeték nélküli távközlési tevékenységet is végez, akkor az utóbbi tevékenysége vonatkozásában telephely azon önkormányzat illetékességi területe, ahol a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének az adóév első napján a számlázási címe található.

c) Villamosenergia-, illetve földgázszolgáltatást nyújtó vállalkozás esetén

A villamos energia vagy földgáz egyetemes szolgáltató, valamint a villamosenergia-, földgázkereskedő esetén azon önkormányzat illetékességi területe tekintendő telephelynek, ahol a végső fogyasztó/felhasználó számára a villamos energia, a földgáz értékesítése zajlik, a villamosenergia- vagy földgázelosztói engedélyes esetén pedig az a település, ahol a végső fogyasztónak a villamos energia, földgáz elosztása történik (azaz, ahol az elosztói engedélyes vezetéke van).

Ezen adózói kör esetén a végső fogyasztók helye szerinti település a 2017. adóévben akkor tekinthető telephelynek, ha a jogalany 2016. adóévi – vállalkozás szintjén képződött – nettó árbevételének legalább 75 százaléka villamos energia, földgáz végső fogyasztók részére történő értékesítéséből, illetőleg elosztásából származott.

d) Bizalmi vagyonkezelés

A Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződéssel létrejött vagyontömeg, mint adóalany esetén telephelynek minősül a vagyontömegben lévő, a vagyonkezelő által hasznosított ingatlan, azaz a bizalmi vagyonkezelő által kezelt (vállalkozási célra használt/hasznosított) ingatlan fekvési helye szerinti településen a vagyonkezelőnek telephelye képződik.

 

Dr. Kovács Attila az Adó szaklap 2018/5 számában megjelent cikkéből megtudhat mindent az adóalap megosztásáról, a korlátosan levonható nettóárbevétel-csökkentő tételekről és a szétválással létrejött kapcsolt vállalkozások adóalap-megállapításáról is.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 18.

Még mindig sokan nem rendelkeznek adójuk 1+1 százalékáról

Március 15. után elérhetőek lesznek az előkészített adóbevallások. Felajánljuk az adónk 1+1%-át, vagy veszni hagyjuk? Az 1+1%-on túl mennyit és hogyan adományozunk évközben? A nők vagy a férfiak adományoznak inkább?

2024. március 18.

NAV-Figyelő, 11. hét: Elérhetők a 2023-as bevallás-tervezetek

A NAV közzétett az előző évekhez hasonlóan egy gyakori kérdések kiadványt az SZJA-bevallásokról, melyekben a magánszemélyek segítséget kaphatnak arról, hogy miként kell kitölteni a bevallást, valamint, hogy egyes jövedelmek miként adóznak.

2024. március 18.

Niveus: Házon belüli flottakezelővel spórolhatnak adót a cégek

A személyautók beszerzéséhez kapcsolódó áfa visszaigénylése az általános szabályok szerint tilos, így sok vállalkozás esetében merül fel az a kérdés, hogy érdemesebb-e inkább operatív lízing vagy tartós bérlet keretében beszerezni a céges autókat. Ezzel megnyílik az áfa legalább részleges levonásának lehetősége, ami azonban értelemszerűen azzal jár, hogy a lízingbe, bérletbe adó vállalkozás működésének, profitjának költségét is ki kell fizetnie a vállalkozásnak. Nehezebb gazdasági helyzetben erre lehet megoldás, ha a cégcsoporton belül alakítanak ki egy erre szakosodott flottakezelő vállalkozást – hívta fel a figyelmet a Niveus Consulting Group.