Az ombudsman szerint alkotmányellenes a vagyonadó törvény


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Dr. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint az egyes nagy értékű vagyontárgyak adójáról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény több eleme felveti az alkotmányellenesség gyanúját, ezért beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz.

Az adóalap kiszámítása és bevallása

A biztos szerint problémát okoz a forgalmi értéken alapuló adóalap meghatározásában, hogy a törvény semmilyen fogódzót nem ad sem az adóalany, sem az adóhatóság számára egy adott ingatlan tényleges forgalmi értékének meghatározásához. Ugyanakkor adóbírsággal és késedelmi pótlékkal rendeli szankcionálni, ha a bevallásban az adózó – akár tévedésből is – a forgalmi értéket, ezáltal az adóalapot 10%-ot meghaladó eltéréssel adná meg. Az adóhatóságnak a törvény gyakorlatilag korlátlan mérlegelési jogot biztosít, az adóalap meghatározásának bizonytalan volta ezért súlyosan sérti a jogbiztonság követelményét.

Komoly aggályokat vet fel, hogy az adóalany akkor is köteles bevallást tenni, ha álláspontja szerint lakóingatlanjának tényleges forgalmi értéke nem haladja meg a mentességi határt jelentő 30, illetve 15 millió forintot. A biztos úgy látja, hogy a rendelkezés legalább kétféle módon értelmezhető. Az egyik szerint az adóalany ugyan köteles bevallást tenni, de abban eltérhet a melléklet szerinti számított értéktől. A másik értelmezés szerint a bevallásban a számított értéktől nem lehet eltérni. A rendelkezés félreérthetően van megfogalmazva, ami nem felel meg a normavilágosság követelményének és ezáltal sérti jogállamiság elvét.

Az adó arányossága

Az adó arányosságával kapcsolatban Szabó Máté rámutatott arra, hogy a tulajdonosok adófizetési kötelezettsége a jogalkotó szándéka szerint csak a tulajdoni hányaduk arányában áll fenn, de az elv nem érvényesült a mentességi szabályok megalkotása során. A törvény rendelkezései a mentességet kizárólag az ingatlan értékéhez kötik és nincsenek figyelemmel arra, hogy az adott ingatlannak hány tulajdonosa van, így egy nagyobb értékű ingatlan kisebb arányú résztulajdonosa adófizetésre kötelezett lehet, szemben egy olyan adóalannyal, aki azonos értékű tulajdonnal rendelkezik egy kisebb, már mentességet élvező ingatlanban.

A biztos álláspontja szerint a családokat, különösen a nagycsaládokat közvetlenül hátrányosan érintő diszkriminatív helyzetet teremtett az a szabályozás, amely a kisebb létszámú háztartások kisebb méretű és ezáltal alacsonyabb értékű, de magasabb komfortfokozatú lakóingatlanját mentesíti az adó alól, ugyanakkor a nagyobb család indokolhatóan nagyobb méretű és sok esetben ezért nagyobb forgalmi értékű lakóingatlanját adókötelessé teszi, és neki csak egy jelképes mértékű kedvezményt biztosít.

Adófelfüggesztés

Az adófelfüggesztést kérő tulajdonos ingatlanára az adóhatóság köteles az adótartozást biztosító jelzálogjogot bejegyeztetni. A biztos szerint azonban ez súlyosan sérti a jogbiztonságot, hiszen sok esetben olyan akadályba ütközhet, amelyet nemegyszer maga az állam gördített az adófelfüggesztés igénybe vétele elé. Nem élhetnek például az adófelfüggesztéssel mindazok, akiknek lakóingatlanára már más okból be van jegyezve az elidegenítési és terhelési tilalom – például akik lakáscélú állami támogatást vettek igénybe.

Felkészülési időszak

A jogszabályok hatályba lépésével kapcsolatban általános alkotmányos követelmény, hogy a jogalkotó biztosítson megfelelő időt az alkalmazására való felkészülésre. Az esetek döntő részében a korábbi szerződéskötéskor nem ismerték, nem ismerhették és ekként nem is vehették számításba az új adó bevezetéséből fakadó jövőbeli kötelezettségeket azok, akiknek ingatlanát több évtizedes banki kölcsönnel finanszírozták, tartási és életjáradéki szerződéssel idegenítették el, vagy egyéb okból – például lakáscélú állami támogatással, vagy kölcsönfelvétellel összefüggő – elidegenítési tilalom alatt állnak. Ezek a helyzetek és jogviszonyok nem, vagy csak igen nagy nehézségek árán módosíthatók.

Ma Magyarországon igen sok olyan család van, amely kölcsönfelvétellel finanszírozta nagyobb értékű – mentességet nem élvező – lakóingatlanának megvásárlását, jövedelme, finanszírozási helyzete azonban annyira feszített, hogy nem tud vállalni egy évi közel 100 ezer forintos, vagy azt meghaladó többlet adóterhet. Még nehezebb a helyzete azoknak a nyugdíjasoknak, akik életjáradéki szerződés alapján ruházták át ingatlanjukat egy ezzel foglalkozó vállalkozásra, vagy magánszemélyre. Ők formálisan kérhetnék ugyan az adófelfüggesztést, mégis kénytelenek lesznek az adót megfizetni, mert nem valószínű, hogy az adó összegét az életjáradékot finanszírozó szerződéses partnerük ki kívánná helyettük fizetni.

Mindezek alapján a törvény által biztosított mintegy fél éves felkészülési idő – noha viszonylag hosszúnak tűnik – csak a jogszabályi rendelkezések megismeréséhez elegendő, de a megváltozott adózási környezethez való alkalmazkodáshoz biztosan nem.

Forrás: Országgyűlési Biztos Hivatala


Kapcsolódó cikkek

2024. december 9.

Emelkedtek a mulasztási bírságok

Augusztustól érdemben emelkedtek a mulasztási bírságok – a bírságokról általában, a friss változásokról és a NAV vélhető bírságolási gyakorlatáról beszél friss videónkban dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője.

2024. december 6.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (3. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.