Az önkormányzatok is az adózók sorsára jutnak, vége a jó világnak!

Adó

2007. november 12. Adó Online

Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megrohamozhatják a bankokat az önkormányzatok a legújabb változások bevezetése előtt. A kormány ugyanis szigorítani készül a hitelfelvétel feltételeit, bár az ezzel kapcsolatos viták még mindig tartanak – írja a Napi Gazdaság.

A kormány benyújtotta az új közpénzügyi törvényjavaslatát, ami keretében módosulhat az alkotmány, és felállhat a Törvényhozási Költségvetési Hivatal. Újdonság a javaslatban, hogy reálértékben, vagyis az inflációval kiigazítva nem nőhetne az államadósság. Ez alól csak akkor lehetne kitérni, ha a kormány kétharmados többséggel szavazza meg.

Emellett a kormány módosítani akarja a kétharmados önkormányzati törvényt is, bár ezzel kapcsolatban még jelentős viták vannak a pártok között. Jelenleg az önkormányzatok a rövid lejáratú kötelezettségeikkel csökkentett saját bevételük 70 százalékáig adósodhatnak el, bár ez nem érvényes a likviditási hitelekre.

Az új szabályok szerint viszont a működés finanszírozására az önkormányzatok csak olyan hitelt vehetnének fel, amit az adott naptári évben vissza is kell fizetni. Emellett a fejlesztési célú éves kötelezettségvállalást a közigazgatási hivatalok végeznék a kincstár közreműködésével, és ha az önkormányzat a szabad forrásai 80 százalékán felül vesz fel hitelt, a kötelezettségvállalás semmisnek tekintendő, és akár bírósági kereset indítására is sor kerülhet.

A szigorodásra tekintettel valószínű, hogy az önkormányzatok még a javaslat elfogadása előtt ˝bevásárolhatnak˝, vagyis jelentős összegű hiteleket vehetnek fel, mivel a szigorú szabályozás csak a bevezetés utáni adósságra fog vonatkozni.

Forrás: Pénzcentrum

Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.

2024. szeptember 18.

Kétszázmilliós adócsalás miatt emeltek vádat több ember ellen

Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Nógrád Vármegyei Főügyészség két gyógyászati segédeszközöket gyártó cég vezetői, ortopéd szakorvosok és társaik ügyében, akik az ortopéd cipők után járó társadalombiztosítási támogatást jogosulatlanul visszaigényelve csaknem 200 millió forint kárt okoztak a költségvetésnek.