Az őstermelők is kötelesek járulékot fizetni


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Pénzügyminisztérium tájékoztató tett közzé a mezőgazdasági őstermelők adó- és járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettségéről. Újdonságként emeli ki a közlemény a mezőgazdasági őstermelőket illetően, hogy 2007. január 1-jétől a fő szabály szerint biztosítottaknak minősülnek. A társadalombiztosítási szabályok azonban a főszabály alól kivételeket állapítanak meg (kiskorúak, nem főállású őstermelők, nyugdíjasok, akiknek nincs már lehetőségük 20 év szolgálati idő megszerzésére).

A mezőgazdasági őstermelő a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, 7 százalék egészségbiztosítási járulékot és 8,5 százalék nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizet. Ha az őstermelői tevékenységből származó előző éves bevétel a hétmillió forintot nem haladja meg, akkor a bevételének 20 százalékát kell járulékalapnak tekinteni, mely után 8,5 százalék nyugdíj-biztosítási járulékot (amely magában foglalja a nyugdíjjárulékot is) és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell fizetni. A hétmillió forintos összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást (pl. ha 10 millió forint a megelőző évi bevétel, de ebből 3 millió forint uniós támogatás, akkor is lehet a kedvezőbb szabályok szerint járulékot fizetni).

Az őstermelő a magasabb ellátások (pl. nyugdíj) megszerzése érdekében február 12-éig nyilatkozhat arról, hogy a járulékokat az adóév egészére a reá irányadó járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. Az őstermelői igazolvánnyal rendelkező őstermelőre biztosítása szünetel, vagyis nem kell járulékot fizetnie arra az időtartamra, amelyre az értékesítési betétlapja nem érvényes. Fontos azonban a biztosítása szünetelése esetén, hogy, ha egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen – pl. szociális rászorultság címén – nem jogosult, akkor az ellátása érdekében egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.

2007. április 1-jétől az eltartottak az eltartó jogán nem jogosultak a továbbiakban egészségügyi szolgáltatásra, ezért 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük.

A bevallási, bejelentési kötelezettségeket tekintve kiemeljük, hogy a mezőgazdasági őstermelő a járulékokat (tagdíjat) a havi bevallás szerinti adattartalommal, elektronikus úton, negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg az adóhatóságnak. Első alkalommal 2007. április 12-ig kell a járulékokat – elektronikus úton – bevallani, illetve megfizetni. A foglalkoztatónak nem minősülő biztosított mezőgazdasági őstermelő nem kötelezett havi bevallás és adatszolgáltatás benyújtására, ha a tárgyévet megelőző évben bevétele nem volt, és a tárgyév február 12-éig nem tett magasabb járulékalap utáni járulékfizetésre vonatkozó nyilatkozatot. Ez a szabály nem alkalmazható a tevékenységét kezdő őstermelőre, mivel esetében a minimálbér alapulvételével kötelező a járulékfizetést teljesíteni, ezért a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról negyedéves gyakorisággal, elektronikus úton bevallást kell benyújtania.



Kapcsolódó cikkek

2022. június 30.

Nem titkolózhatnak sokáig a multik az adóparadicsomokról

Az EU végül kihirdette azon irányelvet, amely alapján a 750 millió eurónál nagyobb éves árbevétellel rendelkező multinacionális cégcsoportok számára adatszolgáltatást írnak elő – derül ki a Niveus közleményéből.

2022. június 30.

Ellenőrzési határidők és a mulasztási bírság kapcsolata

A mulasztási bírságok sokfélék, de vannak közös szabályaik. Ilyen a bírság kiszabásakor alkalmazandó mérlegelés, vagy különféle adózók esetében irányadó kedvezőbb, vagy hátrányosabb rendelkezések alkalmazása megbízható, vagy kockázatos adózók esetében. Érdekes jogesetet mutatunk be.