Az ügyvezetők mögöttes felelősségének igazságügyi szakértői megítélése

Szerző: Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ
Dátum: 2017. október 3.
Rovat:

Az utóbbi időben az igazságügyi könyvszakértők egyre többször kapnak olyan feladatot, amely a Ptk. 3:24. alapján egy vezető tisztségviselő mögöttes felelősségének a kérdésével kapcsolatos.


Mi is ez a mögöttes felelősség?

A Ptk. 3:24. (2) bekezdése szerint „a vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a jogi személy felel. A vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta.” Ennek alapján egyre több esetben indítanak pert, mikor az egyik társaság a másiktól valamit megvásárol, majd a vevő nem fizeti ki a vételárat. Legtöbbször a nem fizetés oka csőd, vagy felszámolás. Ilyenkor a felperes azt próbálja bizonyítani, hogy a vevő társaság ügyvezetője már a vásárlás pillanatában tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy az általa vezetett társaság nem tudja a vételárat kifizetni.

Ennek a bizonyítása eléggé nehéz, ezért egyre többször rendelnek ki a bíróságok igazságügyi könyvszakértőt annak eldöntésére, hogy a vásárlás pillanatában a vevő fizetőképes volt-e vagy sem, és erről az ügyvezető tudott-e.

Ennek a bizonyítása szakértői eszközökkel rendkívül nehéz. Azt általában – ha a szükséges dokumentumok rendelkezésre állnak – meg lehet állapítani, hogy a vásárlás pillanatában a vevő társaság fizetésképtelen volt-e. Annak bizonyítása, hogy az ügyvezető erről tudott-e, szakértői módszerekkel a legtöbbször nem lehetséges. A fizetésképtelenség egy cég életében általában nem úgy következik be, hogy azzal a vezetőség tisztában van. A legtöbbször a likviditási zavarokat átmenetinek gondolják, és próbálják elkerülni az összeomlást. Tárgyalnak, ígérnek, egyre több feladatot vállalnak, míg egyszer csak észreveszik, hogy már régóta feleslegesen kínlódnak, mert bekövetkezett a csődhelyzet.

Az egyik ilyen esetben egy lakásépítéssel foglalkozó társaság építőanyagot vásárolt egy jelentős építőanyag kereskedő cégtől. Ezt nem fizették ki, felszámolás alá kerültek, és az eladó társaság elindította a vevő volt ügyvezetője ellen a mögöttes felelősségi eljárást. A bíróság kirendelt az ügy vizsgálatára, s megállapítottam, hogy a vevő gazdálkodó valóban fizetésképtelen helyzetben volt a vásárlás időpontjában. Ugyanakkor az is kiderült, hogy ennek a cégnek jelentős összeggel (több száz millió forinttal) tartozott a megrendelője, egy jelentős lakásépítési projekt beruházója. Ez a beruházó külföldi tulajdonban volt, és a 2008-ban kitört válság során átmenetileg maga is fizetésképtelen helyzetbe került. Ezt azonban titkolta a megbízott vállalkozói elől, hitegette őket, de nem fizette ki a részükre járó munkadíjat. Több olyan vállalkozó, amely ezen a projekten dolgozott, felszámolás alá került, hasonlóan a vizsgált céghez. Közben azonban (kb. 2 év múlva) a külföldi tulajdonos hitelt tudott felvenni, és be tudta fejezni a projektet. Utólag a felszámolás alatt lévő cégeknek is kifizette a tartozását, többnyire kész lakások átadásával. Ezek értékesítésével a felszámolás alatti cégek hitelezői is késve ugyan, de megkapták a hitelezett összegeket.

Ezek alapján azt kellett leírnom a szakvéleményemben, hogy ugyan a vásárlás időpontjában a vevő cég fizetésképtelen volt, arról azonban az ügyvezető nem tudhatott, mert a megbízója eltitkolta előle, hogy ő is fizetésképtelen. Ezek után semmiképpen nem lehetett szándékosságról szó.

Az ügy tanulsága, hogy a bekövetkező fizetésképtelenség nem biztos, hogy végleges állapot, létezik időleges fizetésképtelenség is. Az építőiparban például gyakori, hogy lánctartozás keletkezik, késve fizetik ki a cégek egymásnak a tartozásaikat. Ez sokszor időlegesen fizetésképtelenné teszi azt a céget, amelynek tartoznak ugyan, de a számlák kifizetése után ismét helyreáll a likviditásuk.

A másik esetben a per egy csökkent munkaképességűeket foglalkoztató társaság ügyvezetője ellen indult. Az ügy szintén a válság idején, 2009-ben kezdődött, amikor a társaság egy alvállalkozóját megbízta egy feladat elvégzésével, de annak ellenértékét nem fizette meg.

Vizsgálatom során meg kellett itt is állapítanom, hogy a megbízás pillanatában bizony a megbízó vállalkozás fizetésképtelen volt. Ennek fő oka az volt, hogy az állam 2006-tól kezdve folyamatosan csökkentette a rehabilitált munkavállalókat foglalkoztató cégek kedvezményeit, és ezt a helyzetet a társaság nem tudta kezelni. Beláthatjuk, hogy egy ilyen munkavállaló piaci körülmények között versenyképtelen lenne, hiszen kisebb teljesítményt tud elérni, nem tud annyi időt eltölteni a munkahelyen, mint egy egészséges ember. Ezért az őket foglalkoztató társaság állami segítség nélkül nehezen boldogul, többnyire veszteséges.

A kedvezmények folyamatos csökkentésével az állam elvette a lehetőséget az ilyen cégektől, és szép lassan a legtöbbjük tönkrement. Így történt ez az általam vizsgált társaságnál is. Azt nem tudtam megállapítani, hogy amikor a cég ügyvezetője a szerződést kötötte, egyáltalán tudatában volt-e annak, hogy a társaság fizetésképtelen, sőt csődhelyzetben van. Mindenképpen szerette volna foglalkoztatni a sérült embereket, és ez volt a számára a legfontosabb, így kevésbé törődött azzal, hogy mennyire likvid a társaság. Be is következett a fizetésképtelenség, és a végén a felszámolás.

Számomra itt is volt egy tanulság. Léteznek olyan vállalkozások, ahol nem elsősorban a profit elérése a cél, vannak más, számukra, vagy akár a közösség számára fontosabb céljaik is. Ebben az esetben a cél az volt, hogy a sérült embereket minél tovább foglalkoztassák, és ezáltal közösségben legyenek és hasznosnak érezhessék magukat.

Csak két esetet ragadtam ki saját szakértéseim közül, amelyben a mögöttes felelősséget kellett vizsgálnom. Nekünk, könyvszakértőknek az a tanulság, hogy lelkiismeretesen kell a szakvéleményt elkészíteni, a vizsgált ügy minden részletét, motívumát fel kell tárni. Ilyen értelemben hatalmas a felelősségünk, hiszen egzisztenciák múlhatnak azon, amit leírunk. Az pedig mindannyiunk számára tanulságul szolgál, hogy ügyvezetőként dolgozva, a mögöttes felelősség elvét mindig szem előtt kell tartanunk, mert ha ezt nem tesszük, kellemetlen helyzetbe kerülhetünk, akár súlyos fizetési kötelezettségünk is keletkezhet.

A cikk szerzője Bartha Gyula igazságügyi könyv-, adó- és járulékszakértő, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara igazságügyi könyvszakértői tagozatának vezetője, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója.


Kapcsolódó cikkek:


Nagyot nőttek az adóbevételek
2018. szeptember 24.

Nagyot nőttek az adóbevételek

Áfából és személyi jövedelemadóból mintegy 170 milliárd forinttal több bevételt számoltak el, mint 2017 első nyolc hónapjában.

Marad 120 forint a benzin jövedéki adója
2018. szeptember 24.

Marad 120 forint a benzin jövedéki adója

Nem változik októbertől az üzemanyagok jövedéki adója, mivel az adóhatóság által vizsgált időszakban 50 dollár fölött maradt az ásványolaj Brent napi jegyzések alapján meghatározott hordónkénti átlagára.

Közvetett adózás Írországban
2018. szeptember 24.

Ha valaki az előző, az Egyesült Királyság közvetett adózását érintőlegesen taglaló cikk alapján, annak néhány elemét kívánatosnak találná hazánkban is bevezetni, akkor mit fog szólni, ha egy kicsit beletekintünk az ír példába.