Az új ART. és AIR. alapelveinek bemutatása – 2. rész

Szerző: Lakatos Zsuzsa
Dátum: 2017. december 14.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új adózás rendjéről szóló törvény (ART.) és adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (AIR.) alapelveit vizsgáljuk meg, és hasonlítjuk össze a korábbi ART. alapelveivel. Cikksorozatunk második részében az AIR. alapelveit tekintjük át.


Az AIR. (2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról) törvényjavaslatában (T/17995.) található részletes indoklás szerint:

“Az Alapelvek címszó alatt a törvényjavaslat meghatározza azokat a normatív tartalommal bíró, mind az adóhatóságra, mind az adózókra és az eljárás egyéb részvevőire is vonatkozó követelményeket, amelyek a törvény alkalmazása során mindvégig, az eljárás minden fázisában és minden szereplő által követendők. Az alapelvek egy része az adózókat, vagy az eljárás egyéb résztvevőit megillető jogokat és kötelezettségeket fejezik ki, illetve az adóhatóság hatáskör gyakorlásával kapcsolatos kötelezettségeinek általános jogelveit testesítik meg. Az alapelvek az egyedi eljárási szabályok alkalmazása során segítik az adott normák értelmezését, ugyanakkor normatív rendelkezésként közvetlenül jogalkalmazási döntés alapját képezhetik.

Az Alapelveket jelen törvényjavaslatban átfogóan szabályozza, azaz minden olyan alapelve, amely eljárásjogi értelemben az adóigazgatási eljárásban alkalmazandó, azt e pont tartalmazza. Ezen átfogó szabályozást az indokolja, hogy az adóigazgatási eljárás önálló eljárásjogi kódexszé válik, hiszen az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) hatálya az adóigazgatási eljárásra nem terjed ki, így ezen elvekről szükséges külön rendelkezni.”

Az alábbiakban áttekintjük az AIR-ben megfogalmazott alapelveket, összehasonlítva azokat a korábbi ART. hasonló rendelkezéseivel. Az egyes alapelvek után az AIR-ről szóló törvényjavaslatban foglalt indoklásokat mutatjuk be, ezért a megfogalmazásban még a törvényjavaslat szót használjuk a törvény helyett.

 

A törvény célja

Korábbi ART.

1. § (1) E törvény célja az adózás rendjének, az eljárás törvényessége és eredményessége érdekében az adózók és az adóhatóságok jogainak és kötelezettségeinek egységes szabályozása.

AIR.

Nincs rögzítve a törvény célja, az AIR. tartalmazza az adóhatóság és az adózó közötti általános eljárási szabályokat (lásd fenti indoklás).

 

Törvényesség (legalitás) elve

Korábbi ART.

1. § (2) Az adózó és az adóhatóság e törvénynek és más törvényeknek megfelelően gyakorolhatja jogait és teljesíti kötelezettségeit. Ha a törvény az adóhatóságot mérlegelésre jogosítja fel, azt csak a felhatalmazás céljának megfelelően, a törvényes keretek között gyakorolhatja. → ez utóbbi mondat már nincs benne az AIR-ben!

AIR.

1. § Az adózó, az eljárás egyéb résztvevője és az adóhatóság e törvénynek és más jogszabályoknak megfelelően gyakorolhatja jogait és teljesíti kötelezettségeit.

A törvényjavaslat hangsúlyozza a törvényesség (legalitás) elvét, azaz mind az adóhatóságnak, mind az adózónak egyaránt kötelessége a törvényeknek megfelelő eljárás. A legalitás elve az adóhatóság szempontjából a normához kötöttséget jeleni, azaz az adóhatóság eljárása keretében kizárólag a jogszabályban meghatározott módon járhat el, és az eljárása során csak az ott rögzített jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Az adózók szempontjából a legalitás elve azt írja elő, hogy a jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése során kizárólag a jogszabályok szabta keretek között járhatnak el.

 

Szakszerű és hatékony eljárás elve

AIR.

2. § Az adóhatóság a szakszerűség, a hatékonyság és a költségtakarékosság érdekében úgy szervezi meg a tevékenységét, hogy – a tényállás tisztázására vonatkozó követelmények sérelme nélkül – az eljárás a lehető leggyorsabban lezárható legyen, és az adózónak, az eljárás egyéb résztvevőjének és az adóhatóságnak a legkevesebb költséget okozza.→ új alapelv!

A szakszerű és hatékony eljárás elve olyan célokat fogalmaz meg, amelyek az adóhatóságot bizonyos szervezési munkára kötelezik a költségtakarékosság és a hatékonyság érdekében. Az alapelv legfontosabb célja szerint az adóeljárást úgy szükséges lefolytatni, hogy az adóhatóságnak, illetve az adózónak a lehető legkevesebb adminisztratív terhet, költséget okozza. A hatékonyság és a költségtakarékosság érdekében azonban az adóhatóság nem lépheti át a törvényesség és szakszerűség elvét.

 

A megkülönböztetés és „részrehajlás” tilalma

Korábbi ART.

1. § (3) Az adóhatóság minden ügyben megkülönböztetés nélkül, a törvényeknek megfelelően köteles eljárni és intézkedni.

AIR.

3. § Az adóhatóság minden ügyben jóhiszeműen, megkülönböztetés nélkül, a jogszabályoknak megfelelően köteles eljárni és intézkedni.

A törvényjavaslat általánosságban tiltja a pozitív és negatív diszkriminációt. A megkülönböztetés és „részrehajlás” tilalma és az egyenlő elbánás alapelve alapján az adóhatóság megkülönböztetés nélkül köteles eljárni. Ezen alapelvvel nem ellentétes a méltányosság gyakorlása, ha annak alkalmazására a törvény felhatalmazza az adóhatóságot.

 

Egyedi elbírálás elve

AIR.

4. § Az adóhatóság az eljárás során az érintett ügyre vonatkozó tényeket veszi figyelembe, minden bizonyítékot súlyának megfelelően értékel, döntését valósághű tényállásra alapozza.→ új alapelv!

A törvényjavaslat bevezeti az egyedi elbírálás elvét. Ezen alapelv szerint jogszerű döntést az adóhatóság valósághű tényállás feltárása alapján tud hozni. Az adóhatóságnak feladata, hogy az ügy eldöntéséhez szükséges bizonyítékokat, adatokat összegyűjtse, a bizonyítékokat számba vegye, azokat súlyuknak megfelelően értékelje és az ügy körülményeinek gondos mérlegelésével megalapozott döntést hozzon.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Méltányos eljárás elve

Korábbi ART.

1. § (6) Az adóhatóság köteles méltányosan eljárni, és ha a törvényekben, illetve e törvényben meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez.

AIR.

5. § Az adóhatóság köteles méltányosan eljárni, és ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez.

E § tartalmazza a méltányos eljáráshoz való elvet. A méltányosság a jelen rendelkezésben kettős értelemben jelenik meg, hiszen a méltányosságot a tervezet egyrészt általános eljárási normává teszi, azaz a törvényi rendelkezések egységes érvényesítése során a körültekintő és „igazságos” ügyintézés követelményét, másrészt meghatározott feltételek mellett kifejezett méltányossági jogkört biztosít az adóhatóság számára, amely egyedi esetekben lehetőséget ad az enyhítésre a törvény szigorával szemben.

 

Tájékoztatási kötelezettség, az adózói jogok gyakorlásának előmozdítása

Korábbi ART.

1. § (5) Az adóhatóság az adózónak a törvények megtartásához szükséges tájékoztatást megadja, az adóbevallás, az adóbefizetés rendjét vele megismerteti, az adózót jogainak érvényesítésére figyelmezteti. …

AIR.

6. § Az adóhatóság az adózónak a jogszabályok megtartásához szükséges tájékoztatást megadja, az adóbevallás, az adóbefizetés rendjét vele megismerteti, az adózót jogainak érvényesítésére figyelmezteti.

A törvényjavaslat meghatározza a tájékoztatási kötelezettséget, az adózói jogok gyakorlásának előmozdításának elvét. Az adóhatóság feladata az adózók jogkövető magatartásának elősegítése, így alapelvi szintű kötelezettsége az ehhez szükséges tájékoztatás megadása. A törvényjavaslat az adóhatóság figyelmeztetési kötelezettségét is előírja azért, hogy az adózó a jogszabály által biztosított jogokkal élni tudjon.

 

Közérthetőség elve

AIR.

7. § Az adóigazgatási eljárásban az adózókkal való kapcsolattartás nyelvezetének egyszerűnek és közérthetőnek kell lennie.→ új alapelv!

A közérthetőség elvének hangsúlyozása azt a célt szolgálja, hogy az adóigazgatási eljárásokban az adóhatóság egyszerű, közérthető nyelvezet alkalmazására törekedjen az adózókkal való kapcsolattartás során. Ennek az alapelvnek kiemelt szerepe van abban, hogy az adózók olyan tájékoztatást kapjanak, amely ténylegesen elősegíti adókötelezettségeik teljesítését. A közérthetőség alapelve következtében nem elegendő, hogy az adóhatóság a hatályos jogszabályi kötelezettségeket ismerteti az adózóval, hanem azt közérthetően kell megtennie.

 

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft.

Kapcsolódó cikkek:


Dióhéjban a december 3-án elfogadott adócsomagról
2019. december 6.

Dióhéjban a december 3-án elfogadott adócsomagról

Bővül az online számla kötelezettség, a családi vállalatok generációváltását segítik szja-változások is, a NAV az adókijátszás visszaszorítását erősítő úgynevezett „holland levelének” szabályozása is változik – írja az RSM blogja.

Az adóreform és az azóta eltelt időszak – személyi jövedelemadó 2.
2019. december 6.

A személyi jövedelemadózás 1988. évi bevezetésekor rendkívül szűkre szabták az adóalapból vagy adóból érvényesíthető kedvezmények körét. Az elmúlt három évtized alatt új kedvezmények jelentek meg, egyes kedvezmények erodálódtak, majd eltűntek. A jelentős társadalmi-gazdasági változásokat, illetve az aktuális politikai mainstream elvárásait mindig követte a kedvezményrendszer változása is.

Többletadókat töröltek el Romániában
2019. december 4.

A román parlament szerdán módosította az adótörvénykönyvet és eltörölte január 1-jei hatállyal az üzemanyagra kivetett többletadót, valamint a részmunkaidős dolgozókra kivetett többlet társadalombiztosítási járulékot.

Egyszerűbb és egységesebb lesz az áfakezelés az EU-ban
2019. december 4.

Egyszerűbb és egységesebb lesz az áfakezelés az EU-ban

2020. január 1-től az EU-tagországok körében négy területen egységessé válik a szabályozás az egyszerűbb és egységes áfakezelés érdekében. A változások részben a nyári adócsomag keretében kerültek be a magyar áfatörvénybe, míg egyes szabályok az EU közvetlenül alkalmazható rendeleteiben keresendők. Ezek az egyszerűsítések azt célozzák, hogy egységes és egyszerűbb áfaszabályok biztosítsák az áruk értékesítését az EU határain belül.