Az utalványok uniós áfaszabályozása (2. rész)


Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.

A sorozat első részét itt találja.

Folytassuk a megkezdett témát az utalványok fogalmának meghatározásával, illetve fajtáinak ismertetésével. Az elfogadott szabályok előírják, hogy ahhoz, hogy egy eszköz utalványnak minősüljön, két kumulatív feltételnek kell teljesülnie: az instrumentum magában foglalja azt a kötelezettséget, hogy a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljes vagy részleges ellenértékeként el kell fogadni (1), és az instrumentum vagy a kapcsolódó dokumentáció pontosan meghatározza az értékesítendő termékeket vagy a nyújtandó szolgáltatásokat, illetve a potenciális értékesítők kilétét (2).

Az „egycélú utalvány” (SPV) olyan utalvány, amely esetén az utalvány tárgyát képező termékek, illetve szolgáltatások értékesítésének, illetve nyújtásának teljesítési helye, valamint az adott termékek, illetve szolgáltatások után fizetendő áfa összege az utalvány kibocsátásakor ismert, míg az egycélú utalványtól eltérő valamennyi többi utalvány „többcélú utalványnak” (MPV-nek) minősül.

Az utalványokról szóló irányelv preambulumbekezdései azt is egyértelművé teszik, hogy e szabályoknak nem kell vonatkozniuk azokra az eszközökre, amelyek termék vagy szolgáltatás vásárlása esetén árengedményre jogosítják birtokosukat, de termékek vagy szolgáltatások igénybevételére nem jogosítanak, és hogy az utalványokra vonatkozó rendelkezések nem eredményezhetik a menetjegyek, mozijegyek, múzeumi belépők, postabélyegek vagy ehhez hasonlók áfa szempontjából történő megítélésének a változását.

Az utalványok áfa szempontjából történő megítélése az értékesítési láncban

Amint azt az utalványokról szóló irányelv (8) preambulumbekezdése kimondja, amennyiben már a kibocsátáskor teljes bizonyossággal megállapítható az ezért az utalványért igénybe vehető termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás áfa szempontjából történő megítélése, akkor az áfát az egycélú utalvány minden egyes átengedésekor fel kell számítani, beleértve annak kibocsátását is, míg az egycélú utalvány ellenében járó termékek tényleges átadása vagy a szolgáltatások tényleges nyújtása nem tekintendő önálló ügyletnek.

Az egycélú utalványok forgalmazása vonatkozásában az utalványokról szóló irányelv egyértelművé teszi, hogy az egycélú utalvány minden átengedését, beleértve a saját nevében eljáró adóalany általi kibocsátást is, az egycélú utalvány tárgyát képező termékek értékesítésének, illetve szolgáltatások nyújtásának kell tekinteni. Az áfát az áfa-irányelv 73. cikke szerint az egycélú utalványért kapott ellenérték alapján kell elszámolni. Amennyiben azonban az egycélú utalványokat más nevében eljáró adóalany bocsátja ki vagy forgalmazza, nem tekintendő úgy, hogy ezen adóalany részt vesz az utalványért igénybe vehető termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás teljesítésében.

A többcélú utalványok esetében ehelyett az áfát akkor kell felszámítani, amikor az utalvány tárgyát képező termékeket vagy szolgáltatásokat értékesítik, ezért a többcélú utalvány előzetes átruházása nem tartozik az áfa hatálya alá.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (3. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.

2024. december 6.

A civil szervezetekre vonatkozó szabályok a társasági adóban

A civil szervezetek gazdaságban betöltött egyedi szerepére tekintettel, ezen szervezetek társaságiadóalap-megállapítási és -fizetési kötelezettségeit a jogalkotó az általános, valamennyi gazdálkodóra vonatkozó szabályokat szem előtt tartva, de az egyedi sajátosságokat figyelembe véve határozza meg. Írásunkban a civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket és azok gyakorlati alkalmazását ismertetjük, figyelmet fordítva a közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetekre vonatkozó speciális szabályokra is.