Behajthatatlan követelések áfája és a követeléskezelés (1. rész)
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sok szempontból vizsgálták már a behajthatatlan követelésekre eső áfa visszaigénylési lehetőségeit. Fontosnak tartjuk ugyanakkor azt is bemutatni, hogy milyen jogi lépések kell, hogy megelőzzék a követelés – áfaszempontból vett – behajthatatlanná minősítését. Mivel a szabályok folyamatosan változnak, jelezzük, hogy a cikk során a 2021. szeptemberében hatályos szabályokat vettük figyelembe, ugyanakkor a hosszú távú felhasználhatóság figyelmen kívül hagytuk a koronavírus miatti veszélyhelyzet során alkalmazandó, ideiglenesen eltérő szabályokat.
Behajthatatlan követelés az Áfa tv. szerint
A legfontosabb feladat tisztázni, hogy az Áfa tv. hatályos szabályai szerint mikor minősül egy követelés behajthatatlannak. A válasz az Áfa tv. értelmező rendelkezései között, a 259. § 3/A. pontjában található. E szerint:
3/A. behajthatatlan követelés: termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás alapján keletkezett, követelésként fennálló ellenérték vagy részellenérték adót is tartalmazó összege, amelyet a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója ekként számol el nyilvántartásában az alábbi okok valamelyike alapján:
a) a követelésre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet vagy a talált fedezet azt csak részben fedezi,
b) a követelést a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedte,
c) a követelésre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta legalább 2 év telt el,
d) a követelésre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
e) a természetes személyek adósságrendezési eljárása során a bíróság az adóst a fennmaradó adósságai megfizetése alól mentesítő döntést hoz;
Mindenekelőtt tehát olyan követeléssel kell rendelkezzünk, amely az Áfa tv. szerinti termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének tekintendő. Mivel az áfa esetleges visszaigényelhetőségére vonatkozik a szabályrendszer, így ez magától értetődő.
Nem elég azonban, hogy egyszerűen csak nem fizette ki a vevő a számlát, az Áfa tv. szerinti behajthatatlansághoz további minősítő feltételeket támaszt a törvény. Ennek hátterében az Európai Unió Bíróságának (EUB) következetes, már az Enzo di Maura ügyben (C-246/16. sz. ügy) megjelent gyakorlata áll. Az EUB ugyanis már ebben az ügyben, ami a behajthatatlan követelések áfájának visszaigényelhetőségét először mondta ki, kifejtette, hogy a vevő egyszerű nemfizetése egy bizonytalan állapot, amely bármikor változhat – értsd: bármikor fizethet a vevő.
Ha egy határidőben nem fizetett számla áfatartalma automatikusan visszaigényelhető lenne, az gyorsan követhetetlenné válna, hiszen, ha később, akár csak néhány nap késéssel, fizet a vevő, akkor újra be kellene fizetni az időközben visszaigényelt áfát. Ezért az EUB is elismeri a tagállamok azon jogát, hogy a behajtatlanná vált követelések áfáját csak akkor engedjék visszaigényelni, amikor a behajthatatlanság véglegessé vált. Ezzel a jogával a magyar jogalkotó élt és olyan feltételrendszert állított, amely mellett csak a nagy valószínűséggel vagy bizonyosan véglegesen behajthatatlanná vált követelések kapcsán engedi az áfa visszaigénylését.
Az Áfa tv-be iktatott feltételrendszer a behajthatatlanság véglegességének előírásával egyúttal azt is elérte, hogy a feltételek teljesülése a visszaigénylő aktív magatartását követeli meg. A szükséges aktivitás az egyes esetekben eltérő.
A követelés érvényesítése végrehajtási eljárás keretében
Az első esetben, a felsorolás a) pontja szerint akkor minősül behajthatatlannak egy követelés, ha az adós ellen vezetett végrehajtás eredménytelen volt. Ehhez mindenképpen szükség van arra, hogy a kérelmünkre végrehajtási eljárás induljon. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) értelmében a végrehajtást végrehajtható okirat kiállításával rendelik el. Ezt a közjegyzőtől vagy a bíróságtól lehet kérni attól függően, hogy milyen alapon kérjük a végrehajtást.
A végrehajtási eljárás alapja ugyanis csak valamilyen közjegyzői vagy bírósági irat lehet, amely már eleve kötelezi az adóst a teljesítésre. Nem lehet tehát végrehajtást kérni önmagában egy szerződésre, számlára hivatkozva. Ha nem fizet a vevőnk, akkor először fizetési meghagyással vagy bírósági ítélettel kötelezni kell őt arra, hogy fizesse meg a tartozást. Ez azt jelenti, hogy vagy a közjegyzőtől kell kérni fizetési meghagyás kibocsátását, vagy a keresetet kell benyújtani a bíróságra, amiben kötelezik az adóst a teljesítésre. A Vht. 13. §-a szerint ugyanis:
13. § (1) A végrehajtható okiratot akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtandó határozat
a) kötelezést (marasztalást) tartalmaz,
b) jogerős, végleges vagy előzetesen végrehajtható, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság határozata további jogorvoslattal nem támadható, és
c) a teljesítési határidő letelt.
Tehát a végrehajtás megindításához az alábbi iratokra, illetve körülményekre van szükség:
- kell egy határozat – ez lehet egy fizetési meghagyás, amit nem támadott meg a másik fél vagy egy bírósági ítélet;
- ami ráadásul
- jogerős – tehát további fellebbezésnek nincs ellene helye vagy eleve nem támadták meg fellebbezéssel;
- vagy nem jogerős, de előzetesen végrehajtható – a cégek életében releváns példa lehet a teljes bizonyító erejű magánokiratban, például cégszerűen aláírt szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésére kötelező ítélet, amely bizonyos esetekben előzetesen, tehát már az elsőfokú ítélet meghozatalakor végrehajtható lehet
- és eltelt a teljesítési határidő – ez rendszerint 15 nap szokott lenni a bíróság ítéleteiben.
Ha a fentiek teljesülnek, akkor lehet a bírósághoz vagy a közjegyzőhöz fordulni, hogy állítsa ki a végrehajtási lapot, amely alapján a végrehajtó el fogja indítani a végrehajtási eljárást. Ahogy látható a feltételrendszerből, a végrehajtás megindítása mindenképpen egy hosszadalmas folyamat. Ezen kívül maga a végrehajtási eljárás is elhúzódhat, tehát mindenképpen évekig tart, mire az Áfa tv. szempontjából igazolni tudjuk a végleges behajthatatlanságot.
Ez azonban álláspontom szerint a kisebbik probléma, hiszen a többi behajthatatlansági feltétel bekövetkeztéhez is több évnek kell eltelni. A fő probléma, hogy a bírósági eljárásnak és a végrehajtási eljárásnak is jelentős költsége van. A bírósági eljárás illetéke a követelt érték 6%-a, de legfeljebb 1.500.000 forint, és ezen felül költségként merül fel az ügyvédi munkadíj. A végrehajtási eljárás megindításához, illetve egyes végrehajtási cselekmények lefolytatásához pedig a végrehajtást kérő cégnek kell a költségeket megelőzni. Mivel nem fizető vevőről van szó, erősen kérdéses, hogy ezek a költségek valaha megtérülnek-e.
A sorozat következő részében a felszámolási eljárás indításával érvényesített követelésről lesz szó.
A cikk szerzője dr. Fischer Ádám, a Niveus Legal Services partnere. A Niveus Consulting Group az Adó Online szakmai partnere.
