Bejelentési buktatók a kapcsolt vállalkozásoknál

Lakatos Zsuzsa
Szerző: Lakatos Zsuzsa
Dátum: 2019. november 21.
Címkék: , ,
Rovat:
Esettanulmányunk hetedik részében a képzeletbeli cégcsoporttól kapott információkat vizsgáljuk meg, annak érdekében, hogy a bejelentési kötelezettségek teljesítéséről képet kapjunk. Az alábbiakban bemutatjuk a kapott információkat és a válaszokat is.

Jogszabályi előírás

A bejelentési kötelezettség tekintetében be kell jelenteni az állami adó- és vámhatósághoz a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő tizenöt napon belül, valamint a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő tizenöt napon belül.

Kapott információk

Tehát meg kell vizsgálni a cégcsoporton belül a kapcsolt vállalkozások közötti első szerződéskötés időpontját, valamint a kapcsolt vállalkozási viszonyok megszűnését. Erre vonatkozóan adatokat kértünk be az esettanulmányban szereplő cégcsoporttól és a következő információkat kaptuk, és vizsgáltuk.

NAV felé történt bejelentések listája

ki/kit „A” „B” „AA” „AB” „AAA” „AAB” „ABA” „ABB”
„A” 2014. 07.01 2014. 07.01
„B” 2016. 02.01
„AA” 2014. 07.01 2016. 02.01 2015. 03.01 2015. 11.15
„AB” 2014. 07.01 2015. 10.02 2018. 03.10
„AAA” 2015. 03.01
„AAB” 2015. 11.15
„ABA” 2015. 10.02
„ABB” 2018. 03.10

A következő táblázat mutatja be azokat a cégeket, amelyek között szerződéses kapcsolat áll fenn, és kiderül a táblázatból az első szerződéskötés időpontja is. A cégcsoport állítása szerint a többi cég között nem került szerződés megkötésre. Az első szerződéskötéseket tartalmazó táblázat adatait összevetettük a fenti NAV bejelentéseket tartalmazó táblázattal és az eredményeket az utolsó oszlop mutatja be. Megállapítható, hogy csak a magyar felek kerültek bejelentésre, az osztrák cég bejelentése elmaradt.

Szerződő fél 1 Szerződő fél 2 Első szerződéskötés Bejelentés teljesült?
„B” „BB” osztrák 2016.01.02 „BB” osztrák céget nem jelentette be
„A” „AA” 2014.07.01 igen, mindkét fél oldaláról
„A” „AB” 2014.07.01 igen, mindkét fél oldaláról
„AAA” „AA” 2015.03.01 igen, mindkét fél oldaláról
„AAB” „AA” 2015.11.15 igen, mindkét fél oldaláról
„AA” „B” 2016.02.01 igen, mindkét fél oldaláról
„ABA” „AB” 2015.10.02 igen, mindkét fél oldaláról
„ABB” „AB” 2018.03.10 igen, mindkét fél oldaláról

Mivel a vizsgálat tárgyát a 2017-től napjainkig terjedő időszak képezi, a fenti táblázat mellé bekértük ezen időszak kapcsolt vállalkozások közötti ügyleteit tartalmazó adatokat, és az alábbiakat kaptuk. Látható, hogy ügylet nemcsak azon cégek között valósult meg, amelyek között szerződéskötés történt (a fenti táblázat szerint). Látható az a félreértelmezés, mely szerint csak az írásos szerződések képezik a bejelentési kötelezettség alapját. Ez nem igaz, mivel a szóbeli megállapodás is szerződés, tehát gyakorlatilag bármilyen jellegű üzleti kapcsolat már bejelentési kötelezettséget keletkeztet.

Az alábbi táblázat utolsó oszlopában már vizsgálat alá vetettük az ügyletek miatti bejelentési kötelezettség teljesítését is (a NAV bejelentéseket tartalmazó táblázat alapján).

Szerződő fél 1 Szerződő fél 2 Tranzakció neve Ügyleti érték eFt (2017) Ügyleti érték eFt (2018) Ügyleti érték eFt (2019 terv) Bejelentés teljesült?
„XY” mag. „B” tagi kölcsön 497 332 210 nem, „B” nem jelentette be a magánszemélyt
„B” „BB” osztrák áru eladás 27 000 38 000 49 000 nem, lásd fenti táblázat
„A” „AA” menedzsment szolgáltatás 75 000 82 000 93 000 igen, mindkét fél részéről
„A” „AB” menedzsment szolgáltatás 36 000 41 000 50 000 igen, mindkét fél részéről
„XZ”-né mag. „ZA” ingatlan bérbeadás 5 000 5 000 5 000 nem, „ZA” nem jelentette be a magánszemélyt
„XZ” mag. „ZA” szerver apport 6 000 nem, „ZA” nem jelentette be a magánszemélyt
„ZA” „A” szerver szolgáltatás 19 000 22 000 28 000 nem, egyik fél részéről sem
„ZA” „B” szerver szolgáltatás 8 000 11 000 15 000 nem, egyik fél részéről sem
„AAA” „AA” alkatrész eladás 62 000 68 000 41 000 igen, mindkét fél részéről
„AAB” „AA” bérmunka szolgáltatás 18 000 72 000 85 000 igen, mindkét fél részéről
„AAA” „AAA” szlovák telephely eszköz bérbeadás 7 500 12 000 nem, „AAA” nem jelentette be a telephelyet
„AA” „B” termék értékesítés 675 000 782 000 974 000 igen, mindkét fél részéről
„A” „XY” mag. osztalék 63 000 nem bejelentés köteles az osztalék fizetése
„ABA” „AB” alapanyag eladás 118 000 136 000 158 000 igen, mindkét fél részéről
„ABB” „AB” mezőgazdasági szolgáltatás 36 000 419 000 igen, mindkét fél részéről
„ABA” „ABAA” horvát termék értékesítés 12 000 16 000 18 000 „ABA” nem jelentette be az „ABAA” horvát céget
„KA” „A” marketing szolgáltatás 29 000 32 000 34 000 nem, egyik fél részéről sem
„A” „WW” alapítvány termék értékesítés 2 000 98 000 51 000 nem, egyik fél részéről sem
„YL” ev „AB” tárgyi eszköz eladás 62 000 nem, egyik fél részéről sem
„A” „B” kölcsön 10 800 10 800 10 800 nem, egyik fél részéről sem

A hiányosságok egyik tipikus esete, hogy nem történt meg a magánszemélyek bejelentése kapcsolt vállalkozásként, a külföldi vállalkozások bejelentése kapcsolt vállalkozásként.

Összes hiányzó bejelentés: 18 db (külön-külön számítva a bejelentéssel érintett entitásokat).

A cégcsoportnál még az „YL” egyéni vállalkozás esetében kijelentési kötelezettség is keletkezett (2017.12.31-én megszűnt a kapcsolt viszony), ami nem került teljesítésre.

Egy alkalommal pedig helytelen bejelentés született, mert „ABB” 2018.03.10-ével került bejelentésre „AB”-nél és fordítva, de „ABB” csak 2018.10.01-től vált kapcsolt vállalkozásává „AB”-nek, tehát itt mindkét félnél javítani szükséges a bejelentést.

Vizsgálandó továbbá a készpénzes csoporton belüli fizetések és az ahhoz kapcsolódó bejelentési kötelezettség teljesítése is, melyre esettanulmányunk nem tér ki.

Fontos figyelemmel lenni arra, hogy minden egyes elmulasztott vagy határidőn túli bejelentés 500.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírságot vonhat maga után.

Az első rész itt olvasható, a második rész itt olvasható,a harmadik rész itt olvasható, a negyedik rész itt olvasható, az ötödik rész itt olvasható, a hatodik rész itt olvasható.

A szerző, Lakatos Zsuzsanna a  Tax Revolutions Kft. ügyveztője.


Kapcsolódó cikkek:


Az adóreform és az azóta eltelt időszak – személyi jövedelemadó 2.
2019. december 6.

A személyi jövedelemadózás 1988. évi bevezetésekor rendkívül szűkre szabták az adóalapból vagy adóból érvényesíthető kedvezmények körét. Az elmúlt három évtized alatt új kedvezmények jelentek meg, egyes kedvezmények erodálódtak, majd eltűntek. A jelentős társadalmi-gazdasági változásokat, illetve az aktuális politikai mainstream elvárásait mindig követte a kedvezményrendszer változása is.

Többletadókat töröltek el Romániában
2019. december 4.

A román parlament szerdán módosította az adótörvénykönyvet és eltörölte január 1-jei hatállyal az üzemanyagra kivetett többletadót, valamint a részmunkaidős dolgozókra kivetett többlet társadalombiztosítási járulékot.

Egyszerűbb és egységesebb lesz az áfakezelés az EU-ban
2019. december 4.

Egyszerűbb és egységesebb lesz az áfakezelés az EU-ban

2020. január 1-től az EU-tagországok körében négy területen egységessé válik a szabályozás az egyszerűbb és egységes áfakezelés érdekében. A változások részben a nyári adócsomag keretében kerültek be a magyar áfatörvénybe, míg egyes szabályok az EU közvetlenül alkalmazható rendeleteiben keresendők. Ezek az egyszerűsítések azt célozzák, hogy egységes és egyszerűbb áfaszabályok biztosítsák az áruk értékesítését az EU határain belül.

Indul a leendő kivások tájékoztatása
2019. december 4.

A napokban mintegy 57 ezer cég kap tájékoztatást arról, hogy a kisvállalati adó (kiva) választásával mennyit spórolhat közterhein. Az érintetteknek érdemes megfontolni a kivára váltást, mert összességében 24 milliárd forintnyi adót takaríthatnak meg jövőre - közölte Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár.