Belföldi e-kereskedelem: miért nem mindegy, milyen teljesítési dátum van a számlán?


Az e-kereskedelemben eladott termékek áfa vonzatát az átvétel időpontja és a számlán szereplő kibocsátási határidő befolyásolja – írja az RSM Blog.

Manapság, a koronavírus járvány hatására is egyre többen választják az e-kereskedelemi csatornákat, de a közelgő Black Friday is újabb csúcsot hozhat majd. Gondolhatunk itt a pizzarendeléstől kezdve a nagyháztartási gép vásárlásáig mindenféle eszköz beszerzésére, de akár távoktatásra, szoftver, vagy fizetős tartalmak letöltésére, vagy szálláshely foglalására az interneten keresztül. Minden tranzakció egyben áfakötelezettséggel is jár, fontos figyelni a számlázás, kiszállítás, átvétel részleteire!

E-kereskedelem, számla, áfakötelezettség

Az e-kereskedelemben értékesített termékek/szolgáltatások esetében a szolgáltató ugyanúgy köteles számlát kiállítani, mint bolti vásárláskor, amely egyben áfafizetési kötelezettségét is meghatározza. Gyakran felmerülő kérdés, hogy mi a termékértékesítésről kibocsátott számlán szereplő teljesítési időpont megfelelő megjelölése akkor, amikor a vevő a terméket postán, futártól, vagy átvételi ponton veszi át?

Mindenekelőtt le kell szögezni: a számlának minden esetben tartalmaznia kell a teljesítés időpontját! A teljesítés időpontja megegyezhet a számla keltével és ezesetben külön feltüntetése nem szükséges. Ugyanakkor a két dátum el is térhet, ilyenkor azt külön jelölni kell.

A teljesítési időpont pontos megjelölésének nehézségét az okozza, hogy a számlakibocsátási kötelezettség teljesítésére biztosított határidő fenti esetekben már azelőtt letelik, hogy a teljesítés pontos időpontja az eladó számára ismertté válna. A probléma oka a termékértékesítés teljesítésének e-kereskedelemben széles körben elterjedt módjában, valamint az ezt megelőzően, de legkésőbb azzal egyidejűleg megfizetett vételárhoz kapcsolódó számlakibocsátási kötelezettségre biztosított határidőben keresendő.

Teljesítés és a számlakibocsátási határidő

Nézzük meg részletesebben először a teljesítést, majd a számlakibocsátásra nyitva álló határidőt!

Adójogi szempontból a termékértékesítés akkor tekinthető teljesítettnek, amikortól a vásárló, mint tulajdonos már jogosult rendelkezni a termékkel. Arra vonatkozóan, hogy ez milyen feltételek mellett és mely időpontan történik meg, elsősorban az adásvétel során eljáró felek közötti megállapodás az irányadó. A belföldi e-kereskedelemben ezt az eladó által a webshop, online piacfelület honlapján közzétett általános szerződési feltételek szabályozzák (ÁSZF).

1.Teljesítés

A legnagyobb webshopok ÁSZF-ét megvizsgálva megállapítható, a teljesítésre kétféle gyakorlat alakult ki:

  • Széleskörben elterjedt kereskedelmi szokás, gyakorlat alapján a teljesítés azáltal és akkor történik meg, amikor a kiszállított (hibátlan, nem sérült) árut a vásárló átveszi.
  • Vannak azonban olyan webáruházak, ahol ezt a webshop a termék fuvarozó (szállítmányozó) részére történő átadásával tekinti teljesítettnek.

2.Számlakibocsátás

A számlakibocsátási kötelezettség teljesítésére biztosított határidő egyfelől az ügylet jellegének, másrészt az ellenérték megfizetése módjának és időpontjának a függvénye.

A belföldi e-kereskedelemben kialakult fizetési gyakorlat alapján a vételár megfizetésére a teljesítési időpontjával egyező fizetési határidőt biztosít az eladó. A vételárat:

  • a vevő tipikusan interneten keresztül történő előre utalással,
  • esetleg az átvételkor készpénzben vagy bankkártya használatával fizet ki.

Ennek következtében az eladónak a számlát legkésőbb a teljesítés időpontjáig, illetve a teljesítéssel egyidejűleg ki kell bocsátania.

A teljesítés időpontjának és a számlázásra biztosított határidő alapján a probléma abban ragadható meg, hogy az eladónak legkésőbb a teljesítéséig ki kell bocsátania a számlát, de a teljesítést eredményező termékátadáskor nincs jelen. Ezért a számlakibocsátást sokszor csak az átadást-átvételt megelőzően tudja megtenni, amikor utóbbi pontos időpontja még nem ismert.

Az az e-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások ezt úgy próbálják meg kiküszöbölni, hogy már a postai feladás, fuvarozónak történő átadás időpontjáig elkészítik és a termékhez mellékelik a számlát. A vevő részéről történő átvételt, mint teljesítési időpontot 2-3 nappal későbbi időpontra datálva egyszerűen megbecsülik – ami vagy bejön vagy nem. Nagyon gyakori, hogy ez a ”saccolt” teljesítési időpont sajnos téves, amit az átvételi értesítőn szereplő, a vevő részére történő tényleges átadás dátuma bizonyít.

Ilyen esetben a számla alaki szempontból hibás.

Mi az alaki hibás számla következménye?

Eladó és – amennyiben adóalany a vevő, akkor – vevő részéről egyaránt hordozhat komoly szankcióval fenyegető adójogi kockázatot az alaki hibás számla. Előfordulhat, hogy a számlán szereplő fizetendő adót eladó (és vevő) rossz adóbevallásban tünteti fel. Az adót ugyanis a teljesítés napját magában foglaló adómegállapítási időszakról benyújtott bevallásban kell szerepeltetni.

Például, ha a számlán február 27-i teljesítési időpontot tüntetett fel az eladó és ennek megfelelően az azon szereplő fizetendő adót a február havi bevallásában vallotta be, de a termék vevő általi átvételének és ezáltal a teljesítésnek is az időpontja március 2., akkor azt a március havi bevallásban kellett volna bevallania és megfizetnie. Ebben az esetben függetlenül attól, hogy február hónapi bevallásában szerepel, március havi bevallásának ellenőrzése esetén terhére szóló adókülönbözetként (be nem vallott adó) jelenik meg. Emellett mulasztási bírsággal sújtható amiatt, hogy számlával egy tekintet alá eső okirattal (helyesbítő számla) nem javította a teljesítési időpontot. Holott rendelkezésére állt az az okirat (a postai kézbesítés, illetve fuvarozó cég esetén az átvételt igazoló okirat),amely alapján a tényleges teljesítési időpont megállapítható lenne.

Amennyiben a vevő adóalany (vállalkozás) – aki például nagymennyiségű irodaszert szerez be -, akkor a nem megfelelő teljesítési időpont következtében hibásnak tekinthető számla nem alkalmas a levonási jog gyakorlására. Másrészt, ha a hibás teljesítési időpont szerinti bevallási időszak esetleg megelőzi a helyes időpont szerintit, mert például elsőre a kézbesítés sikertelen volt, és a sikeres már következő hónapra esik, akkor a levonási jog meg sem nyílik, ami egy esetleges adóellenőrzésnél adókülönbözetet eredményez.

Mi lehet a megoldás? Erre nincs egy egyértelmű, minden esetet lefedő válasz, az e-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásoknak külön-külön kell vizsgálni, hogy az adott esetben számára mi lehet a legkézenfekvőbb és az adószabályoknak megfelelő megoldás.

A bejegyzés szerzője Sztankó Dániel, az RSM Hungary adóüzletágának igazgatója. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.



Kapcsolódó cikkek

2021. december 3.

Díjbekérő vagy előlegszámla? Akár milliókat is megtakaríthatunk

A belföldi e-kereskedelemet folytató társaságok rendszerint rövid idő alatt teljesítenek nagy számú ügyletet. Ezért bármilyen számlázással, adófizetéssel és bevallással járó plusz kötelezettség jelentős adminisztrációs és finanszírozási többlet terhet keletkeztet számukra.

2021. december 3.

Tíz év alatt negyedére csökkent az adóelkerülés mértéke

Míg 2010-ben 22,3 százalék volt az áfaelkerülés mértéke, addig tavaly 6,1 százalék, ami kétszer kedvezőbb a régiós átlagnál – hívta fel a figyelmet pénteki Facebook-bejegyzésében Varga Mihály pénzügyminiszter az Európai Bizottság tanulmányára hivatkozva.

2021. december 3.

Templomosok – Nemzetközi gazdálkodás (4. rész)

A templomosoknak talán a legjelentősebb öröksége az, hogy nemzetközi szintű gazdálkodó szervezetté tudtak fejlődni. A kor intézményeit messze meghaladó szintű volt a pénzügyi tevékenységük, a modern bankrendszerek is sok mindenben hasonló gyakorlatot folytatnak. A profitérdekű gazdálkodás a kapitalizmus kialakulásának csíráit is magában hordta.