Bennragadt 12 milliárd az 1 százalékokban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Csaknem 12 milliárd forintot kihúztak a civil szervezetek és egyházak zsebéből azzal, hogy nem mindenki rendelkezett személyi jövedelemadója 1+1 százalékáról az idei bevalláskor. Ez a 2012-re érvényes elvi keretnek éppen fele. Az InfoTandem infografikája.


Az adóhatóság 4 millió 461 ezer adófizető magánszemély 2012-re vonatkozó szja-bevallását, adónyilatkozatát, munkáltatói elszámolását dolgozta fel eddig. Az 1+1 százalékok szempontjából e kör 87,5 százaléka érdekes: az a 3,9 millió ember, aki nulla forintnál magasabb összegű felajánlásról nyilatkozhatott volna.

Ha ezt valamennyien megteszik – márpedig ez nem került volna semmibe, csak néhány percnyi papírmunkába –, akkor 24,9 milliárd forint juthatott volna a 31 ezer civil szervezet (egyesületek, alapítványok, kulturális szerveződések, közgyűjtemények, egyetemek), a 31 technikai számmal rendelkező egyház, illetve az egyetlen kiemelt költségvetési előirányzat kasszájába.

Ki tudja, miért, végül csupán 2 millió 221 ezren szánták rá magukat erre az egyszerű gesztusra, s közülük is 136 ezren feleslegesen, mert nem volt mit felajánlaniuk. A fennmaradó mintegy 2,1 millió állampolgár összesen 3,68 millió rendelkező nyilatkozatot töltött ki (vagyis több százezren nem éltek azzal a lehetőséggel, hogy mindkét 1 százalékról intézkedjenek). Mi több, ebből csupán 3,37 millió volt érvényes – például azért, mert elírtak valamit, késve küldték be, nem fizették meg maradéktalanul az adójukat, és az örök klasszikus: nem írták alá…Így jutunk el odáig, hogy az érvényes nyilatkozatokban felajánlott összeg13,08 milliárd forintra rúg, ami az elvi keretnek mindössze 52,6 százaléka. A többit elnyeli az államkassza.

Megjegyzendő, hogy nem múló feledékenységről van szó: tavaly is nagyjából ugyanennyi (sőt valamivel kevesebb) nyilatkozat érkezett be a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz. Az egy érvényes nyilatkozatra jutó felajánlás – legalábbis az eddigi összesítések szerint –3917 forintról 3882 forintra csökkent (2011-ben még 4906 forintot regisztráltak). A teljes felajánlott summa két éve a 16 milliárdhoz közelített, tavaly viszont lezuhant 12,6 milliárdra, így ehhez képest most némi javulás mutatkozik.

A civilekre amúgy többen gondoltak, mint az egyházakra: előbbiek javára jó 1,9 millióan rendelkeztek, míg utóbbiakéra szűk 1,1 millióan. Ez pénzre átszámítva 7,43 milliárdot, illetve 4,27 milliárd forintot jelent. A kiemelt előirányzatként szereplő Nemzeti Tehetség Programnak 350 ezren összesen 1,38 milliárdot juttattak.
A nyilatkozatok kétharmada még mindig a hagyományos módon – azaz papíron és úgynevezett 2D pontkódon – benyújtott szja-bevallások részeként érkezett. Érdekesség, hogy ezeknek a 92 százaléka volt érvényes, míg az elektronikus úton benyújtottaknak csak a 89 százaléka.



Kapcsolódó cikkek

2022. január 27.

Hat lehetőség, amellyel szja-t spórolhat

Tovább bővült az SZJA-kedvezmények köre, így, ha valaki ma Magyarországon munkabérből él, jó eséllyel élhet valamelyikkel. A teljesség igénye nélkül személyi jövedelemadó kedvezményt élveznek a gyereket nevelő családok, a 25 év alattiak, a fogyatékkal és krónikus betegséggel élők, az első házasok, de azok is, akik a nyugdíjukról vagy az egészségükről szeretnének gondoskodni. Fontos azonban, hogy a kedvezmények nem automatikusak, hanem igényelni kell ezeket az adóelőleg-nyilatkozaton, méghozzá minél előbb, célszerűen még januárban, hogy a bérszámfejtés ezeket már az első SZJA-előleg levonásakor figyelembe vehesse. Ha a munkavállaló nem gondol ezekre, érdemes a munkáltatónak felhívnia rá a figyelmét, mert jelentős összegekről van szó. A BDO Magyarország szakértői összegyűjtötték, hogy milyen adóalap-kedvezmények érvényesíthetőek a 2022-es évre vonatkozó személyi jövedelemadó összegének megállapítása során. Természetesen az esetek egy részében a jogosultságot is igazolni kell.

2022. január 27.

Árukészlet értékesítése magánszemélyként

Adott egy volt egyéni vállalkozó, aki ruhaüzletét elévülési időn túl (2007-ben) megszüntette, a megszűnés során pedig magánszemélyként hozzájutott a maradék árukészlethez. Most úgy döntött, hogy megválna ezen készlettől, magánszemélyként értékesítené. A kapott bevételből (ruha ára plusz postaköltség) a vélelmezett bekerülési költség levonásával (a 75 százalékos szabály alapján) határozná meg a jövedelmet. Ezen kalkulált nyereség után befizeti a 15 százalék szja-t. A kérdésünk az lenne, hogy ez megállja-e a helyét? Az Adó szaklap válasza.