Béren kívüli és más juttatások 2017-ben III.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Cikksorozatunk a 2017-ben hatályos személyi jövedelemadó törvény (Szja tv.) béren kívüli és más juttatásokra vonatkozó, a munkáltatók, kifizetők számára legfontosabb szabályait gyakorlati kérdések tükrében foglalja össze.
Melyek az egyes meghatározott juttatások?
A 43,66 százalék (1,18×0,15 szja+1,18×0,22 eho) kifizetői közteher mellett adható juttatások a következők:
és/vagy
meghaladó része [Szja tv. 70. § (4) bekezdés];
Mit jelent az alszámla-értékhatár túllépése?
A SZÉP-kártya alszámla-értékhatárokat nem kell arányosítani a jogviszony adóévi fennállásával. Ugyanakkor a túllépést – alszámlánként – több juttató esetén azok támogatásának együttes összegéből kell megállapítani.
A túllépés utáni magasabb közterhet a juttatás hónapjának kötelezettségeként kell teljesíteni [Szja tv. 69. § (5) bekezdés c) pont].
Mit jelent a rekreációs keret túllépése?
A pénzösszeg-juttatással együtt számított rekreációs keret 450 ezer, (a költségvetési szervek munkavállalói esetében 200 ezer) forint, ha a magánszemély jogviszonya egész évben fennáll, egyébként pedig az említett összegeknek az adott juttatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos része, ha a jogviszony csak az év egy részében áll fenn. Ha a jogviszony a magánszemély halála miatt szűnt meg, az arányosítást nem kell alkalmazni.
Megjegyzendő, hogy több munkáltató esetén a rekreációs keret külön-külön vehető figyelembe.
A rekreációs keret túllépése utáni magasabb közterhet a juttatás hónapjának, illetve a jogviszony megszűnése hónapjának kötelezettségeként kell teljesíteni [Szja tv. 69. § (5) bekezdés c)- d) pont].
Hogyan kell meghatározni az értékhatár- és keret-túllépések összegét?
Vegyük példaként a következő esetet:
A munkavállaló február 15-én a munkáltatójától
-
100 000 Ft pénzösszeg-juttatásban
-
120 000 Ft SZÉP-kártya szálláshely alszámlára
-
200 000 Ft SZÉP-kártya vedéglátás alszámlára
-
30 000 Ft SZÉP-kártya szabadidő alszámlára
összesen 450 000 Ft juttatásban részesült.
A munkáltató által március 12-éig bevallott és megfizetett közteher:
összesen: 158 710 Ft
A munkavállaló munkaviszonya március 14-én megszűnik, így a munkaviszonyban töltött napok száma: 73, aránya 73/365=20%
-
pénzjuttatás keretösszege: 100 000×0,2=20 000 Ft
-
rekreációs keretösszeg: 450 000×0,2=90 000 Ft
A kilépés miatt április 12-éig fizetendő közterhek:
-
a pénzjuttatás arányos keretet meghaladó része (bér): 100 000-20 000=80 000 Ft
-
a munkavállalót terhelő szja: 80 000×0,15=12 000 Ft; járulékok: 80 000×0,185=14 800 Ft; összesen 12 000+14 800=26 800 Ft
-
a munkáltatót terhelő szocho: 80 000×0,22=17 600 Ft; szakképzési hozzájárulás: 80 000×0,015=1200 Ft; összesen: 17 600+1200=18 800 Ft
-
a munkáltató által önellenőrzéssel visszaigényelhető: 80 000×0,3422=27 376 Ft
-
az arányos rekreációs keretet meghaladó (egyes meghatározott) juttatás: 20 000+120 000+150 000+30 000-90 000=230 000 Ft
-
a munkáltatót által befizetendő eho-különbözet: 230 000×1,18 (0,22-0,14)=21 712 Ft.
Hogyan adhatók a 2017-ben a korábban béren kívülinek minősült juttatások?
A 2016. december 31-én hatályos 71. § szerint béren kívüli juttatásnak minősülő, de a 2017. január 1-jén hatályos 71. § szerint béren kívüli juttatásként nem nevesített juttatásokat a munkáltató (ideértve a személyesen közreműködő tagja tekintetében a társas vállalkozást is) 2016. december 31-ét követően a juttatásokra vonatkozóan a 2016. december 31-én hatályos szabályokban meghatározott feltételek szerint, de az egyedi értékhatárok figyelmen kívül hagyásával egyes meghatározott juttatásként (43,66% közteherrel) adhatja [Szja tv. 89. § (6) bekezdés].
Ezekre a juttatásokra nem vonatkozik a Szja tv. 70. § (1a) bekezdése, ami azt jelenti, hogy nem kell alkalmazni a munkáltatónál szabályozott juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket, így a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjainak is adhatóak kifizetői adózás mellett.
A munkáltató adózása mellett
-
a munkavállaló, a társas vállalkozásban személyesen közreműködő tag,
-
a szakképző iskolai tanuló,
-
kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató,
-
duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató,
-
a nyugdíjban részesülő magánszemély, ha a juttató a volt munkáltató vagy annak jogutódja
a következő juttatásokat kaphatja:
-
munkahelyi étkezés
-
étkezési Erzsébet-utalvány
-
üdülési beutaló
-
iskolakezdési támogatás
-
helyi utazási bérlet juttatása
-
iskolarendszerű képzés
-
önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás
-
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe teljesített foglalkoztatói hozzájárulás
Mikor kell nyilatkozni a korábban béren kívülinek minősült juttatások esetén?
A juttatónak az adókötelezettség megállapításához az általa nem ismert feltételek fennállását a magánszemély nyilatkozata alapján kell figyelembe vennie [2016. december 31-én hatályos Szja tv. 71. § (4) bekezdés]. Ha ugyanis utóbb az adóhatóság megállapítja a feltételek fennállásának hiányát, a jogkövetkezményeket – ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával – a kifizetőnek kell viselnie. Ha azonban az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának következménye, illetve ha a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie [2016. december 31-én hatályos Szja tv. 71. § (5) bekezdés].
Ez azt jelenti, hogy például az iskolakezdési támogatás esetében továbbra is nyilatkozni kell a családi pótlékra való jogosultságról. Vagy például az önkéntes pénztári hozzájárulás ugyan korlátozás nélkül adható, de egy hónapon belül csak egy juttató utalhatja ezt 43,66% közteherrel, mert a 2016-ban a hatályos jogszabályok szerint akkor minősül béren kívüli juttatásnak a pénztári hozzájárulás, ha a munkavállaló nyilatkozik, hogy az adott hónapra mástól nem kap ilyen juttatást.
Adható-e étkezési Erzsébet utalvány 2017-ben?
Nincs akadálya, hogy 43,66% közteher megfizetése mellett étkezési Erzsébet utalványokat bármilyen értékben adjon a munkáltató, betartva azt a szabályt, hogy ha az utalványt munkadíj helyett adná, az egyes meghatározott juttatásra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók [Szja tv. 1.§ (10) bekezdés]. Ugyanakkor az Erzsébet-utalványcsalád egyéb változatai (pl. ajándék-utalvány) kifizetői adózás mellett csak a munkáltatónál szabályozott juttatásra vonatkozó rendelkezés szerint, csak a munkaviszonyban álló magánszemélyeknek adható egyes meghatározott juttatásként.
Mennyi a közterhe a decemberi Erzsébet utalvány januári kiadásának?
A Szja tv 69. § (5) bekezdése szerint a juttatót terhelő közterhek mellett adható juttatások után a kötelezettségeket a juttatás hónapjára kell megállapítani. A 2016-ban ki nem osztott Erzsébet-utalvány 2017. januári kiosztása esetén a juttatás hónapja 2017. január, vagyis a fizetendő közteher az új szabályok szerint 1,18x(15%szja+22%eho).
Mi a teendő az önkéntes pénztári hozzájárulás egyösszegű utalása esetén?
A 2016. december 31-én hatályos Szja tv. szerint, ha munkáltató havonta, vagy – az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével – több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulást, azt a magánszemélynél a közölt összegeknek megfelelő hónap(ok) szerinti juttatásnak kell tekinteni. Ennek megfelelően az adót és az ehó-t előre történő utalás esetén a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként, de a közölt összegek szerinti hónapokra vonatkozó szabályok szerint kell bevallani és megfizetni.
Folytatjuk.
