Béren kívüli és más juttatások 2017-ben III.

Szerző: Surányi Imréné
Dátum: 2017. február 8.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikksorozatunk a 2017-ben hatályos személyi jövedelemadó törvény (Szja tv.) béren kívüli és más juttatásokra vonatkozó, a munkáltatók, kifizetők számára legfontosabb szabályait gyakorlati kérdések tükrében foglalja össze.


Melyek az egyes meghatározott juttatások?

A 43,66 százalék (1,18×0,15 szja+1,18×0,22 eho) kifizetői közteher mellett adható juttatások a következők:

  • a SZÉP-kártyára utalt támogatások

    • alszámla-értékhatárokat

és/vagy

  • a rekreációs keretet

meghaladó része [Szja tv. 70. § (4) bekezdés];

  • a 2016-ban béren kívülinek minősült juttatások [Szja tv. 89. § (6) bekezdés];

  • külön rendelkezésekben nevesített juttatások [Szja tv. 70. §].

Mit jelent az alszámla-értékhatár túllépése?

A SZÉP-kártya alszámla-értékhatárokat nem kell arányosítani a jogviszony adóévi fennállásával. Ugyanakkor a túllépést – alszámlánként – több juttató esetén azok támogatásának együttes összegéből kell megállapítani.

A túllépés utáni magasabb közterhet a juttatás hónapjának kötelezettségeként kell teljesíteni [Szja tv. 69. § (5) bekezdés c) pont].

Mit jelent a rekreációs keret túllépése?

A pénzösszeg-juttatással együtt számított rekreációs keret 450 ezer, (a költségvetési szervek munkavállalói esetében 200 ezer) forint, ha a magánszemély jogviszonya egész évben fennáll, egyébként pedig az említett összegeknek az adott juttatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos része, ha a jogviszony csak az év egy részében áll fenn. Ha a jogviszony a magánszemély halála miatt szűnt meg, az arányosítást nem kell alkalmazni.

Megjegyzendő, hogy több munkáltató esetén a rekreációs keret külön-külön vehető figyelembe.

A rekreációs keret túllépése utáni magasabb közterhet a juttatás hónapjának, illetve a jogviszony megszűnése hónapjának kötelezettségeként kell teljesíteni [Szja tv. 69. § (5) bekezdés c)- d) pont].

Hogyan kell meghatározni az értékhatár- és keret-túllépések összegét?

Vegyük példaként a következő esetet:

A munkavállaló február 15-én a munkáltatójától

  • 100 000 Ft pénzösszeg-juttatásban

  • 120 000 Ft SZÉP-kártya szálláshely alszámlára

  • 200 000 Ft SZÉP-kártya vedéglátás alszámlára

  • 30 000 Ft SZÉP-kártya szabadidő alszámlára

összesen 450 000 Ft juttatásban részesült.

A munkáltató által március 12-éig bevallott és megfizetett közteher:

  • 100 000×0,3422=34 220 Ft

  • 120 000×0,3422=41 064 Ft

  • 150 000×0,3422+50 000×0,4366=51 330+21 830=73 160 Ft

  • 30 000×0,3422=10 266 Ft

összesen: 158 710 Ft

A munkavállaló munkaviszonya március 14-én megszűnik, így a munkaviszonyban töltött napok száma: 73, aránya 73/365=20%

  • pénzjuttatás keretösszege: 100 000×0,2=20 000 Ft

  • rekreációs keretösszeg: 450 000×0,2=90 000 Ft

A kilépés miatt április 12-éig fizetendő közterhek:

  • a pénzjuttatás arányos keretet meghaladó része (bér): 100 000-20 000=80 000 Ft

  • a munkavállalót terhelő szja: 80 000×0,15=12 000 Ft; járulékok: 80 000×0,185=14 800 Ft; összesen 12 000+14 800=26 800 Ft

  • a munkáltatót terhelő szocho: 80 000×0,22=17 600 Ft; szakképzési hozzájárulás: 80 000×0,015=1200 Ft; összesen: 17 600+1200=18 800 Ft

  • a munkáltató által önellenőrzéssel visszaigényelhető: 80 000×0,3422=27 376 Ft

  • az arányos rekreációs keretet meghaladó (egyes meghatározott) juttatás: 20 000+120 000+150 000+30 000-90 000=230 000 Ft

  • a munkáltatót által befizetendő eho-különbözet: 230 000×1,18 (0,22-0,14)=21 712 Ft.

 

Hogyan adhatók a 2017-ben a korábban béren kívülinek minősült juttatások?

A 2016. december 31-én hatályos 71. § szerint béren kívüli juttatásnak minősülő, de a 2017. január 1-jén hatályos 71. § szerint béren kívüli juttatásként nem nevesített juttatásokat a munkáltató (ideértve a személyesen közreműködő tagja tekintetében a társas vállalkozást is) 2016. december 31-ét követően a juttatásokra vonatkozóan a 2016. december 31-én hatályos szabályokban meghatározott feltételek szerint, de az egyedi értékhatárok figyelmen kívül hagyásával egyes meghatározott juttatásként (43,66% közteherrel) adhatja [Szja tv. 89. § (6) bekezdés].

Ezekre a juttatásokra nem vonatkozik a Szja tv. 70. § (1a) bekezdése, ami azt jelenti, hogy nem kell alkalmazni a munkáltatónál szabályozott juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket, így a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjainak is adhatóak kifizetői adózás mellett.

A munkáltató adózása mellett

  • a munkavállaló, a társas vállalkozásban személyesen közreműködő tag,

  • a szakképző iskolai tanuló,

  • kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató,

  • duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató,

  • a nyugdíjban részesülő magánszemély, ha a juttató a volt munkáltató vagy annak jogutódja

a következő juttatásokat kaphatja:

  • munkahelyi étkezés

  • étkezési Erzsébet-utalvány

  • üdülési beutaló

  • iskolakezdési támogatás

  • helyi utazási bérlet juttatása

  • iskolarendszerű képzés

  • önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás

  • foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe teljesített foglalkoztatói hozzájárulás

Mikor kell nyilatkozni a korábban béren kívülinek minősült juttatások esetén?

A juttatónak az adókötelezettség megállapításához az általa nem ismert feltételek fennállását a magánszemély nyilatkozata alapján kell figyelembe vennie [2016. december 31-én hatályos Szja tv. 71. § (4) bekezdés]. Ha ugyanis utóbb az adóhatóság megállapítja a feltételek fennállásának hiányát, a jogkövetkezményeket – ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával – a kifizetőnek kell viselnie. Ha azonban az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának következménye, illetve ha a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie [2016. december 31-én hatályos Szja tv. 71. § (5) bekezdés].

Ez azt jelenti, hogy például az iskolakezdési támogatás esetében továbbra is nyilatkozni kell a családi pótlékra való jogosultságról. Vagy például az önkéntes pénztári hozzájárulás ugyan korlátozás nélkül adható, de egy hónapon belül csak egy juttató utalhatja ezt 43,66% közteherrel, mert a 2016-ban a hatályos jogszabályok szerint akkor minősül béren kívüli juttatásnak a pénztári hozzájárulás, ha a munkavállaló nyilatkozik, hogy az adott hónapra mástól nem kap ilyen juttatást.

 

Adható-e étkezési Erzsébet utalvány 2017-ben?

Nincs akadálya, hogy 43,66% közteher megfizetése mellett étkezési Erzsébet utalványokat bármilyen értékben adjon a munkáltató, betartva azt a szabályt, hogy ha az utalványt munkadíj helyett adná, az egyes meghatározott juttatásra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók [Szja tv. 1.§ (10) bekezdés]. Ugyanakkor az Erzsébet-utalványcsalád egyéb változatai (pl. ajándék-utalvány) kifizetői adózás mellett csak a munkáltatónál szabályozott juttatásra vonatkozó rendelkezés szerint, csak a munkaviszonyban álló magánszemélyeknek adható egyes meghatározott juttatásként.

Mennyi a közterhe a decemberi Erzsébet utalvány januári kiadásának?

A Szja tv 69. § (5) bekezdése szerint a juttatót terhelő közterhek mellett adható juttatások után a kötelezettségeket a juttatás hónapjára kell megállapítani. A 2016-ban ki nem osztott Erzsébet-utalvány 2017. januári kiosztása esetén a juttatás hónapja 2017. január, vagyis a fizetendő közteher az új szabályok szerint 1,18x(15%szja+22%eho).

Mi a teendő az önkéntes pénztári hozzájárulás egyösszegű utalása esetén?

A 2016. december 31-én hatályos Szja tv. szerint, ha munkáltató havonta, vagy – az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével – több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulást, azt a magánszemélynél a közölt összegeknek megfelelő hónap(ok) szerinti juttatásnak kell tekinteni. Ennek megfelelően az adót és az ehó-t előre történő utalás esetén a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként, de a közölt összegek szerinti hónapokra vonatkozó szabályok szerint kell bevallani és megfizetni.

Folytatjuk.


Kapcsolódó cikkek:


Egységesek lesznek jövőre az EU-n belüli áfamentes értékesítés adatkövetelményei
2019. október 18.

Egységesek lesznek jövőre az EU-n belüli áfamentes értékesítés adatkövetelményei

A vevői készlet egyszerűsítés egységes uniós szabályozása minden tagállamban azonos követelményeket állít fel az áfamentesség feltételeként, mind a vevőre, mind az eladóra, mind a készletekre vonatkozóan. Amennyiben ezeket az adatokat és paramétereket a két EU tagországban működő érintett cégek pontosan nyilvántartják, 2020. januártól egyszerűbb adóadminisztrációval dolgozhatnak.

Kis magyar pénztörténet – … és megszületik a forint (7. rész)
2019. október 18.

A pénzeknek is megvan a maguk története. Ez gyakran kapcsolódik nevezetes történelmi eseményekhez, uralkodókhoz, de az is előfordult – többször is –, hogy magával a pénzzel írtak történelmet. Ilyen események a magyar históriában is előfordultak. A Magyar Nemzeti Bank megalakulása, majd a koronát beváltó pengő bevezetése, az új nemzeti valuta stabilizálódása egy új felvirágzás ígéretét hordozta. Hogy mégsem így lett, azt ma már tudjuk.

Iparűzési adó: évtizedes gyakorlatot írt felül a Kúria
2019. október 17.

A Kúria közelmúltbeli döntései egy évtizedek óta bevett iparűzésiadó-kezelési gyakorlatot írtak felül. A magyar gazdaság számos szereplőjénél - például kiskereskedelem, autóipar, vendéglátás - is utólag többlet iparűzésiadó-fizetési kötelezettség keletkezhet.