Béren kívüli és más juttatások 2017-ben VI.

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikksorozatunk 2017-ben hatályos személyi jövedelemadó törvény (Szja tv.) béren kívüli és más juttatásokra vonatkozó, a munkáltatók, kifizetők számára legfontosabb szabályait gyakorlati kérdések tükrében foglalja össze.

Milyen esetben adómentes a bölcsődei, óvodai szolgáltatás, ellátás nyújtása?

Az ingyenes vagy kedvezményes bölcsődei, óvodai szolgáltatás, ellátás (beleértve az étkezést is) adómentes, ha a juttatás nem pénzbeli formában történik. Az adómentesség az állami, önkormányzati, egyházi és a civil vagy munkahelyi fenntartású intézményekre egyaránt vonatkozik [Szja tv. 1. számú melléklet 8.6/ c) pont].

Ez azt jelenti, hogy adómentes juttatásnak tekinthető, ha a munkahely által üzemeltetett bölcsődében ingyenesen vagy kedvezményesen biztosítják a gyermek elhelyezését, továbbá, ha a munkáltató a nevére szóló számla ellenében téríti meg a munkavállaló által megfizetett bölcsődei, óvodai díjat, vagy pedig egy meghatározott összeget átad a munkavállalónak azzal, hogy annak a szolgáltatás vásárlásáról szintén a munkáltató nevére szóló számlával meghatározott időpontig el kell számolnia. Nem felel meg az adómentesség feltételeinek az, ha a számla a munkavállaló, és nem a munkáltató nevére szól.

A törvény nem tartalmaz korlátozó rendelkezést arra nézve, hogy ilyen juttatásra csak a felek közötti munkaviszony esetében kerülhetne sor, így a cégek, szervezetek nem csak a munkavállalóik gyermekét részesíthetik az adómentes ellátásban, hanem például a munkavállaló hozzátartozójának gyermekét is. Továbbá a rendelkezés alkalmazható bármely jogviszonyban foglalkoztatott magánszemély esetében is.

Kinek adható temetési segély?

A Szja tv. 1. számú mellékletének 1.3 pont alapján adómentes az elhunyt házastársa (ilyennek minősül az azonos nemű bejegyzett élettárs is) vagy egyenes ágbeli rokona részére a munkáltatót által folyósított temetési segély. A segély juttatója lehet akár az elhunyt, akár az említett hozzátartozó munkáltatója. A temetési költségek igazolása nem szükséges, a kifizethető segélyre összeghatár nincs, de a rendeltetésszerű jogalkalmazás elvének betartása érdekében annak igazodnia kell a szokásos temetés kiadásokhoz, illetve a család szociális helyzetéhez. Nem kötelező, de célszerű a kifizetési bizonylattal a halotti anyakönyvi kivonat másolatát is megőrizni.

Az előbbieken kívüli személyi körben (pl. a tagi jogviszonyban álló magánszemély elhalálozása, illetve oldalági rokon esetén) temetési segély ezen jogszabályhely alapján nem adható adómentesen.

Jóval szélesebb körű adómentesség vonatkozik a kegyeleti ellátásra [Szja tv. 1. számú melléklet 8.6./ e) pont]. Ez alapján bármely cég, szervezet bárkit saját halottjának tekinthet, magára vállalhatja a kegyeleti szolgáltatások (sírhely, temetés, hamvasztás, szórás, virágok stb.) költségeit, akár úgy, hogy azokat közvetlenül szervezi és fizeti meg, akár úgy, hogy a nevére szóló számlák alapján téríti meg a hátramaradottaknak. Ez munkáltató esetében nem zárja ki azt sem, hogy mellette – az előzőek szerint – még segélyt is kapjon a rászorult család.

 

Hogyan lehet adómentes a számítógép-használat?

A Szja törvény 1. számú mellékletének 7.11. pontja szerint adómentes a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat. Ez a rendelkezés lényegében a Szja törvény 4. § (2a) bekezdésében foglalt rendelkezést terjeszti ki, amennyiben a számítógép szigorúan vett munkahelyi személyi használatán túl akkor sem keletkezik adókötelezettség, ha a munkáltató akár otthoni személyi használatra ad számítógépet (például lap-topot) a munkavállalónak. Lényeges, hogy az eszköz ne kerüljön a munkavállaló tulajdonába.

Mit jelent a cégautó magáncélú használatának adómentessége?

A Szja törvény 1. számú mellékletének 8.37. pontja szerint adómentes a kifizető, külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá azzal összefüggésben az úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása. A cégnek a használat jellegétől és az elszámolt költségek volumenétől függetlenül, a cégautó után mindenképpen kell cégautóadót fizetnie, viszont sem neki sem az érintett magánszemélynek nincs semmiféle további kötelezettsége akkor sem, ha magáncélra korlátlan ingyenes használat történik. Ugyanakkor nincs akadálya, hogy a cég – a saját költségviselő-képességét és a magánszemély összes járandóságát, egyéb juttatásait is figyelembe véve – keretet szabjon meg a magáncélú használatra.

Az adómentes magáncélú használatra tekintettel kötelezően útnyilvántartást nem kell vezetni, azonban az egyéb adó- (áfa, tao) és számviteli szabályok jogszerű betartásának alátámasztása (különösen a személygépkocsival összefüggésben indokoltan elszámolt üzemanyagköltség igazolása) érdekében ellenőrzés esetén szükség lehet a tényleges futásteljesítmény dokumentálására, amihez alkalmas lehet az útnyilvántartás vagy menetlevél vezetése akkor is, ha azt a Szja tv. nem írja elő.

Milyen biztosítások díja adómentes?

A Szja törvény 4. § (2a) bekezdése szerint nem keletkezik bevétel a foglalkoztató kártérítési felelősségi körébe tartozó munkahelyi kockázatok elhárítása érdekében kötött biztosítások díjának megfizetése miatt, továbbá a Szja törvény 1. számú mellékletének 6.3. pontja szerint a kockázati biztosítások más személy – kifizető, vagy munkáltató – által fizetett díja főszabály szerint adómentes.

A kockázati biztosítás, olyan személybiztosítás (élet-, baleset- és betegségbiztosítás), amely esetében a biztosító kizárólag a biztosítási esemény (halál, baleset, betegség) bekövetkezésekor fizet, egyébként pedig pénzkivonásra nincs lehetőség (nincs lejárati, elérési szolgáltatás és visszavásárlási érték). Ilyen biztosítás esetén adómentes az ugyanazon díjfizető által ugyanazon biztosítottra tekintettel egy hónapra vonatkozóan a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóan fizetett díj, azaz ha a kifizető, munkáltató ezen összeget meghaladóan fizeti a biztosítás díját, akkor a meghaladó rész – egyes meghatározott juttatás jogcímén – adóköteles. Azonos szolgáltatási tartalommal rendelkező csoportos biztosítás esetében a fizetett díj egy biztosítottra jutó részét kell figyelembe venni.

 

Előfordulhat, hogy a biztosító a biztosítási (kockázati) esemény bekövetkezése nélkül eltelt hosszabb időre tekintettel díjkedvezményt, díjengedményt, díjvisszatérítést ad a díjfizetőnek. Ez a törvény szerint nem minősül pénzkivonásnak, de ha az ilyen biztosítói kedvezményre a biztosítási szerződés feltételei szerint a biztosított magánszemély lenne jogosult, akkor ez a biztosítás nem felel meg az adómentesség feltételeinek, vagyis a cég által fizetett díj adóköteles, azt egyes meghatározott juttatásként kell figyelembe venni. Amennyiben az ilyen (biztosítási esemény bekövetkezése nélkül) biztosítói teljesítésre a magánszemély a szerződéskötést követően egy későbbi időpontban válik jogosulttá (például szerződésmódosítással), akkor a biztosítás a teljes időtartam alatt (visszamenőlegesen) nem minősül kockázati biztosításnak. Ilyenkor a díjfizetőnek akkor keletkezik az egyes meghatározott juttatásra előírt közteher-kötelezettsége, amikor a biztosító teljesítésére a magánszemély jogosultsága (a biztosítási szerződés módosításával) megnyílik [Szja tv. 9.§ (3b) bekezdés].

A kockázati biztosítási elemeket is magában foglaló vegyes biztosítások esetében kockázati biztosításnak minősül az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási rész is.

Lényeges, hogy nem tekinthető kockázati biztosításnak az olyan biztosítás – akkor sem, ha a biztosító teljesítését biztosítási esemény váltja ki –, amely esetében a szerződés szerinti biztosítási feltételek alapján a biztosító teljesítésének összege nem haladhatja meg az adott biztosítási szerződésre befizetett biztosítási díj és az azzal kapcsolatosan képződő hozam együttes összegét, hiszen ilyen esetben nyilvánvaló, hogy nincs a biztosítónak kockázata [Szja tv. 3.§ 91. pont].

A Szja törvény 1. számú mellékletének 6.9. pontja szerint szintén adómentes a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás – szerződőként vagy a biztosítóhoz bejelentett díjfizetőként fizetett – rendszeres díja. Rendszeres díjnak számít az a díj, amelyet a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege az adott biztosítási évben nem haladja meg a biztosítási szerződés alapján az előző évben fizetett díjak együttes összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét, árcsökkenés esetén a 30 százalékát. A nem rendszeres díjak (eseti díj, illetve rendszeresen fizetendő, de a díjnövekedés meghaladja a törvényben előírt mértéket) egyes meghatározott juttatásként válnak adókötelessé. Amennyiben a szerződő, illetve a díjfizető nem minősül kifizetőnek, az adóköteles díjak a magánszemély díjfizetést megalapozó jogviszonya szerinti, vagy egyéb jövedelmeként adókötelesek. Fontos figyelembe venni, hogy az ilyen típusú biztosítások díjának adómentessége 2018. január 1-jétől megszűnik, és a rendszeres díjak is – hasonlóan más megtakarítási jellegű biztosítások díjához –, egyes meghatározott juttatásként lesznek adókötelesek.

 

Lehet-e cafeteriában adómentes a munkába járás költségének a kötelező mértéket meghaladó térítése?

Az Szja törvény 25. § (2) bekezdése szerint a jövedelem kiszámításánál a munkaviszonyban álló magánszemélynek nem kell figyelembe vennie azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól a munkába járásról szóló 39/2010. (II. 26.) kormányrendelet szerinti munkába járás esetén

• az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében (a kötelező mértéken felül is), legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában valósul meg), vagy

• költségtérítés címén a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 15 forint értékben kap a magánszemély.

A munkába járási költségtérítés kötelező mértéke a belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsi-osztályán, menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton, elővárosi vasúton (HÉV-en), menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven, illetve hazautazás esetén légi közlekedési járművön történő utazás költségeinek legalább 86 százaléka a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében. Hazautazás esetén a kormányrendelet meghatározza azt a maximális összeget is, amelyet ezen a jogcímen havonta legfeljebb téríteni kell kötelezően. Ezt a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter minden év január 25-éig hivatalos lapjában közzéteszi.

A kilométerenként adható 15 forintnak csak 60 százaléka jár kötelezően, míg a további 6 forintot a munkáltató mérlegelési jogkörében nyújthatja a jogosultaknak.

Nincs akadálya annak, hogy a munkáltató a kötelező mértéken felüli térítést is fizessen. Ekkor a bérlet vagy a menetjegy árának 14 százaléka, illetve a hazautazás esetén a kötelező térítés és a bérlet vagy a menetjegy árának különbözete, vagy kilométerenként további 6 forint adókötelezettséggel nem járó (akár cafetéria-elemként választható) juttatás, míg a bérlet- vagy jegyáron, vagy a kilométerenként 15 forinton felüli térítés munkaviszonyból származó adó- és járulékköteles jövedelem.

---