Beruházási kedvezmény lízing esetén

Szerző: Kovácsné Álmosdy Judit
Dátum: 2013. október 10.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A mikro-, kis- vagy középvállalkozások a pénzügyi lízing keretében használatba vett eszközökre is alkalmazhatják a beruházási kedvezmény, amellyel csökkenthető az adózás előtti eredmény. Az alábbiakban szakértőnk összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat.


A társasági adóról szóló törvény 7.§ (1) bekezdés zs) pontja értelmében az adóév utolsó napján mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülő adózó – ha igénybe kívánja venni a beruházási kedvezményt, – csökkentheti adózás előtti eredményét bizonyos új tárgyi eszközök adóévi beruházási értékével, illetve új szellemi termék bekerülési értékével, amennyiben megfelel a törvény által megszabott további feltételeknek. Az így igénybe vett kedvezmény adótartalm, de minimis támogatásnak minősül, vagy a 800/2008/EK (általános csoportmentességi) rendelet szerinti támogatásnak tekintendő.

A kedvezmény érvényesítéséhez az adózónak az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:

  • Az adóalap-kedvezményt csak abban az adóévben alkalmazhatja az adózó, amely adóév egészében valamennyi tagja kizárólag magánszemély volt.
  • A kedvezmény összege nem haladhatja meg az adóévi adózás előtti eredményt, és legfeljebb 30 millió forint lehet.

A beruházási kedvezmény alkalmazható:

  • a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint
  • a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értékére, továbbá
  • az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értékére, valamint
  • az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értékére.

A kedvezmény igénybevételének nem feltétele a beruházás üzembe helyezése. Nem feltétele a kedvezmény igénybevételének az, hogy az eszköz vételára teljes mértékben ki legyen egyenlítve. Nem befolyásolja a kedvezmény igénybevételét az sem, ha a beruházás pályázati úton elnyert támogatás segítségével valósul meg.

A kedvezmény viszont nem alkalmazható:

  • az üzemkörön kívüli ingatlan,
  • az ültetvény bekerülési értékére,
  • az üzemkörön kívüli ingatlan, az ültetvény bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értékére, valamint
  • a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belül cserébe kapott tárgyi eszköz, szellemi termék bekerülési értékére, ha a cserére visszaadott tárgyi eszközre, szellemi termékre az adózó már igénybe vette a kedvezményt.

A pénzügyi lízing keretében használatba vett eszközökre is alkalmazható a beruházási kedvezmény, viszont a bérbe vett vagy operatív lízing keretében használt eszközökre nem.

A vállalkozás által vásárolt autó akkor sorolható a műszaki berendezések, gépek, járművek közé, ha közvetlenül szolgálja a vállalkozó tevékenységét, vagyis ha tevékenységi profilt meghatározó eszköz. Ez akkor áll fenn, ha a cégautó a tevékenység tárgyául szolgál, vagy a tevékenység folytatásához szorosan kapcsolódik, és a vállalkozás azt rendszeresen, nemcsak alkalomadtán használja a tevékenységéhez, továbbá ha a végzett tevékenység a jármű használata nélkül nem folytatható a szokásos módon.

Az adózónak az adóalap-kedvezmény kétszeresével kell megnövelnie az adózás előtti eredményét a társasági adóról szóló törvény 8.§ (1) bekezdésének u) pontja szerint, ha:

  • a kedvezmény alapjául szolgáló beruházást az adóalap-kedvezmény igénybevételét követő negyedik adóév utolsó napjáig nem helyezik üzembe;
  • a beruházást az adóalap-kedvezmény igénybevételét követő negyedik adóév végéig üzembe helyezi, de nem a műszaki berendezések, gépek, járművek között, hanem az egyéb berendezések, felszerelések, járművek között szerepelteti; 
  • a tárgyi eszközt az egyéb berendezések, felszerelések, járművek közé vagy a forgóeszközök közé sorolja át; 
  • az adóalap-kedvezmény alapjául szolgáló beruházást, vagy az ilyen beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adóalap-kedvezmény igénybevételének adóévét követő negyedik adóév végéig elidegeníti; (Elidegenítésnek tekintjük ebből a szempontból a természetbeni juttatásként történő átadást, az értékesítést, az apportálást, és a térítés nélküli átadást.)
  • az adózó a pénzügyi lízing keretében vagy részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszközt – a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása következtében – visszaadja.

Fontos tudni, hogy egy beruházásra adott esetben többféle kedvezményt lehet igénybe venni,  ha az egyes kedvezményekre előírt kritériumoknak megfelel. Például: ha egy kisvállalkozás, akinek tagjai kizárólag magánszemélyek korábban képzett fejlesztési tartalékot és a tárgyévben beszerez egy új gépet, akkor erre való tekintettel csökkentheti a fejlesztési tartalékként elszámolt összeget (a lekötött tartalék felhasználása) és igénybe veheti a kisvállalkozások beruházási adóalap-kedvezményét is.

A társasági adóról szóló törvény 22/A.§-a szerint, a hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a 2000. december 31-ét követően megkötött hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel (ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitel) kamata után adókedvezményt vehet igénybe. Ennek mértéke az adóévben fizetett kamat 40 százaléka.

A pénzügyi lízing egy olyan szerződés alapján valósul meg, amely szerződés értelmében

  • a lízingbe adó a lízingbe vevő igényei szerint beszerzett
  • és a lízingbe adó tulajdonát képező eszközt
  • lízingdíj ellenében,
  • a szerződésben rögzített időtartamra
  • a lízingbe vevő használatába, birtokába adja azzal, hogy
  • a lízingbe vevőt terheli a használatból következően minden költség és kockázat,
  • a lízingbe vevő jogosult a hasznok szedésére,
  • a szerződés időtartamának végén pedig a lízingelt eszköz tulajdonjogát a lízingbe vevő vagy az általa megjelölt vevő megszerzi (vagy megszerezheti), a maradványérték megfizetésével vagy anélkül,
  • illetve a lízingbe vevőt elővételi jog illeti meg,
  • a lízingbe vevő azonban ezen jogairól a szerződés megszűnése előtt le is mondhat.

Kapcsolódó cikkek:


Így változik az szja 2019-ben – 3.rész
2018. december 19.

Cikksorozatunkban összefoglaltuk a személyi jövedelemadó törvény jövő évtől esedékes változásait. A harmadik részben az adómentes juttatásokat érintő változásokról lesz szó.

Az alanyi mentes adózás néhány fontos szabálya IV.
2018. december 18.

Az alanyi mentes adózókról szóló cikksorozat utolsó drabjában nézzük meg néhány fontos szabályt áfafizetés, adólevonás, bizonylatkorrekció, számlázás, alanyi mentes státusz megszűnése témában.

Adóelőleg kiegészítés: közeleg a határidő
2018. december 17.

Adóelőleg kiegészítés: közeleg a határidő

Egy igen jelentős számú adói kör számára december 20-ig ki kell egészíteniük az év során megfizetett adóelőlegüket a várható éves adókötelezettség összegére, és erről az EVA kivételével bevallást is be kell nyújtaniuk.

Együttműködik a NAV és az IPOSZ
2018. december 17.

Együttműködési megállapodást kötött a kisvállalkozók adózási ismereteinek bővítésére az Ipartestületek Országos Szövetsége és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) - közölte az IPOSZ hétfőn.