Beruházási kedvezmény lízing esetén


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A mikro-, kis- vagy középvállalkozások a pénzügyi lízing keretében használatba vett eszközökre is alkalmazhatják a beruházási kedvezmény, amellyel csökkenthető az adózás előtti eredmény. Az alábbiakban szakértőnk összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat.


A társasági adóról szóló törvény 7.§ (1) bekezdés zs) pontja értelmében az adóév utolsó napján mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülő adózó – ha igénybe kívánja venni a beruházási kedvezményt, – csökkentheti adózás előtti eredményét bizonyos új tárgyi eszközök adóévi beruházási értékével, illetve új szellemi termék bekerülési értékével, amennyiben megfelel a törvény által megszabott további feltételeknek. Az így igénybe vett kedvezmény adótartalm, de minimis támogatásnak minősül, vagy a 800/2008/EK (általános csoportmentességi) rendelet szerinti támogatásnak tekintendő.

A kedvezmény érvényesítéséhez az adózónak az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:

  • Az adóalap-kedvezményt csak abban az adóévben alkalmazhatja az adózó, amely adóév egészében valamennyi tagja kizárólag magánszemély volt.
  • A kedvezmény összege nem haladhatja meg az adóévi adózás előtti eredményt, és legfeljebb 30 millió forint lehet.

A beruházási kedvezmény alkalmazható:

  • a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint
  • a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értékére, továbbá
  • az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értékére, valamint
  • az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értékére.

A kedvezmény igénybevételének nem feltétele a beruházás üzembe helyezése. Nem feltétele a kedvezmény igénybevételének az, hogy az eszköz vételára teljes mértékben ki legyen egyenlítve. Nem befolyásolja a kedvezmény igénybevételét az sem, ha a beruházás pályázati úton elnyert támogatás segítségével valósul meg.

A kedvezmény viszont nem alkalmazható:

  • az üzemkörön kívüli ingatlan,
  • az ültetvény bekerülési értékére,
  • az üzemkörön kívüli ingatlan, az ültetvény bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értékére, valamint
  • a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belül cserébe kapott tárgyi eszköz, szellemi termék bekerülési értékére, ha a cserére visszaadott tárgyi eszközre, szellemi termékre az adózó már igénybe vette a kedvezményt.

A pénzügyi lízing keretében használatba vett eszközökre is alkalmazható a beruházási kedvezmény, viszont a bérbe vett vagy operatív lízing keretében használt eszközökre nem.

A vállalkozás által vásárolt autó akkor sorolható a műszaki berendezések, gépek, járművek közé, ha közvetlenül szolgálja a vállalkozó tevékenységét, vagyis ha tevékenységi profilt meghatározó eszköz. Ez akkor áll fenn, ha a cégautó a tevékenység tárgyául szolgál, vagy a tevékenység folytatásához szorosan kapcsolódik, és a vállalkozás azt rendszeresen, nemcsak alkalomadtán használja a tevékenységéhez, továbbá ha a végzett tevékenység a jármű használata nélkül nem folytatható a szokásos módon.

Az adózónak az adóalap-kedvezmény kétszeresével kell megnövelnie az adózás előtti eredményét a társasági adóról szóló törvény 8.§ (1) bekezdésének u) pontja szerint, ha:

  • a kedvezmény alapjául szolgáló beruházást az adóalap-kedvezmény igénybevételét követő negyedik adóév utolsó napjáig nem helyezik üzembe;
  • a beruházást az adóalap-kedvezmény igénybevételét követő negyedik adóév végéig üzembe helyezi, de nem a műszaki berendezések, gépek, járművek között, hanem az egyéb berendezések, felszerelések, járművek között szerepelteti; 
  • a tárgyi eszközt az egyéb berendezések, felszerelések, járművek közé vagy a forgóeszközök közé sorolja át; 
  • az adóalap-kedvezmény alapjául szolgáló beruházást, vagy az ilyen beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adóalap-kedvezmény igénybevételének adóévét követő negyedik adóév végéig elidegeníti; (Elidegenítésnek tekintjük ebből a szempontból a természetbeni juttatásként történő átadást, az értékesítést, az apportálást, és a térítés nélküli átadást.)
  • az adózó a pénzügyi lízing keretében vagy részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszközt – a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása következtében – visszaadja.

Fontos tudni, hogy egy beruházásra adott esetben többféle kedvezményt lehet igénybe venni,  ha az egyes kedvezményekre előírt kritériumoknak megfelel. Például: ha egy kisvállalkozás, akinek tagjai kizárólag magánszemélyek korábban képzett fejlesztési tartalékot és a tárgyévben beszerez egy új gépet, akkor erre való tekintettel csökkentheti a fejlesztési tartalékként elszámolt összeget (a lekötött tartalék felhasználása) és igénybe veheti a kisvállalkozások beruházási adóalap-kedvezményét is.

A társasági adóról szóló törvény 22/A.§-a szerint, a hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a 2000. december 31-ét követően megkötött hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel (ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitel) kamata után adókedvezményt vehet igénybe. Ennek mértéke az adóévben fizetett kamat 40 százaléka.

A pénzügyi lízing egy olyan szerződés alapján valósul meg, amely szerződés értelmében

  • a lízingbe adó a lízingbe vevő igényei szerint beszerzett
  • és a lízingbe adó tulajdonát képező eszközt
  • lízingdíj ellenében,
  • a szerződésben rögzített időtartamra
  • a lízingbe vevő használatába, birtokába adja azzal, hogy
  • a lízingbe vevőt terheli a használatból következően minden költség és kockázat,
  • a lízingbe vevő jogosult a hasznok szedésére,
  • a szerződés időtartamának végén pedig a lízingelt eszköz tulajdonjogát a lízingbe vevő vagy az általa megjelölt vevő megszerzi (vagy megszerezheti), a maradványérték megfizetésével vagy anélkül,
  • illetve a lízingbe vevőt elővételi jog illeti meg,
  • a lízingbe vevő azonban ezen jogairól a szerződés megszűnése előtt le is mondhat.

Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).