Beruházásiadóalap-kedvezmény a társasági adóban
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egy kis -és középvállalkozásnak minősülő adózó (kkv) esetében a beruházás kiemelkedően fontos. A cégek általában a beruházás kapcsán növekednek, fejlődnek. Azt, hogy egy kkv a beruházás kapcsán milyen kedvezménnyel élhet, a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) részletezi. Számtalan feltételt kell megvizsgálni, érdemes ezeket közelebbről is megnézni.
A társasági adóalapot általános szabályok szerint meghatározó adóalanyok az adózás előtti eredményüket a Tao tv. 7., 8.,16., 18. és 28. §-aiban, valamint a VII. fejezetben foglaltakkal módosítják. Az adózás előtti eredmény korrekciós tételeinek egy része az adóalap védelmét szolgálja, melyek a számvitel szerinti költséghez, ráfordításokhoz kapcsolódóan írják elő a növelő tétel, illetve a számvitel szerint az eredmény javára elszámolt bevételekhez kapcsolódóan a csökkentő tétel alkalmazását. Egyes költségek, ráfordítások növelik az adóalapot, míg más esetben kedvezmény vehető igénybe, akár többszörösen is, csökkentő tételként.
Jogszabályi háttér
A Tao tv. 4. § 24. pontja szerint kis-és középvállalkozásnak minősül a kis-és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényben ilyenként meghatározott vállalkozás, ideértve az ügyvédi irodát, a végrehajtó irodát, szabadalmi ügyvivő irodát és közjegyző irodát is, azzal, hogy kisvállalkozásnak minősül az említett törvény szerinti mikrovállalkozás is.
A Tao tv.7. §(1) bekezdés zs) pontja szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál – ha igénybe kívánja venni a kedvezményt – a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értéke, figyelemmel a (11)-(12) bekezdésben foglaltakra.Utóbbi bekezdések feltételeket írnak elő, ugyanis a Tao tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontjában foglaltakat az adózóabban az adóévben alkalmazhatja, amely adóév egészében valamennyi tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa) az adózón kívül kizárólag magánszemély (ideértve az MRP-t is) volt, illetve nem alkalmazhatja az üzemkörön kívüli ingatlan, az ültetvény bekerülési értékére, az üzemkörön kívüli ingatlan, az ültetvény bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értékére, valamint a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belül cserébe kapott tárgyi eszköz, szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értékére, ha a cserére visszaadott tárgyi eszközre, szoftvertermékek felhasználási jogára, szellemi termékre az adózó alkalmazta az (1) bekezdés zs) pontjának előírását.
A 2016. december 31-ig hatályos szabályozás szerint az adózás előtti eredményből ténylegesen levonható összegre vonatkozó korlátozás szerint a leírható kedvezmény nem haladhatta meg a vállalkozás adóévi adózás előtti eredményét, és nem lehetett több 30 millió forintnál sem [Tao tv. 7. § (12) bekezdés].
2017. január 01-jétől a kis-és középvállalkozás új ingatlan vagy ingatlan értékét növelő felújítás, bővítés, rendeltetésváltoztatás, illetve új műszaki gép, berendezés, járműberuházások, valamint új szellemi termék bekerülési értéke alapján 30 millió fölött is érvényesíthet adóalap-kedvezményt egy adóévben. Továbbra is tekintettel kell lenni azonban arra, hogy a csökkentés adótartalma állami támogatásnak minősül, így a vonatkozó EU-s jogszabályokra (de minimis rendelkezések) is tekintettel kell lenni.
Beruházás fogalma
A beruházás fogalmának értelmezésekor a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv.) rendelkezéseit kell figyelembe venni, tekintettel arra, hogy a Tao tv. nem definiálja a beruházás fogalmát. Az adóalap-kedvezmény kizárólag új, korábban még használatba nem vett beruházások esetén vehető igénybe. Ez a kedvezmény igénybe vételének alap kritériuma, amelynek nem teljesülése esetén a kedvezmény nem vehető igénybe. A „korábban még használatba nem vett” fordulat teljesen új eszközt feltételez, amelynek pl. az importált használt gép, berendezés sem felel meg. Sem vásárolt telek, sem pedig a vásárolt (használt) teherautó után nem lehet a kedvezményt igénybe venni, ugyanis egyik tárgyi eszköz esetében sem teljesül az „új eszköz” törvényi feltétel.
A Számv.tv. szerint a beruházások között kell nyilvántartani a rendeltetésszerűen még használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök értékét. Ez az előírás vonatkozik mind a külső társasággal, szakemberekkel eszközölt beruházásokra, mind a saját kivitelezésben végzett beruházásokra is. Minden esetben nézni szükséges a feltételeknek való megfelelést, ugyanis a Számv.tv. beruházásnak tekinti a korábban már használatba vett tárgyi eszközökön végzett bővítéssel, rendeltetésváltozással, átalakítással, élettartam-növeléssel összefüggő munkák értékét is, de a beruházási adóalap-kedvezmény ebben az esetben nem vehető igénybe, ugyanis a „korábban használatba nem vett beruházás” feltétel nem teljesül.
Szankció
A Tao. tv. 8. § (1) bekezdés u) pontja szankciós kötelezettséget fogalmaz meg, ugyanis bizonyos, jogszabályban részletezett esetekben az adózónak az igénybe vett adóalap-kedvezmény kétszeresével meg kell növelnie az adózás előtti eredményt. Ilyen eset az is, ha az adózó az adóalap-kedvezmény érvényesítését követő negyedik adóév utolsó napjáig a kedvezmény alapjául szolgáló beruházást, szellemi terméket nem helyezi üzembe.
Kérdésként merülhet fel, hogy a Tao tv. szerinti „jótállási időn belül cserébe kapott eszköz” fogalma hogyan értelmezendő abban az esetben, ha az értékesítő a hibás terméket azonos tulajdonságokkal bíró más termékre nem tudja kicserélni. Az adózó vásárolt egy autót 12 millió Ft-ért az egyik adóévben (2014. év), de az meghibásodott. Az értékesítő nem ugyanolyan, hanem egy más típusú, 11 millió Ft értékű személygépkocsit tudott biztosítani oly módon, hogy annak árába beszámította a visszavett személygépkocsit 9 millió Ft értékben, a következő évben (2015). Látható, hogy nem ugyanolyan értékekről beszélünk az ügylet során.
A Tao tv. 8. § u) pont ud)alpontja szerint az adózás előtti eredményt növeli- többek között- azon beruházás, szellemi termék bekerülési értékéből az adózás előtti eredmény csökkentéseként a 7. §(1) bekezdés zs) pontja alapján elszámolt összeg kétszerese, amely beruházást, szellemi terméket, vagy amely beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig elidegenít (juttatásként átad, értékesít, apportál, térítés nélkül átad, valamint pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszközt a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt visszaad), az elidegenítés adóévéről készített bevallásban, azzal, hogy az e pontban foglaltakat a jótállási időn belül cserére visszaadott tárgyi eszköz, szellemi termék után elszámolt összegre nem kell alkalmazni, de a jótállási időn belül cserébe kapott eszköz esetén az ua)-ud) alpont szerinti határidőt a cserére visszaadott eszköz üzembe helyezésétől, használatbavételétől kell számítani.
A fentieket figyelembe véve a fogalom-meghatározás során nézni szükségeltetik a Ptk., valamint az 1/2012 (VI.21) PK véleményt, az 1/2014 Polgári jogegységi határozatban írtakat, mely szerint a kicserélés a hibás teljesítés természetbeni orvoslását jelenti. Kicserélés esetében- ha a meghibásodott tárgyi eszközt azonos tulajdonságú és rendeltetésű eszközre cserélik ki, akkor a Tao tv. 8. § (1) bekezdés u) pontja szerinti mentesítő szabály alkalmazásának van helye, azaz a kétszeres növelő tételt nem kell alkalmazni, de a jótállási időn belül cserébe kapott eszköz esetén az ua)-ud) alpont szerinti határidőt (4év) a cserére visszaadott eszköz üzembe helyezésétől, használatbavételétől kell számítani.
Esetünkben, tekintettel, hogy nem kicserélésről van szó, a Tao tv. 8. § (1) bekezdés u) pont ud) alpont szerinti elidegenítésre vonatkozó korrekciós tételek alkalmazásának van helye, a visszaadott személygépkocsi esetében. Az eredetitől eltérő, új személygépkocsi beszerzése esetében a Tao tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti kedvezmény azonban alkalmazható.
Gazdasági kapcsolat fontossága
Kfv.I.35.093/2012/5.számú ítélet tényállása szerint adózó fő tevékenysége biztosítás, nyugdíjalapot kiegészítő tevékenység volt, s 2007. augusztus 3-án szerzett be egy Audi R8 Quattro típusú személygépkocsit, amelyet 39.951.660 forint bekerülési értéken a 142. főkönyvi számlán, az egyéb járművek között aktivált. Az autó után az adózó a 2007. évi adózás előtti eredményt a Tao tv. 7.§ (1) bekezdés zs) pontjára tekintettel 27.881.785 forinttal csökkentette. Az elsőfokú adóhatóság a 2007. évre társasági adó és társas vállalkozások külön adója adónemekben folytatandó ellenőrzésről 2010. november 12-én telefonon értesítette az adózót, aki a gépkocsit 2010. november 16-án átvezette a 132. számú főkönyvi számlára, a termelésben közvetlenül résztvevő járművek közé. Az elsőfokú adóhatóság a jogosulatlannak tekintett eredmény-csökkentés, mint adóalap után 4.461.000 forint adóhiánynak minősülő társasági adó adókülönbözetet állapított meg, adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel.A másodfokú adóhatóság helybenhagyta az elsőfokú határozatot. Indokolása szerint az, hogy adózó a járművet a 142. főkönyvi számlán tartotta nyilván, azt támasztja alá, hogy maga sem tekintette a vállalkozás tevékenységét közvetlenül szolgáló eszköznek; egyébként is a számlaosztályok közötti átsorolásra az ellenőrzésről szóló értesítés-, az ellenőrzés megkezdése után került sor. A személygépkocsira csak akkor érvényesíthető a beruházási kedvezmény, csak akkor tekinthető profilt meghatározó eszköznek, ha a tevékenység személyszállítás, gépjárművezetés-oktatás, vagy autókölcsönzés, és ha a személygépkocsit kizárólag erre a célra használják. Az adóhatóság a Tao.tv. 7.§ (1) bekezdés zs) pontja és az Sztv.26.§(4) bekezdése alapján vizsgálta a gépjármű besorolását. Adózó gazdasági tevékenység végzéséhez gépjárműhasználatra nincs szükség, hiszen a biztosításközvetítői tevékenység akár interneten keresztül is megvalósulhat, az ügyfelek felkeresése nem feltétlenül igényli a gépjárműhasználatot akkor sem, ha adózó több telephellyel rendelkezik az ország területen. Az Audi személygépkocsi nem közvetlenül szolgálja a gazdasági tevékenységet. Ezzel összefüggésben nem tévedett az adóhatóság akkor sem, amikor arra is utalt, hogy az adózó az eljárás során nem csatolta azt az útnyilvántartást, amelyből megállapítható lenne, hogy a jármű közvetlenül szolgálja gazdasági tevékenységét. Adózó arra hivatkozott, hogy a Tao tv. 7.§ (1) bekezdés zs) pontjára vonatkozó 64/2001. számú számviteli kérdést az adóhatóság jogszabályellenesen értelmezte és érthetetlen, hogy a megyei bíróság ezt miért engedi. A kizárólag gazdasági célú használat igazolására csatolta a könyvelésben is rögzített adatokat (km-állás, tankolás, üzleti partnerek) tartalmazó táblázatot.
A Tao tv. 7.§ (1) bekezdés zs) pont alkalmazása során ki kell emelni, hogy ebben az esetben nem a tárgyi eszközök utáni költség elszámolásának lehetőségéről, hanem valamely adókedvezmény alkalmazhatóságáról van szó. Ennek következtében az Audi R8 Quattro személygépkocsi kapcsán az eldöntendő kérdés nem az volt, hogy a gépjármű beszerzése összefüggésben áll-e adózó vállalkozási, bevételszerző tevékenységével – amit egyebekben az adóhatóság nem is vitatott, a gépkocsi beszerzését, mint költséget elfogadta, nem alkalmazta a Tao tv. 8.§ (1) bekezdés d/ pontját -, hanem az, hogy ez az összefüggés eléri-e az adókedvezmény igénybevételéhez szükséges mértéket.
A Tao tv. gépkocsik esetében adókedvezménnyel csak azt a gazdasági kapcsolatot támogatja, melyben a korábban használatba még nem vett járművek az Sztv. 26.§ (4) körébe tartoznak, azaz meghatározzák a tevékenységi profilt. Ezek a járművek közvetlenül, direkt módon részt vesznek a gazdasági eredmény előállításában, hiányukban a tevékenység egyáltalán nem folytatható. A jogerős ítélet indokolásával szemben tehát az adókedvezmény igénybevételének szempontja nem az, hogy a jármű szükséges, vagy sem az adott tevékenység folytatásához, hanem az, hogy a jármű használata meghatározza vagy sem a gazdasági jelleget. Adózó biztosítási, nyugdíjalapot kiegészítő tevékenységének folytatásához a mai kor technikai színvonalán az adóhatóság által sem vitatottan szükséges a gépjármű használata, költségként elszámolható, de a tevékenységet nem ez határozza meg, így adókedvezmény igénybevételére nem jogosít. A felülvizsgálati kérelemben foglaltaknak megfelelően ebbe a körbe – az egyéb feltételek megléte esetén – tartozhatnak pl. a személyszállítással, teherfuvarozással foglalkozó vállalkozások, de az adózó nem. Az adózó tevékenysége kizárja a gépkocsi után az adókedvezményt, ezért szükségtelen volt az adókedvezményhez kapcsolódó további feltétel-, a jármű ezzel összefüggő rendszeres használatának vizsgálata.
A fentiekből is látható, hogy a Tao tv. szerinti kedvezmények igénybe vétele során számos feltételnek kell megfelelni az adózóknak, melynek vizsgálatát érdemes szakemberre bízni, ugyanis a nem megfelelő alkalmazás akár pótlólagos adófizetési kötelezettséget és egyéb szankciót is jelenthet.
A cikk szerzője dr. Veress Júlia a VGD Hungary Kft. adószakértője..
A VGD Hungary Kft. az Adó Online szakmai partnere.
