Bevezetnék a bankadót Csehországban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A banki különadó bevezetését javasolja választási programjában a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD), a jelenlegi  hárompárti kormánykoalíció legerősebb pártja – közölte Bohuslav Sobotka kormányfő, pártelnök kedden Prágában sajtótájékoztatón. 


Csehországban az idén, nagy valószínűséggel októberben, képviselőházi választást tartanak. 

A javaslat a bankok aktívumainak nagyságától függően négy adósávval számol. A legmagasabb, 0,3 százalékos adósáv azokra a bankokra vonatkozna, amelyek eszközállománya meghaladja a 300 milliárd koronát. A legalacsonyabb, 0,05 százalékos adósáv pedig az 50 milliárd koronánál kisebb mérlegfőösszegű pénzintézetekre vonatkozna.

A jobboldali ellenzéki pártok azonnal bírálták az elképzelést, s azt hangsúlyozták, hogy az új adók bevezetése helyett inkább az adórendszert kellene egyszerűsíteni. 

 

A szabályok szerint  a bankadó eddig nem függött a pénzintézetek nagyságától. Az új rendszer szerint az államkassza évente több mint 11 milliárd korona (125,5 milliárd forint) bevételi többlethez jutna. 

Bohuslav Sobotka felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió tagállamainak többségében, összesen 15 országban van banki különadó.

“Szeretnénk, ha a bankok nagyobb mértékben vennék ki részüket a közszféra finanszírozásából. Jelenleg nincs megfelelő mechanizmusunk, amely megakadályozhatná a bankok nyereségének külföldre áramlását” – jelentette ki a miniszterelnök.  Közlése szerint 2000 óta összesen 460 milliárd korona folyt így el Csehországból külföldre. 

Csehországban 2016 végén összesen 45 bank működött. Öt banknak – Ceská sporitelna, Komercní banka, CSOB, UniCredit Bank, Raiffeisenbank – volt  300 milliárd koronánál nagyobb  eszközállománya. A cseh bankszektor teljes eszközállománya a jegybank kimutatása szerint 5900 milliárd koronát tett ki. 

(MTI)



Kapcsolódó cikkek

2022. július 1.

800 éves az Aranybulla – Püspökök, várispánok (7. rész)

II. András király nem egységes szabályozásként adta ki az Aranybullát, az gyakran csak kiegészítette egyéb intézkedéseit, döntéseit. Ez azt is jelenti, hogy nem kis jelentősége van annak is, hogy mit nem tartalmazott a kiváltságlevél. Ez nem kis mértékben jelenti a végrehajtott adóreformot is. Az adóintézkedések egy része csak utalásszerűen tartalmaz hátrányos intézkedéseket az egyház és a várispánok kárára.

2022. június 30.

Nem titkolózhatnak sokáig a multik az adóparadicsomokról

Az EU végül kihirdette azon irányelvet, amely alapján a 750 millió eurónál nagyobb éves árbevétellel rendelkező multinacionális cégcsoportok számára adatszolgáltatást írnak elő – derül ki a Niveus közleményéből.