Bírálta az egyház kárpótlásának megadóztatását a prágai érsek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alkotmánysértőnek minősítette az egyházi kárpótlás tervezett megadóztatását pénteken Dominik Duka prágai érsek, a cseh katolikus egyház feje.

A cseh parlament alsóháza szerdán fogadta el azt a kommunista törvényjavaslatot, amely megadóztatná az egyházak számára a kommunizmus idején elkobzott vagyonokért cserébe kifizetett állami kártérítést.

A kommunista képviselők (KSCM) javaslata „sérti az alkotmányosságot és a jogbiztonságot” Csehországban – állította a bíboros a CTK hírügynökségnek elküldött nyilatkozatában. Duka ugyanakkor köszönetet mondott a jobboldali képviselőknek, akik elutasították a javaslatot, amelyet 106-56 arányban fogadott el a képviselőház. A KSCM javaslatát a kormányzó ANO mozgalom és Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) mellett az ellenzéki Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) mozgalom is támogatta.

Milos Zeman államfő csütörtökön a TV Barrandov kereskedelmi televízióban szintén támogatásáról biztosította a képviselőházi döntést, és azt mondta, hogy a pénzt a kulturális emlékek felújítására kellene fordítani. Szerinte Antonín Stanek kulturális miniszter már dolgozik az elképzelésen.

A KSCM számításai szerint a pénzbeli kártérítések megadóztatása által az állam mintegy 380 millió koronát kaphatna vissza évente.

Az egyházak kárpótlásáról húszévi éles társadalmi viták után 2012-ben fogadott el törvényt az akkori, jobboldali többségű parlament.

Ennek értelmében – a kormány és az országban működő 17 egyház képviselői közötti megállapodás alapján – az egyházak visszakapják a szocialista rendszer idején államosított vagyonuk 56 százalékát. Ez lényegében ingatlanokat, földterületeket, erdőket, halastavakat jelent. A fennmaradó részért, tehát olyan ingatlanokért és földekért, amelyeket különböző okok miatt már fizikailag nem lehet visszaadni, az állam összesen 59 milliárd korona kárpótlás kifizetését ígérte 2030-ig. Ennek az összegnek a túlnyomó része – több mint 47 milliárd korona – a katolikus egyháznak jut.
Korábbi számítások szerint az eredetileg 59 milliárdos összeg – az inflációt is figyelembe véve – végül várhatóan 79 milliárd és 96,5 milliárd korona között lesz.

A szerdán elfogadott törvénymódosítás szerint ezt az összeget adóztatná meg az állam.

A 2012-es törvény szerint 2030-tól viszont teljes egészében megszűnne az egyházak állami támogatása, ami jelenleg évente 1,5-2 milliárd koronára rúg.

Csehországban a legutóbbi felmérések szerint is a lakosság mintegy 80 százaléka ellenzi és túlzottnak tartja az egyházak kárpótlását.

A sajtóban megjelent vélemények szerint általános a várakozás, hogy az egyházi kárpótlás megadóztatásáról szóló törvénymódosítás az alkotmánybíróság elé kerül.

A szakrális épületeket, templomokat, kolostorokat a csehországi egyházak röviddel a rendszerváltás után, az 1990-es évek elején már visszakapták.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 14.

A figyelem középpontjában az ÁFA

A Niveus Consulting Group a NAV elmúlt 4 évének aktivitását vizsgálta meg. Az adatokból kiolvasható, hogy 2020-2023 között fokozatosan egyre több adót szedtek be, a legtöbbet vizsgált adónem minden egyes évben az ÁFA, valamint megállapították azt, hogy a feltárt jogsértések közül a legnagyobb arányban az iparjogvédelmi csalások fordultak elő – összegzi a Niveus Consulting Group a NAV adatai alapján.

2024. október 14.

Sokan még mindig nem ajánlják fel adójuk 1 százalékát

A NAV adatai szerint az elmúlt évhez képest az idén 60 ezerrel kevesebb adózó ajánlotta fel személyi jövedelemadója (SZJA) 1%-át valamely civil szervezet számára. Bár a korábbi évekhez képest még mindig viszonylag magas az adakozási kedv, a felmérések azt mutatják, hogy bőven van tartalék a rendszerben, de sokakhoz nem jut el az információ a lehetőségről.

2024. október 14.

Így szigorított a NAV 2024-ben: könnyebben minősíthetnek kockázatos adózónak

Idén sem tétlenkedett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, ami a szabálymódosításokat illeti. Több olyan módosítás is életbe lépett 2024-ben, melyek szigorúbb feltételeket szabnak bizonyos vállalkozások működésére, ugyanakkor megnyíltak az adóoptimalizálást lehetővé tevő legális kiskapuk is. Csongár Gábor okleveles forgalmiadó-szakértő szerint egy cégnek mindig naprakésznek kell lennie az őt körülvevő adókörnyezettel, másként kellemetlen meglepetések is érhetik.