Bírálta az egyház kárpótlásának megadóztatását a prágai érsek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alkotmánysértőnek minősítette az egyházi kárpótlás tervezett megadóztatását pénteken Dominik Duka prágai érsek, a cseh katolikus egyház feje.

A cseh parlament alsóháza szerdán fogadta el azt a kommunista törvényjavaslatot, amely megadóztatná az egyházak számára a kommunizmus idején elkobzott vagyonokért cserébe kifizetett állami kártérítést.

A kommunista képviselők (KSCM) javaslata “sérti az alkotmányosságot és a jogbiztonságot” Csehországban – állította a bíboros a CTK hírügynökségnek elküldött nyilatkozatában. Duka ugyanakkor köszönetet mondott a jobboldali képviselőknek, akik elutasították a javaslatot, amelyet 106-56 arányban fogadott el a képviselőház. A KSCM javaslatát a kormányzó ANO mozgalom és Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) mellett az ellenzéki Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) mozgalom is támogatta.

Milos Zeman államfő csütörtökön a TV Barrandov kereskedelmi televízióban szintén támogatásáról biztosította a képviselőházi döntést, és azt mondta, hogy a pénzt a kulturális emlékek felújítására kellene fordítani. Szerinte Antonín Stanek kulturális miniszter már dolgozik az elképzelésen.

A KSCM számításai szerint a pénzbeli kártérítések megadóztatása által az állam mintegy 380 millió koronát kaphatna vissza évente.

Az egyházak kárpótlásáról húszévi éles társadalmi viták után 2012-ben fogadott el törvényt az akkori, jobboldali többségű parlament.

Ennek értelmében – a kormány és az országban működő 17 egyház képviselői közötti megállapodás alapján – az egyházak visszakapják a szocialista rendszer idején államosított vagyonuk 56 százalékát. Ez lényegében ingatlanokat, földterületeket, erdőket, halastavakat jelent. A fennmaradó részért, tehát olyan ingatlanokért és földekért, amelyeket különböző okok miatt már fizikailag nem lehet visszaadni, az állam összesen 59 milliárd korona kárpótlás kifizetését ígérte 2030-ig. Ennek az összegnek a túlnyomó része – több mint 47 milliárd korona – a katolikus egyháznak jut.
Korábbi számítások szerint az eredetileg 59 milliárdos összeg – az inflációt is figyelembe véve – végül várhatóan 79 milliárd és 96,5 milliárd korona között lesz.

A szerdán elfogadott törvénymódosítás szerint ezt az összeget adóztatná meg az állam.

A 2012-es törvény szerint 2030-tól viszont teljes egészében megszűnne az egyházak állami támogatása, ami jelenleg évente 1,5-2 milliárd koronára rúg.

Csehországban a legutóbbi felmérések szerint is a lakosság mintegy 80 százaléka ellenzi és túlzottnak tartja az egyházak kárpótlását.

A sajtóban megjelent vélemények szerint általános a várakozás, hogy az egyházi kárpótlás megadóztatásáról szóló törvénymódosítás az alkotmánybíróság elé kerül.

A szakrális épületeket, templomokat, kolostorokat a csehországi egyházak röviddel a rendszerváltás után, az 1990-es évek elején már visszakapták.

(MTI)



Kapcsolódó cikkek

2022. július 1.

800 éves az Aranybulla – Püspökök, várispánok (7. rész)

II. András király nem egységes szabályozásként adta ki az Aranybullát, az gyakran csak kiegészítette egyéb intézkedéseit, döntéseit. Ez azt is jelenti, hogy nem kis jelentősége van annak is, hogy mit nem tartalmazott a kiváltságlevél. Ez nem kis mértékben jelenti a végrehajtott adóreformot is. Az adóintézkedések egy része csak utalásszerűen tartalmaz hátrányos intézkedéseket az egyház és a várispánok kárára.

2022. június 30.

Nem titkolózhatnak sokáig a multik az adóparadicsomokról

Az EU végül kihirdette azon irányelvet, amely alapján a 750 millió eurónál nagyobb éves árbevétellel rendelkező multinacionális cégcsoportok számára adatszolgáltatást írnak elő – derül ki a Niveus közleményéből.