Bírálta az egyház kárpótlásának megadóztatását a prágai érsek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alkotmánysértőnek minősítette az egyházi kárpótlás tervezett megadóztatását pénteken Dominik Duka prágai érsek, a cseh katolikus egyház feje.

A cseh parlament alsóháza szerdán fogadta el azt a kommunista törvényjavaslatot, amely megadóztatná az egyházak számára a kommunizmus idején elkobzott vagyonokért cserébe kifizetett állami kártérítést.

A kommunista képviselők (KSCM) javaslata „sérti az alkotmányosságot és a jogbiztonságot” Csehországban – állította a bíboros a CTK hírügynökségnek elküldött nyilatkozatában. Duka ugyanakkor köszönetet mondott a jobboldali képviselőknek, akik elutasították a javaslatot, amelyet 106-56 arányban fogadott el a képviselőház. A KSCM javaslatát a kormányzó ANO mozgalom és Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) mellett az ellenzéki Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) mozgalom is támogatta.

Milos Zeman államfő csütörtökön a TV Barrandov kereskedelmi televízióban szintén támogatásáról biztosította a képviselőházi döntést, és azt mondta, hogy a pénzt a kulturális emlékek felújítására kellene fordítani. Szerinte Antonín Stanek kulturális miniszter már dolgozik az elképzelésen.

A KSCM számításai szerint a pénzbeli kártérítések megadóztatása által az állam mintegy 380 millió koronát kaphatna vissza évente.

Az egyházak kárpótlásáról húszévi éles társadalmi viták után 2012-ben fogadott el törvényt az akkori, jobboldali többségű parlament.

Ennek értelmében – a kormány és az országban működő 17 egyház képviselői közötti megállapodás alapján – az egyházak visszakapják a szocialista rendszer idején államosított vagyonuk 56 százalékát. Ez lényegében ingatlanokat, földterületeket, erdőket, halastavakat jelent. A fennmaradó részért, tehát olyan ingatlanokért és földekért, amelyeket különböző okok miatt már fizikailag nem lehet visszaadni, az állam összesen 59 milliárd korona kárpótlás kifizetését ígérte 2030-ig. Ennek az összegnek a túlnyomó része – több mint 47 milliárd korona – a katolikus egyháznak jut.
Korábbi számítások szerint az eredetileg 59 milliárdos összeg – az inflációt is figyelembe véve – végül várhatóan 79 milliárd és 96,5 milliárd korona között lesz.

A szerdán elfogadott törvénymódosítás szerint ezt az összeget adóztatná meg az állam.

A 2012-es törvény szerint 2030-tól viszont teljes egészében megszűnne az egyházak állami támogatása, ami jelenleg évente 1,5-2 milliárd koronára rúg.

Csehországban a legutóbbi felmérések szerint is a lakosság mintegy 80 százaléka ellenzi és túlzottnak tartja az egyházak kárpótlását.

A sajtóban megjelent vélemények szerint általános a várakozás, hogy az egyházi kárpótlás megadóztatásáról szóló törvénymódosítás az alkotmánybíróság elé kerül.

A szakrális épületeket, templomokat, kolostorokat a csehországi egyházak röviddel a rendszerváltás után, az 1990-es évek elején már visszakapták.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.