Brexit: megállapodás a főbb kérdésekről

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hosszú hónapok után megszületett a megállapodás az Egyesült Királyság uniós kiválásának legfontosabb feltételeiről – jelentette be közös sajtóértekezletén Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Theresa May brit kormányfő, miután korán reggel ismét tárgyalóasztalhoz ültek Brüsszelben.

Az Európai Bizottság a bejelentéssel párhuzamosan javaslatot tett a Brexit-tárgyalások második szakaszának megkezdésére, mondván, hogy sikerült elegendő előrehaladást elkönyvelni a legfőbb kérdésekben.

„Első alkalommal értünk el áttörést, sikerült méltányos, kompromisszumos megállapodásra jutni” – jelentette ki Juncker, rámutatva, hogy ez még nem a végleges kiválási egyezmény, és sok még a tennivaló, de lépésről lépésre kell haladni.

„Amennyiben a bennmaradó tagállamok egyetértenek értékelésünkkel, a bizottság kész megkezdeni a felkészülést a tárgyalások második szakaszára” – fogalmazott.

Juncker kielégítőnek nevezte az előrelépést az ír-északír határellenőrzés, a pénzügyi elszámolás, valamint az állampolgári jogok terén is. Utóbbi kapcsán például elmondta, a szigetország a kilépés után is el fogja ismerni az Európai Bíróság joghatóságát az uniós állampolgárok esetében, amit a brit kormány korábban elutasított.

Hozzátette, mindig is szomorúsággal fogja eltölteni a britek távozása, de a jövőbe kell tekinteni, és a „lehető legszorosabb baráti és szövetségesi viszonyt kell kialakítani” az Európai Unió és az Egyesült Királyság között, a felek együttműködése ugyanis kulcsfontosságú.

May leszögezte: az előzetes egyezmény teljes körűen biztosítja a jogait az Egyesült Királyságban élő mintegy hárommillió uniós állampolgárnak, ahogy a bennmaradó tagállamok valamelyikében élő, nagyjából egymillió britnek is.

Azt is közölte, hogy az ír-északír határellenőrzés kérdésére sikerült olyan megoldást találniuk, amely az ország „alkotmányos és gazdasági integritásának” fenntartása mellett garantálja, hogy nem állítják vissza a „kemény határokat” Észak-Írország és az Ír Köztársaság között.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

A kormányfő aláhúzta: országa „mély és különleges partnerségre” törekszik az Európai Unióval.

Később Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arról számolt be, hogy az esetleges átmeneti időszakról szóló tárgyalások mielőbbi megkezdésének jóváhagyására kérte pénteken a „huszonhetek” vezetőit, akik a jövő heti csúcstalálkozójukon hozhatnak erről döntést.

Tusk kijelentette, hogy az EU a bizonytalanság mérséklése érdekében kész egyeztetést kezdeni a London által javasolt kétéves átmeneti időszakról, de ennek megvannak a feltételei.

Hangsúlyozta: „az országnak ebben az időszakban is teljes körűen be kell tartania az uniós jogot, beleértve az újonnan elfogadott szabályokat, eleget kell tennie a költségvetési kötelezettségvállalásoknak és alá kell vetnie magát az Európai Bíróság joghatóságának”.

Az uniós döntéshozatal ugyanakkor az átmeneti időszakban már huszonhetes körben folytatódna, és abban nem vehetne részt a brit kormány – szögezte le Tusk, miután megbeszélést folytatott Mayjel Brüsszelben.

Emellett tárgyalásokat kell kezdeni arról, hogy a szigetország pontosan hogyan tervezi jövőbeli kapcsolatrendszerét az EU-val, Londonnak világossá kell tennie az elképzeléseit – mondta, hozzátéve, hogy az unió szoros partnerségre törekszik a kereskedelem, a terrorizmus és a bűnözés elleni harc, a védelem és a külpolitika terén.

„A legnehezebb kihívás még előttünk van. Tudjuk, hogy a szakítás nehéz, de még annál is nehezebb a szakítás mellett kiépíteni egy új kapcsolatot” – fogalmazott.

(MTI)

---