Brutálisan magas a magyar bérekre nehezedő adó- és járulékteher
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Magyarországon az átlagos adóteher 50,5 százalék, vagyis a munkáltató bérköltségéből ekkora részt kell különböző adók és járulékok formájában befizetnie az államnak – derül ki a Nemzetközi Gazdasági és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2005-re vonatkozó felméréséből el adókra és járulékokra.
Ez azt jelenti, hogyha egy munkáltatónak 100 forintjába kerül egy dolgozó, akkor ebből 50,5 forint az államkasszába folyik be különféle jogcímeken, a munkavállaló pedig 49,5 forintot kap meg.
Az OECD országokban ennél csak Németországban és Belgiumban magasabbak az adóterhek, egy egyedülálló gyermektelen átlagos keresetű dolgozó esetében. A régió többi országában lényegesen kisebb a teher, így Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban is. De az átlagos családmodellnél is az első ötben van Magyarország az adóterhek tekintetében. Elképzelhető, hogy a változások miatt 2006. végére vagy 2007. elejére hazánk még előbbre lép a listán, vagyis az első háromban lesz – mondta el érdeklődésünkre Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgató-helyettese. Ugyanis nemrégiben emelkedtek a munkavállalók terhei, a tavalyi évben 2,5, az idén pedig további egy százalékkal. Vagyis a bruttó bér összegéből ennyivel kevesebbet kapnak kézhez a dolgozók.
Sőt, már most Magyarország az első helyezett, ha egy egyedülálló, gyermektelen legmagasabb bérkategóriába tartozó dolgozó adóterheit nézzük. Ebben az esetben az egy főre jutó adóterhelés 69,5 százalék, vagyis a dolgozó a bérköltségének csak a harminc százalékát kapja meg nettó fizetésként. E tekintetben jelentősek az eltérések, mivel ugyanaz Szlovákiában 29,9 százalék.
Magyarországon még mindig meglehetősen magasak a bért terhelő adó-, illetve járulékterhek, annak ellenére, hogy az elmúlt tíz évben mintegy 12-13 százalékkal csökkentek azok a terhek, amelyeket a munkáltatónak kell megfizetni – mondta el érdeklődésünkre Ékes Ildikó, az Ecostat társadalmi elemzések osztályának vezetője. A szakértő szerint a magas magyar adóteher annak is a következménye, hogy alacsonyak a bérek. Így azokban az országokban, ahol a hazainál magasabbak a fizetések, egy alacsonyabb adóterheléssel ugyanakkor bevételre tehet szert az állam.
A bért terhelő magas adó- és járulék önmagában nem kedvező jelenség. Mivel minél alacsonyabb a béreket terhelő adó, ez annál jobban ösztönzi a foglalkoztatást, ezen belül is növeli a fehérfoglalkoztatást arányát. De a régió többi országai között azért nincs olyan nagy különbség, hogy ez alapvetően elriasztaná a befektetőket – hangsúlyozta Palócz Éva. A szakember szerint ez ugyan nem tesz jót az ország versenyképességének, de a nagy cégek nem csak a bérköltségeket veszik figyelembe, amikor beruházásaik helyszínéről döntenek. Ezekben az esetekben ugyanennyire számít az is például, hogy milyen az adott ország munkaerejének képzettsége.
Kétségtelen, hogy a béreket terhelő adók magasak Magyarországon – és ez a magyar gazdaság valamennyi szereplőjének nehézséget okoz. A cégek működését azonban nem csak a bérterhek, hanem más adók is befolyásolják. Ha az össz-adóterhelést nézzük, akkor már nem annyira rossz a kép – véli Fáth Péter. (Az OECD tavaly őszi jelentésében felhívja a figyelmet, hogy a vizsgált országok közül 2005-ben Magyarországon csökkent legnagyobb mértékben a GDP-arányos adóterhelés. A 2003-as és 2004-es 38,1-ről, 37,1 százalékra. 2000-ben a teljes adóterhelés a hazai össztermék 38,7 százalékát, míg 1995-ben a GDP 42,1 százalékát tette ki – olvasható az OECD statisztikájában. – VGO szerk.) Az AmCham, az amerikai-magyar kereskedelmi kamara ügyvezető igazgatója szerint ezzel együtt neki kell látni egy új, a versenyképességet javító adórendszer kidolgozásának. A Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége pedig éppen azt szeretné, hogy az elkövetkező években a kifizetett nettó bér és a bruttó bérköltség jelenlegi aránya fokozatosan javuljon a nettó bér javára.
Az Európai Uniós csatlakozás következménye az is, hogy Magyarország már nem kivételezhet sokáig az ide telepedő vállalatokkal. A helyi adókból, elsősorban az iparűzésiből már csak 2007. végéig tartható fent a kedvezmény azoknál a cégeknél, akik ezt a csatlakozás előtt megkapták – mondta el kérdésünkre Oszkó Péter, Deloitte adópartnere. A társasági adó esetében 2011. vége. Igaz, ennek a jelenősége némiképp már amúgy is csökken a négy százalékos szolidaritási adó bevezetésével. Mivel a szolidaritási adót azoknak a cégeknek is meg kell fizetniük, amelyek kedvezményt kaptak a társasági adóból.
Forrás: Világgazdaság
