Brutálisan magas a magyar bérekre nehezedő adó- és járulékteher


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarországon az átlagos adóteher 50,5 százalék, vagyis a munkáltató bérköltségéből ekkora részt kell különböző adók és járulékok formájában befizetnie az államnak – derül ki a Nemzetközi Gazdasági és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2005-re vonatkozó felméréséből el adókra és járulékokra.

Ez azt jelenti, hogyha egy munkáltatónak 100 forintjába kerül egy dolgozó, akkor ebből 50,5 forint az államkasszába folyik be különféle jogcímeken, a munkavállaló pedig 49,5 forintot kap meg.

Az OECD országokban ennél csak Németországban és Belgiumban magasabbak az adóterhek, egy egyedülálló gyermektelen átlagos keresetű dolgozó esetében. A régió többi országában lényegesen kisebb a teher, így Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban is. De az átlagos családmodellnél is az első ötben van Magyarország az adóterhek tekintetében. Elképzelhető, hogy a változások miatt 2006. végére vagy 2007. elejére hazánk még előbbre lép a listán, vagyis az első háromban lesz – mondta el érdeklődésünkre Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgató-helyettese. Ugyanis nemrégiben emelkedtek a munkavállalók terhei, a tavalyi évben 2,5, az idén pedig további egy százalékkal. Vagyis a bruttó bér összegéből ennyivel kevesebbet kapnak kézhez a dolgozók.

Sőt, már most Magyarország az első helyezett, ha egy egyedülálló, gyermektelen legmagasabb bérkategóriába tartozó dolgozó adóterheit nézzük. Ebben az esetben az egy főre jutó adóterhelés 69,5 százalék, vagyis a dolgozó a bérköltségének csak a harminc százalékát kapja meg nettó fizetésként. E tekintetben jelentősek az eltérések, mivel ugyanaz Szlovákiában 29,9 százalék.

Magyarországon még mindig meglehetősen magasak a bért terhelő adó-, illetve járulékterhek, annak ellenére, hogy az elmúlt tíz évben mintegy 12-13 százalékkal csökkentek azok a terhek, amelyeket a munkáltatónak kell megfizetni – mondta el érdeklődésünkre Ékes Ildikó, az Ecostat társadalmi elemzések osztályának vezetője. A szakértő szerint a magas magyar adóteher annak is a következménye, hogy alacsonyak a bérek. Így azokban az országokban, ahol a hazainál magasabbak a fizetések, egy alacsonyabb adóterheléssel ugyanakkor bevételre tehet szert az állam.

A bért terhelő magas adó- és járulék önmagában nem kedvező jelenség. Mivel minél alacsonyabb a béreket terhelő adó, ez annál jobban ösztönzi a foglalkoztatást, ezen belül is növeli a fehérfoglalkoztatást arányát. De a régió többi országai között azért nincs olyan nagy különbség, hogy ez alapvetően elriasztaná a befektetőket – hangsúlyozta Palócz Éva. A szakember szerint ez ugyan nem tesz jót az ország versenyképességének, de a nagy cégek nem csak a bérköltségeket veszik figyelembe, amikor beruházásaik helyszínéről döntenek. Ezekben az esetekben ugyanennyire számít az is például, hogy milyen az adott ország munkaerejének képzettsége.

Kétségtelen, hogy a béreket terhelő adók magasak Magyarországon – és ez a magyar gazdaság valamennyi szereplőjének nehézséget okoz. A cégek működését azonban nem csak a bérterhek, hanem más adók is befolyásolják. Ha az össz-adóterhelést nézzük, akkor már nem annyira rossz a kép – véli Fáth Péter. (Az OECD tavaly őszi jelentésében felhívja a figyelmet, hogy a vizsgált országok közül 2005-ben Magyarországon csökkent legnagyobb mértékben a GDP-arányos adóterhelés. A 2003-as és 2004-es 38,1-ről, 37,1 százalékra. 2000-ben a teljes adóterhelés a hazai össztermék 38,7 százalékát, míg 1995-ben a GDP 42,1 százalékát tette ki – olvasható az OECD statisztikájában. – VGO szerk.) Az AmCham, az amerikai-magyar kereskedelmi kamara ügyvezető igazgatója szerint ezzel együtt neki kell látni egy új, a versenyképességet javító adórendszer kidolgozásának. A Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége pedig éppen azt szeretné, hogy az elkövetkező években a kifizetett nettó bér és a bruttó bérköltség jelenlegi aránya fokozatosan javuljon a nettó bér javára.

Az Európai Uniós csatlakozás következménye az is, hogy Magyarország már nem kivételezhet sokáig az ide telepedő vállalatokkal. A helyi adókból, elsősorban az iparűzésiből már csak 2007. végéig tartható fent a kedvezmény azoknál a cégeknél, akik ezt a csatlakozás előtt megkapták – mondta el kérdésünkre Oszkó Péter, Deloitte adópartnere. A társasági adó esetében 2011. vége. Igaz, ennek a jelenősége némiképp már amúgy is csökken a négy százalékos szolidaritási adó bevezetésével. Mivel a szolidaritási adót azoknak a cégeknek is meg kell fizetniük, amelyek kedvezményt kaptak a társasági adóból.

Forrás: Világgazdaság



Kapcsolódó cikkek

2022. július 1.

800 éves az Aranybulla – Püspökök, várispánok (7. rész)

II. András király nem egységes szabályozásként adta ki az Aranybullát, az gyakran csak kiegészítette egyéb intézkedéseit, döntéseit. Ez azt is jelenti, hogy nem kis jelentősége van annak is, hogy mit nem tartalmazott a kiváltságlevél. Ez nem kis mértékben jelenti a végrehajtott adóreformot is. Az adóintézkedések egy része csak utalásszerűen tartalmaz hátrányos intézkedéseket az egyház és a várispánok kárára.

2022. június 30.

Nem titkolózhatnak sokáig a multik az adóparadicsomokról

Az EU végül kihirdette azon irányelvet, amely alapján a 750 millió eurónál nagyobb éves árbevétellel rendelkező multinacionális cégcsoportok számára adatszolgáltatást írnak elő – derül ki a Niveus közleményéből.