Cafeteria 2017: legyen képben! (x)

Szerző: Ado Online
Dátum: 2016. november 4.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jövőre hatályos cafeteria-szabályozásról, a szálláshely-szolgáltatás adózásáról és a fordított áfafizetés gyakorlati buktatóiról tájékozódhat teljes körűen az Adó szaklapból. A legfrissebb, 2016/12-13-as számot itt rendelheti meg.


A Cafeteria 2017 című írásában az Adó szaklap legfrissebb, dupla száma példákkal illusztrálva mutatja be, hogy 2017. január 1-jétől milyen régi és új cafeteria-juttatások várhatóak, és ezeket milyen adókötelezettség terheli. Újdonság, hogy jövőre a munkáltató béren kívüli juttatás jogcímén – a SZÉP-kártya alszámláira történő utaláson kívül – maximum évi 100 ezer forint keretösszegben pénzt adhat a munkavállalójának; a vélhetően népszerű cafeteria-elemről is teljes körűen tájékozódhat a cikkből.

Napjainkban egyre nagyobb teret nyernek az ingatlanok rövidebb távú hasznosításának különféle formái, ennek köszönhetően a különböző szálláshely-megosztó portálok igénybevételével kiadott lakások száma is jelentősen megemelkedett. Az adóhatóság látókörébe is gyakrabban kerülnek az így meghirdetett ingatlanokat szálláshelyül kínálók, ugyanis többek között ez is kiemelt ellenőrzési terület. A szaklap A szálláshely-szolgáltatás adózása a személyi jövedelemadóban című írásában áttekinti a turisztikai célú szálláshely-szolgáltatáshoz kapcsolódó adózási szabályokat, és külön kitér azokra az online felületen meghirdetett szálláshely-szolgáltatásokra, ahol a házigazda és a vendég között egy közösségi platform üzemeltetője teremt kapcsolatot.

A belföldi fordított adózás 2008 évi bevezetése óta számtalan változáson ment keresztül. Ennek egyik iránya a változó élet- és gazdasági viszonyokhoz való folyamatos alkalmazkodás, a jogalkalmazás bizonytalanságainak kiküszöbölése, mely véglegesen nem lezárható folyamat. Az Adó szaklap Belföldi fordított áfa – gyakorlati buktatók – A jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai című írása a finomhangolások ellenére megmaradó, bíróságokig eljutó értelmezési „határhelyzetek” általánosítható tapasztalatainak áttekintésére vállalkozik.

Az elévülés adójogi szabályozása címet viselő cikkben a szerző ismerteti az elévülés szabályozásának két részét: az adómegállapítási jog elévülésének szabályozását és az adótartozás végrehajtása elévülésének szabályait. Egyúttal kitér az Art. elévüléssel kapcsolatos évközi változásaira is.

Cikksorozatot indított a szaklap Jogok és kötelezettségek az adóellenőrzési eljárásban címmel. A sorozat célja, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy az adózó az adóhatósági ellenőrzés során is rendelkezik jogokkal, illetve kötelezettségei teljesítését a jogalkotó milyen jogkövetkezmények kilátásba helyezésével segíti elő. Emellett az adóhatóság a legalitás elvén alapuló jogokkal és kötelezettségekkel bír, amelyek keretei között kell az ellenőrzési eljárásnak lefolynia – utóbbiakról szintén részletesen tájékozódhat.

A számviteli ellenőrzés során a lezárt üzleti évhez kapcsolódó hibák minősítésére és kezelésére kerül sor. A hibák számviteli kezelése és beszámolóban való bemutatása alapvetően oly módon közelíthető meg, hogy a hiba és hibahatások figyelembevétele a tárgyidőszaki eredményben a gazdálkodó jövedelmi helyzetéről megbízható és valós összképet biztosít-e vagy sem. A szaklap A jelentős összegű hiba kezelése című írásában a jelentős összegű hibára vonatkozó szabályozást tekinti át, és kitér a nem jelentős összegű hiba kezelésével kapcsolatos rendelkezésekre is.

Az Adó szaklap legfrissebb, 2016/12-13-as számát itt rendelheti meg.

 

 


Kapcsolódó cikkek: