Cégcsoportok adótervezése, cégstruktúrák és megoldások – 4. rész

Szerző: Lakatos Zsuzsa
Dátum: 2017. november 9.
Rovat:

A cégcsoportokról szóló cikksorozatunk negyedik részében összefoglaljuk, milyen vizsgálati lépéseket kell megtenni egy vállalkozás esetében ahhoz, hogy a kapcsolt vállalkozásokat érintő bírságok és büntetések kockázatát fel tudjuk mérni és időben cselekedve el is tudjuk kerülni azokat.


Cikksorozatunk első részében megnéztük, milyen esetekben jöhetnek létre cégcsoportok és milyen adótervezési megfontolásokat érdemes figyelembe venniük a tulajdonosoknak, ügyvezetőknek.

A második részben elkezdtük megvizsgálni a tipikus cégcsoport típusokat, és szót ejtettünk, milyen megfontolások mentén alakítják ki az egyes struktúrákat, és mire kell figyelniük a csoporton belüli árazásoknál az ügyvezetőknek.

A harmadik részben pedig példákkal áttekintettük, hogyan téríthetik el a cégcsoport tagok egymás között az adóalapjukat, miért fontos ezzel foglalkozni és milyen következményei lehetnek a piaci ártól eltérő ár alkalmazásának.

Cikksorozatunk utolsó részében összefoglalóan megnézzük, mire is szükséges figyelni akkor, amikor egy vállalkozással van dolgunk, legyünk akár a cégnek a tulajdonosa, ügyvezetője, vagy éppen a könyvelője.

1. vizsgálati szempont: Vannak-e kapcsolt vállalkozásai a cégnek?

A kapcsoltság többféle módon is létrejöhet:

a) tulajdonosi / szavazati többséggel (többségi befolyás első esete)

b) meghatározó befolyással (többségi befolyás második esete)

c) közös ügyvezetés okán

Ha például a cégben van olyan vállalkozás, mely szavazati többséggel rendelkezik (50% felett), akkor ez a tulajdonos vállalkozás kapcsolt lesz. A tulajdonos vállalkozás kapcsolt vállalkozásai is kapcsolt viszonyban fognak állni a vizsgált céggel. Ilyen eset lehet az, hogy az anyavállalatnak van egy másik leányvállalata, és akkor a két leányvállalat kapcsolt. Vagy ha az anyavállalatnak is van anyavállalata (nagymama vállalat), az is kapcsolt viszonyban fog állni a vizsgált céggel. Tehát a szavazati többség nemcsak közvetlen, hanem közvetett módon is fennállhat, illetve közös anyavállalat esetén is a testvér cégek kapcsoltak lesznek.

Ha a cégben van olyan magánszemély (vagy közeli hozzátartozó magánszemélyek csoportja – mert a szavazataikat össze kell számítani), aki szavazati többséggel rendelkezik, akkor meg kell vizsgálni, hogy a magánszemélyek milyen más vállalkozásokban rendelkeznek többségi szavazattal. De szükséges azt is vizsgálni, hogy a magánszemélyek közeli hozzátartozóinak van-e olyan más vállalkozásban részesedése, ahol a többségi szavazatokat birtokolják. Például egy cég tulajdonosa Kata, akkor Kata testvérének, Gézának a cége kapcsolt vállalkozás lesz.

A meghatározó befolyás egy Ptk.-beli fogalom, a gyakorlatban azt jelenti, hogyha egy tulajdonosnak vannak speciális jogai a többiekhez képest (pl. a vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok többségét kinevezheti, visszahívhatja), akkor ő meghatározó befolyással bíró. Ha van ilyen tag, akkor az ő további cégei (ahol többségi befolyással bír), kapcsolt vállalkozások lesznek.

Meghatározó befolyás alakulhat ki úgy is, ha két kisebbségi tulajdonos tag megegyezik egymással, hogy azonos tartalommal szavaznak, és így a szavazatok többségével rendelkeznek együtt. De abban az esetben is létrejöhet a meghatározó befolyás, ha az egyik tulajdonos a szavazati jogait egy másik tulajdonoson keresztül gyakorolja és így együtt a szavazatok többségével rendelkeznek.

Az ily módon többségi befolyással bíró tagok esetében szintén meg kell vizsgálni, hogy esetükben van-e olyan más vállalkozás, melyben többségi befolyással rendelkeznek ők, vagy közeli hozzátartozóik.

Kapcsolt vállalkozásokról van szó akkor is, ha az ügyvezető személye azonos két cégben, tehát az ügyvezetést is minden esetben vizsgálni szükséges.

Fontos, hogy kapcsolt vállalkozások nem csak cégek lehetnek egymással, hanem a kapcsolt vállalkozási viszony létrejöhet cég – magánszemély, cég – őstermelő, cég – egyéni vállalkozás, stb. formában is.

 

2. vizsgálati szempont: Történt-e kapcsolt vállalkozásokkal szerződéskötés, számlázás?

Ha a kapcsolt vállalkozással / vállalkozásokkal történt már bármiféle gazdasági esemény, akkor fel kell tárni, hogy milyen teljesítési hatállyal kezdődött el az együttműködés. Az első szerződéskötés, számlázás, teljesítés kezdete, előleg fizetése, számla kiállítása számít – amelyik időpont előbb volt.

Ezzel a hatállyal ugyanis be kellett nyújtania a cégnek egy bejelentést a NAV felé, melyben bejelentette a másik kapcsolt vállalkozás (cég, egyéni vállalkozás, őstermelő, magánszemély, stb.) alap adatait. Ha ez nem történt meg 15 napon belül, akkor sajnos akár 500 000 Ft-ig terjedő mulasztási bírság is kiszabható az Adóhatóság által.

A bejelentést annyiszor kellett megtenni, ahány kapcsolt vállalkozással volt gazdasági esemény, és sajnos a bírság is ennyiszer szabható ki.

Ha mindkét cég magyar illetőségű, akkor mindkét félnek be kellett nyújtania a bejelentést.

Továbbá, ha a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnt, akkor a megszűnést követő 15 napon belül ezt is be kellett jelenteni az Adóhatóság felé, valamint a kapcsolt vállalkozások között 1 millió Ft felett megvalósult készpénz szolgáltatást is (készpénzben történő ellenérték kifizetés), ahol szintén él a 15 napos határidő. Ezek a bejelentések is 500 000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújthatóak, ha nem kerültek benyújtásra vagy határidőn túl történt meg a benyújtásuk.

3. vizsgálati szempont: Milyen gazdasági események történtek a kapcsolt vállalkozások között?

Mindenképpen célszerű egy táblázatos formában összeállítani, hogy a kapcsolt vállalkozásokkal milyen gazdasági események történtek meg, pl. a következő tartalommal:

– kapcsolt vállalkozás neve,

– tranzakció, gazdasági esemény neve,

– szerződéskötés formája (írásbeli, szóbeli),

– szerződés kelte (teljesítés indulása),

– szerződés hatálya,

– számlázott összeg (nettó).

 

Miért is fontosak ezek a tranzakciók? Azért, mert kapcsolt vállalkozások között létezik egy olyan előírás, hogy az adóalapjukat a szokásos piaci ár figyelembe vételével kell megállapítaniuk. Mit jelent mindez?

Nagyon gyakran előfordul, hogy kapcsolt vállalkozások között a számlázás nem piaci alapokon történik, hanem piaci ár alatt vagy piaci ár felett. Ezzel nincsen probléma, hiszen szerződéses szabadság él a felek között. Azonban ez nem eredményezheti egyik fél számára sem, hogy jogosulatlan adóelőnyhöz jusson. Ezért a hazai (és nemzetközi) jogszabályok előírják, hogy a kapcsolt vállalkozásoknak a piaci ár és az általuk alkalmazott ár különbözetével ki kell igazítaniuk az adóalapjukat.

Ha a vállalkozás piaci ár alatt számlázott a kapcsolt vállalkozásának, és emiatt alacsonyabb árbevételt, alacsonyabb adóalapot mutatott ki, ez által kevesebb adót fizetett, akkor az Adóhatóság adóhiányt állapíthat meg, amit be kell fizetni. Emellett akár az adóhiány 50%-áig terjedő adóbírság is kiszabásra kerülhet.

A másik fél csökkentheti ugyanezen összeggel az adóalapját, de ez több feltételhez kötött, melyeket az adótörvények tartalmaznak.

Ha a felek a piaci ártól eltérő árakat alkalmaznak, ki kell számítaniuk a piaci árat, a piaci ár mellett fizetendő adót és ezt le is kell dokumentálniuk minden esetben! Függetlenül attól, hogy mikro-, kis- vagy közép-, esetleg nagyvállalkozásról van-e szó.

Legyünk figyelemmel arra is, hogy a piaci ár és a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott ár eltérése nemcsak a társasági adóban, hanem például az iparűzési adóban is gondot okozhat, mert ott is kötelező az adóalap módosítása.

Láthatjuk tehát, hogy mindenképpen figyelni kell az egymás közötti szerződésekre, számlázásokra és dokumentálni célszerű (eltérés esetén kötelező), hogy mi alapján állapították meg a kapcsolt vállalkozások a közöttük alkalmazott árakat.

4. vizsgálati szempont: Szükséges-e transzferár nyilvántartást készítenie a vállalkozásnak?

Bizonyos vállalati méret esetén mindenképpen kötelező a transzferárakat (egymás közötti árakat) bizonyítani és transzferár nyilvántartást készíteni. Ennek hiánya vagy hiányos elkészítése 2 000 000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Kinek szükséges ezt elkészítenie, milyen mentességek alapján lehet kikerülni ennek hatálya alól és hogyan lehet teljesíteni ezt a kötelezettséget? Cikksorozatunk következő részében ezt járjuk körbe.

 

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft., az Adó Online együttműködő partnere.


Kapcsolódó cikkek:


Adócsökkentés jön Horvátországban
2018. szeptember 21.

Áfacsökkentés, személyi jövedelmi adó csökkentés, idegenforgalmi adó mérséklése, járulékok eltörlése – a munkáltatók szerint azonban mindez kevés.

Kamat, adósság, elengedés, devizahitel (2. rész)
2018. szeptember 21.

A kamatszedés tiltása a kereszténység egyik alapvető törvénye volt. Az első ezredfordulót követően kezdett ez a tiltás enyhülni, és ebben szerepük volt a pápáknak, tudósoknak, de leginkább a pénzkereskedelemmel foglalkozó személyeknek, családoknak. A sorozat második részében a reneszánsz időszakával, előzményeivel, utóhatásaival foglalkozunk.