Célkeresztben az adóbevallás: HIPA- és TAO-kalkulációk

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A társaságok éves zárásának komplikált adókalkulációs feladata a helyi iparűzési adó (HIPA) kiszámítása. Bonyolultságát tekintve elmarad a társasági adó (TAO) mögött, azonban egyszerűnek korántsem nevezhető .

A helyi iparűzési adó kiszámítása

A telephelyek közötti adóalap-megosztáson túl az nehezíti a HIPA számítását, hogy az adóalap meghatározása során csak korlátozottan vehető figyelembe csökkentő tételként az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke. A helyi iparűzési adó kiszámításának nehézsége miatt a számítások során jó taktika az előző évi kalkulációból kiindulni, azonban fontos figyelemmel lenni arra, hogy 2015-höz képest változtak a jogdíjra tekintettel érvényesíthető bevétel-, valamint az autópálya használati díjra vonatkozó adóalap-csökkentési szabályok.

Mindezeken felül érdemes utánajárni, történt-e változás a telephelyekkel érintett önkormányzatok helyiadó-rendeleteiben, mivel 2016-tól az önkormányzatok engedélyezhetik a K+F tevékenység közvetlen költsége 10 százalékának adóalap-csökkentő tételként való érvényesítését, továbbá mentességet, kedvezményt állapíthatnak meg a háziorvos és védőnő vállalkozók számára is.

A HIPA számítása mellett nem szabad elfeledkezni az innovációs járulék kalkulációjáról sem. Mivel számításuk azonos alapokon nyugszik, célszerű a két adókötelezettség kiszámítását egyidejűleg elvégezni.

A társasági adó kiszámítása

Mindezek után következhet a társasági adó (TAO) kiszámítása, illetve – az adóalanyiság előzetes választása esetén – az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA),vagy a kisvállalati adó (KIVA) kalkulációjának elkészítése. 

A TAO-kalkulációval kapcsolatban érdemes figyelemmel lenni néhány igen fontos előírásra:

2016-ban változtak a jogdíjjal kapcsolatos adóalapmódosítási szabályok, így például már nem a jogdíjból származó bevétel, hanem a jogdíjból származó nyereség 50 százaléka érvényesíthető adóalap-csökkentő tételként, továbbra is maximum az adózás előtti nyereség 50 százalékát meg nem haladó összegben. Ezzel párhuzamosan módosításra került a jogdíj definíciója, amely jelentős mértékű korlátozást eredményezett a korábbi fogalomhoz képest.

A 2015-ben bevezetett adó-, illetve adóelőleg-felajánlás kapcsán 2016-ban teljesített először a NAV adó-visszatérítést. Az idei kalkuláció összeállítása során fontos figyelemmel lenni arra, hogy az adó-visszatérítésre tekintettel egyéb bevételként elszámolt összeg adóalap-csökkentő tételként érvényesíthető.

 

Továbbra is fontos számításba venni, hogy meghaladta-e a reklámközzététellel összefüggésben elszámolt költségek összege éves szinten a 30 millió forintot.  Ha igen, akkor a vállalkozás rendelkezik-e a megfelelő adattartalmú nyilatkozattal, igazolható-e, hogy annak kiadását kérték, illetve a reklámadóalany szerepel-e a NAV által e célból közzétett nyilvántartásban. Mindez azért fontos, mert az összeghatár átlépése esetén a fenti feltételeket nem teljesítő költségekkel meg kell növelni a társasági adó alapját.

Legyen szó bármilyen adókedvezményről, minden esetben vizsgálni szükséges, hogy valamennyi jogszabályi feltétel fennáll-e, és amennyiben igen, akkor a jogcímen maximum mekkora összegben csökkenthető a számított TAO.

Még ha a vállalkozás nem is kötelezett transzferár-nyilvántartás készítésére, fontos megvizsgálni, hogy a szokásos piaci ártartományon belül találhatóak-e a kapcsolt vállalkozásokkal bonyolított ügyletek során érvényesített árak. Amennyiben nem és emiatt a vállalkozás eredménye alacsonyabb, mintha a transzferárakat alkalmazták volna, a különbözettel növelni kell a TAO-alapot. Az adóellenőrzések során a NAV által érvényesíthető társasági adóalap-korrekciós tételek, valamint a tetemes összegű mulasztási bírság miatt javasolt hogy a transzferárak vizsgálata és a megfelelő transzferár-dokumentáció elkészítése minden éves zárásnak témája legyen.

Az RSM Blog egy korábbi bejegyzésében végigvett, adóbevallás előtti feladatok áttekintésével és a HIPA- és TAO-kalkulációk precíz kivitelezésével a kis- és középvállalkozások adókockázata jelentősen csökkenthető. Azonban opcionális TAO-alap csökkentő tételek, vagy adókedvezmények érvényesítése, továbbá a jelentős összegben kapcsolt vállalkozásokkal bonyolított ügyletek esetén mindenképpen javasolt szakértőt bevonni az éves zárási feladatokba, valamint az éves adókötelezettségek kiszámításába.  

A bejegyzés szerzője Vizer József, az RSM Hungary adómenedzsere. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere. 

---